Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1916. november 8
70 esküjét letegye. Gondoskodik továbbá arról, hogy az országos tanári nyugdíjintézetbe való bejelentés a püspöki hivatal útján kellő időben fölterjesztessék, viszont a tanintézetből távozó vagy nyugdíjba lépő tanár számára a szolgálati bizonyítványt az igazgató állítja ki, aláírja, az intézet pecsétjével ellátja. A tanárok fizetésének minden változásáról évenként háromszor (január 15, május 15 és szeptember 15) a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a püspöki hivatal útján jelentést tesz a nyugdíjigény emelése végett. 165. §. Az igazgató akár magán-, akár hivatalos ügyben három napra terjedő időre eltávozhatik az intézetből. Ezen eltávozhatási jogot magánügyben évenként legfeljebb kétszer, hivatalos ügyben pedig csak akkor veheti igénybe, ha az egyes esetek sürgős természete igazolja. Három napon túl terjedő időre az iskolai hatóság adja meg az engedélyt. 166. §. A nagy szünidő alatt az igazgató hat heti szabadságra mehet, azonban helyettesítésére vonatkozólag köteles jelentést tenni az iskolai hatóságnak. Ilyen esetekben az igazgató helyettese az a tanár, a ki e tisztségre önként vállalkozik. Ha a helyettesítésre senki sem vállalkoznék, a helyettest a sorrend szem előtt tartásával a rendes tanárok közül az iskolai hatóság rendeli ki. 167. §. Ha az állami kiküldött az intézetet meglátogatja, az igazgató a látogatás teljesítésében segítőkezet nyújt s megismerteti őt az intézet beléletére vonatkozó adatokkal s az egyes tanárok látogatása alkalmával kíséri. 168. §. Az igazgató szerkeszti az intézet értesítőjét, a melynek július hó 15-ig kell megjelennie. Az értesítő megküldendő az iskolai hatóságoknak, a hazai összes tanítóképző-intézeteknek, az illetékes kir. tanfelügyelőnek, a kir. szakfelügyelőnek s felterjesztendő a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez ; megküldendő továbbá a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatalnak, az Országos Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Tudományos Akadémiának, a M. Kir. Tudományegyetem Könyvtárának, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszermúzeumnak és az Országos Testnevelési Tanácsnak. 3. A tanári értekezletek. 169. §. Minden hónapban, lehetőleg az egész évre előre meghatározott napon, a tanítási órákon kívüli időben, rendes tanári értekezlet, illetőleg módszeres és ellenőrző (osztályozó) tanácskozás tartandó. Rendkívüli tanári értekezletet az igazgató akkor tartat, ha az intézet érdekében szükségesnek látszik vagy ha annak összehívását a tanári testületnek legalább két tagja intézeti ügyben, a tárgy megjelölésével, írásban kívánja az igazgatótól. Alakuló-értekezletét a tanári testület augusztus hó 31-én, záró-értekezletét pedig az összes vizsgálatok befejezése után tartja meg. 170. §. A tanári értekezletek legfőbb tárgya a növendékek viseletének, testi, értelmi, jellembeli, erkölcsi fejlődésének és haladásának, továbbá a tanárok tervszerű munkásságának, szóval az intézet nevelő és tanítási rendjének részletes megbeszélése, irányzása és vezetése. A tanári értekezlet ne érje be az előirányzások, tények és eredmények megállapításával vagy tudomásulvételével. A, fő figyelem a kölcsönös értesülésre, eszmecserére, szóval a tanári testület egységes és együttes közvéleményének megteremtésére s az ezen közvéleményen alapuló teendők megállapítására essék. Elengedhetetlen, hogy a tanári testület nevelői és tanítói munkásságának minden fontosabb részlete alkalmilag, a napirend tárgyaival kapcsolatban, alaposan megvitattassék a tanári értekezleteken ; sőt azokon kívül is minden elfogadható eszközt fel kell használni a czélnak : a tanárok közös és együttes munkásságának szolgálatára. Különösen fontos e tekintetben a tanároknak egymás óráin való rendszeres s meghatározott órákhoz nem kötött hospitálása. Éppen ezért e hospitálások alkalmával szerzett tapasztalatok az egységes munkásság érdekében a tanári értekezleteken mindenkor megbeszélés tárgyává teendők. 171. §. A módszeres tanácskozásokon a tanári testület mindazokat a módszeres intézkedéseket tárgyalja, melyek az egységes eljárás biztosítása czéljából szükségesek. Megállapítja az iskolai és házi feladatok tárgykörét, kijelöli az iskolai olvasmányokat az oktatással tervszerű vonatkozásban álló házi olvasmányokat. Továbbá tanácskozás tárgyává teszi mindazokat az intézkedéseket, melyek a tanulmányok kölcsönös kapcsolatossága érdekében szükségesek. Különös figyelemmel kell lenni e tanácskozásokon az oly tárgyak módszeres kezelésére, melyeknek oktatása a tanítóképző-intézet több, esetleg valamennyi évfolyamán végigvonul. E tanácskozásokon kell tehát tárgyalni a szaktanárnak írásban beterjesztett javaslatai alapján a részletes (helyi) tanmenetet és a vele kapcsolatos kérdéseket, a tanítás munkáját kiegészítő kirándulások tervét, a tanítási gyakorlatok intézésének módját; itt kell megvitatni a tanulmányi menetben felmerülő minden rendkívüli körülményt, mely módszeres megfontolást kíván ; itt kell az intézetre nézve egységesen megállapítani az egyes tantárgyak tanítása közben használt műszavakat és szakkifejezéseket (a terminológiát), az ifjúsági olvasmányok kánonját, az írásbeli dolgozatok javításának módozatait ; itt kell megvitatni az egyes tanulmányi anyagok nagyobb részeinek elvégzése után szükséges összefoglaló ismétlések körül esetleg fölmerülő nehézségeket s általában mindazokat a didaktikai kérdéseket, melyek alkalomadtán felmerülnek vagy hivatalos úton a tanári testülethez utaltatnak.