Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1915. november 10

7 17. (L.) Tárgyaltatott a Magyarhoni Ev. Lelkészek Egyesületének kérelme alap- 17—24. szabályainak jóváhagyása iránt. Tekintettel arra, hogy az 1913. évi egyetemes közgyűlés által kívánt kiegészítés és illetve módosítás a kellő példányszámban beadott alapszabályokban a hivatkozott közgyűlés 93. pontja alatt hozott határozatnak megfelelőleg keresztülvezettettek, — a jogügyi bizottság javaslatához képest — az egyetemes közgyűlés az alapszabályokat jóváhagyja és jóváhagyási záradékkal való ellátását elrendeli. 18. (Sz.) A lelkészfizetések rendezése kérdésében bemutatja főjegyző az újonnan beérkezett felterjesztéseket, melyek teljesen fedik az 1913. évi jegyzőkönyv 15. pontjában foglalt kívánalmakat. Az egyetemes gyűlés, tekintettel arra, hogy ezen fontos kérdés megoldását a zsinat kezébe tette le, de másrészt a jelenlegi küzdelmes időket nem is tekinti alkalmasnak arra, hogy a kormánynál ez irányban lépések tétessenek, a kérdést továbbra is napirenden tartja. 19. (Sz.) A tanítói fizetések rendezése kérdésében az 1913. évi jegyzőkönyv 16. pontja kapcsán olvastatik a dunántúli egyházkerület újabb felterjesztése, melyben az állami és felekezeti tanítók díjazásainak törvényhozás útján egyformává tételét újból sürgeti. A közgyűlés a zsinat által teendő intézkedéseket és a sérelmek orvoslását nyilvántartja. 20. (Sz.) Az 1913. évi jegyzőkönyv 17 pontja kapcsán olvastatnak a dunáninneni és a tiszai egyházkerületek jelentései az iskolai czélokra szolgáló ingatlanoknak az egyházak nevére való telekkönyvezése tárgyában. Az egyetemes közgyűlés a jelentéseket tudomásul veszi és ez alkalomból kimondja, hogy a középiskolák és az eperjesi kollégium ingatlan vagyonának telekkönyvi állapota a zsinat további rendelkezéséig változatlanul fenntartandó. 21. (Sz.) Olvastatik az 1913. évi jegyzőkönyv 21. pontja kapcsán a bányai egyházkerület püspökének felterjesztése, melylyel a zólyomi állami elemi iskolánál felmerült sérelemre vonatkozó iratokat mutatja be, a melyekből kitűnik, hogy azon okiratban, a melylyel a zólyomi községi elemi iskola az államnak átengedtetett, olyan kikötés nincs, hogy a zólyomi állami elemi iskola igazgatója kizárólag róm. kath. vallású legyen. A jogügyi bizottság ezen ténynyel szemben sérelmet lát abban, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium által kiadott néptanítók lapjának 1913. évi május 29 én megjelent 22-ik számában a nevezett elemi iskola igazgatói állásra kiírt pályázatban a róm. kath. vallás jelöltetett ki feltételül, és egyáltalában az állam részrehajlatlanságába ütközőnek tartja, ha a vallástanítói állás kivételével és azon esetek kivételével, midőn az iskolát átadó testület valamely állásnak betöltését bizonyos felekezethez való tartozáshoz kötötte, az állam a pályázat kiírásával bármely felekezetet a pályázatból kizár. Az egyetemes közgyűlés a sérelmet magáévá teszi és tekintettel arra, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter sérelmes határozata a ref. testvéregyházat is érdekelheti, az iratokat további intézkedés végett átteszi a protestáns közös bizottsághoz. 22. (Sz.) A mult évi jegyzőkönyv 24. pontja kapcsán tárgyaltatik az istvánvölgyi és újsándorfalvi állami népiskolai tanítók kinevezése körül felmerült sérelmi ügy, és a jogügyi bizottság javaslata nyomán — tekintettel arra, hogy az újsándorfalvi iskolánál előforduló sérelemre vonatkozólag az adatok be nem terjesztettek, és figyelemmel arra, hogy az istvánvölgyi egyháznak 1907. évi július 5-én tartott közgyűléséből kiadott félté telekben azon körülmény, hogy az iskolát átvevő államkormány csak evangélikus tanítót alkalmazhat, kikötve nincs — az egyetemes közgyűlés nem látja indokoltnak, hogy sérelem miatt felterjesztés intéztessék a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 23. (Sz.) Olvastatik a dunántúli egyházkerület felterjesztése, melyben abból a nézetből kiindulva, hogy az egyházi fennhatóság alatt létező evang. tanítók az egyházmegyei tanítóegyesületbe való belépésre kötelezhetők, a belügyminisztérium pedig a vasi tanítóegyesületnek ezen kényszert kimondó alapszabályaitól a jóváhagyást megtagadta, sérelmet lát és felterjesztés beadását kérelmezi. Az egyetemes közgyűlés nem látja indokoltnak a felterjesztést és azt mellőzi. 24. (Sz.) Tárgyaltatik a dunáninneni egyházkerület felterjesztése a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1915. évi június hó 9-én 56610. szám alatt kelt rendeletében észlelt