Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1916. november 8

41 Az egyetemes közgyűlés a számvevőszék jelentését tudomásul veszi 113 116. és a maga részéről is felhívja a selmeczbányai liez, főgimnázium kormányzótestületét, hogy ingatlan jövedelmének fokozása által is igyekezzék a hiány fedezéséről gondoskodni. 113. (Sz.) A mult évi jegyzőkönyv 126. pontja kapcsán a pénzügyi bizottság jelenti, hogy az állami javadalomból a lelkészek korpótlékszerű továbbmenő segélyezésére kapott összeget az 1913. évi közgyűlés 125. jegyzőkönyvi pontjában nyert felhatalmazás alapján felosztotta és a többszükségletet az e czélra a költségelőirányzatba beállított összegből fedezte. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és felhatalmazza az elnökséget és a pénzügyi bizottságot, hogy a jövőben is hasonlóképen járjon el. 114. (Sz.) A mult évi jegyzőkönyv 130. pontja kapcsán a pénzügyi bizottság jelenti, hogy a lelkészek háborús segélyezése tárgyában a m. kir. kormányhoz a mult évi közgyűlés határozata folytán intézett felterjesztés folytán az országos hadsegélyzőbizottság 125,000 K-t bocsátott az egy. egyház rendelkezésére az arra legjobban reászorult ág. ev. lelkészek háborús segélyezésének czéljaira, a mely összeg a pénzügyi bizottságnak f. évi július 7-én tartott ülésében megállapított elvek figyelembevételével osztatott szét olykép, hogy minden egyházkerület 31,100-— K segélyt kapott, hogy abból 4Ó0 és 300 K segélyeket osszon ki a kerületéhez tartozó lelkészek között. A felosztásnál irányelvül vétetett, hogy segélyben nem részesíthetők a nőtlen és gyermektelen lelkészek, a katonai szolgálatra bevonult lelkészek és azon lelkészek, kiknek összjavadalma a 4000 K-t eléri ; különös figyelem volt fordítandó, a segélyben részesítendőknél azon lelkészekre, kiknek nagy családjuk van és a kiknek fizetése nagyobbára készpénzből áll ; végül kimondotta a bizottság, hogy ezen megállapított elvektől eltérésnek csak rendkívül indokolt esetekben, különösen betegség esetén vagy a háború folytán tényleges károsodás esetén van helye. Olvastatik továbbá a tiszai egyházkerület ez iránybani felterjesztése, melyben sérelmesnek: nyilvánítja a m. kir. kormánynak azon ténykedését, hogy a míg az állam összes tisztviselőinek háborús drágasági segélyt folyósított, míg a fizetéskiegészítésben részesülő felekezeti tanárokat és tanítókat háborús drágasági segélyben külön törvényhozási úton részesítette, addig a m. protestáns lelkészi kar háborús segélyeztetésének kérdését nem vitte a törvényhozás elé, a mely elbánást a hazafiasan érző, a háború folyamán sok személyes áldozatot teljesítő, hivatása magaslatán álló, de túlnyomóan szerény, sőt szegényes javadalmazású protestáns lelkészi karral szemben annál inkább sérelmesnek tartja, mert az 1848. 20. t.-czikkben lefektetett elvek szerint egy ilyen állami segély a protestáns lelkészi kart megillette volna, annál is inkább, mert a protestáns lelkészi kar már ezidőszerint is élvez korpótlékszerű állami javadalmazást. Az egyetemes közgyűlés a hadsegélyzőbizottságtól kapott háborús segély felosztásáról szóló jelentést jóváhagyólag tudomásul veszi, felkéri az egy. elnökséget, hogy tekintettel arra, hogy a háború még folyton dúl és hogy a háborúokozta drágaság most még inkább nyomasztólag nehezedik a lelkészekre és azok létfenntartási lehetősége még nehezebb mint volt a mult télen, forduljon újabb háborús segély folyósítása iránt az országos hadsegélyzőbizottsághoz; továbbá elhatározza, hogy a tiszai kerület felterjesztése értelmében felterjesztést intéz a m. kir. kormányhoz is, hogy a protestáns lelkészeket háborús segélyben törvényhozási úton részesítse. Végül kimondja a közgyűlés, hogy amennyiben háborús segítséget az egy. elnökség a lelkészek részére kieszközölni nem tudna, juttasson — épp úgy mint tavaly, — 10—10,000 koronát a tartalékalapból a négy kerület részére az Ínséges helyzetbe jutó lelkészek segélyezésére. 115. (Sz.) A pénzügyi bizottság ezzel kapcsolatban bejelenti, hogy a román betörés folytán menekülni kénytelen volt lelkészek első segélyezésére az egyetemes felügyelő 200—200 koronát utalt ki a közigazgatási pénztár terhére és indítványozza, hogy a két katonai lelkésztől eltekintve úgy a 10 brassói, mint a 4 bánsági lelkész, illetve családjaik részére egyenkint 2400, összesen 33,600 korona vétessék fel a költségvetésbe és ebből ezen lelkészek, illetve családjaik negyedévenként 600 korona háborús segélyben részesíttessenek mindaddig, míg vissza tudnak térni egyházaikba és ott javadalmaik élvezetébe léphetnek: egyes lelkészek által élvezett dézsmaváltság — folyósítása esetén, — a fenti segélybe betudandó lenne. Jelenti továbbá, hogy ezen segélyt folyó évi október 1-től folyósította, annak fedezetét a tartalékalapból remélvén. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi, úgy az egy. felügyelő mint a pénzügyi bizottság által tett intézkedéseket jóváhagyja és a javaslatba hozott szükségletet az 1917. évi költségvetésbe beállítja. 116. (Sz.) Ezzel kapcsolatban felhívja Geduly Henrik püspök a közgyűlés figyelmét, hogy a román betörés folytán sújtott kántorok is elesnek jövedelmeik ezen minőségben élvezett részétől, miért is kéri és indítványozza, hogy ezek segélyezéséről is történjék gondoskodás. 6