Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1913. október 15

80 17. §. A tanár közvetlen elöljárója az igazgató. Felettes elöljárója — az iskolafenntartó részére az egyházi alkotmány, a szabályzatok és utasítások által megszabott kereteken belül — az iskolafelügyelő, kinek rendelkezéseit az igazgató közvetíti. Az iskolafelügyelő és az igazgató között való ellentét esetén az iskolafenntartó iskolabizottsága (iskolatanácsa), vagy ennek javaslata alapján az egyháztanács (kormányzótestület), az iskolafenntartó, felebbezés esetén a kerületi közgyűlés, végül az egyetemes közgyűlés dönt. 18. §. A tanár elöljárói megjegyzéseiket, tanácsaikat, kívánságaikat és utasításaikat, melyekre az egyházi alkotmány, az utasítások, szabályrendeletek, a rendtartás, valamint az 1883. XXX. törvénycikk értelmében joguk van, figyelemmel a helyes nevelés szempontjára s a tanári állásból folyó követelményekre, nem a tanulók előtt közlik vele. A tanár viszont ezeket a megjegyzéseket, tanácsokat, kívánságokat tisztelettel fogadja s azokra esetleges felvilágosításait megadja. Ha valamely felsőbbség rendelete a tanárnak, igazgatónak, illetve a tanári testületnek véleménye szerint az egyházi alkotmánnyal, rendtartással, szabályrendeletekkel, utasítással, az iskola és a tanulók érdekeivel, vagy a saját jogaival, illetve paedagogiai meggyőződésévei ellenkezik: az illető felsőbbség felett álló illetékes hatóságoknál kereshet jogorvoslatot. Azonban a rendelet végrehajtását megtagadni nem szabad. 19. §. Az iskola eredményes működésének biztosítása végett a tanárok nemcsak a tanítási órákon s a tanári értekezleteken munkálkodni, hanem egyéb iskolai teendőik elvégzése mellett iskolai tisztségek (szertárkezelés, ifjúsági egyesületek vezetése, kirándulások szervezése stb.) elvállalásával az ifjúság tanítását és nevelését előmozdítani kötelesek. 20. §. A tanárok szünidei vagy szabadságidei tartózkodási helyüket az igazgatónál lehetőleg bejelentsék, hogy az igazgató esetleges értesítéseket küldhessen nekik és hogy kivételes nagy szükség esetén az iskola rendelkezésére állhassanak. A szünidők alatt az iskolaügyek zavartalan elintézéséről az igazgatóval együtt a tanári kar együttesen kollegiális előzékenységgel gondoskodik. A kéthavi szünidőben az igazgató amennyiben kívánja egy másik tanár által helyettesítendő. 21. §. Az egyházi felsőbbségen kívül álló hatóságoktól iskolai munkásságára vonatkozólag rendeleteket, utasításokat közvetlenül nem kérhet és fogadhat el sem a tanár, sem az igazgató. Ha pedig ilyeneket kapna, köteles a rendelet végrehajtásának mellőzésével sürgősen jelentést tenni közvetlen egyházi hatóságának. 22. §. Az iskolát látogató miniszteri megbízott, vagy érettségi kormányképviselő nem adhat utasításokat a tanárnak vagy igazgatónak, de ezek kötelesek amazok jóakaró észrevételeit tisztelettel meghallgatni és szükség esetén azokra a felvilágosításokat megadni. 23. §. Ha az illetékes egyházi hatóság bizonyos adott esetben külön megbízással, vagy a vizsgálatokon való elnökségre valakit kiküld, az illető tapasztalatairól a maga megbízójának jelentést tesz, de a tanárnak, igazgatónak közvetlen utasításokat nem ád. Erre csak az iskola elöljárói illetékesek. 24. §. A tanárt egész működésében hazánk és egyházunkhoz való hűséges ragaszkodása vezesse, hogy ebben is példát adjon tanítványainak (E. A. 197. §.). A rábízott ifjúság előtt evangéliumi vallásunk szellemével erkölcsi felfogásával és a hazafias érzülettel ellenkező elveket sem nyíltan, sem burkoltan hirdetnie nem szabad. 25. §. A tanár köteles illetékes felsőbbségének utasítása szerint az ifjúsággal együtt az isteni tiszteleten s vallási és egyéb iskolai ünnepeken résztvenni, az úrvacsorához tanártársaival s az ifjúsággal együtt járulni. 26. §. A tanár magánéletének se szabad ellentétbe jutnia egyháza iránt tartozó kötelességeivel. A tanár vegyesházasság esetén köteles mindkét nemen lévő gyermekeinek evangélikus vallását reverzális útján biztosítani. 27. §. A tanár egész tanításának olyannak kell lennie, hogy egyházunk nagy érdekeit, vallásunk szent ügyét szolgálja. 28. §. A tanárnak csak olyan tankönyvet szabad használnia, melyet az illetékes állami, illetve egyházi hatóság engedélyezett, s mely ellen az egyetemes tanügyi bizottság kifogást nem emelt. 29. §. A tanártól elvárja az egyház, hogy az egyházi közéletből kivegye a maga részét és szívesen vállalkozzék tiszteletbeli egyházi tisztségekre s megbízatásokra. 30. §. A tanár olyan egyesületeknek tagja nem lehet, melyeknek működése egyházunk, államunk és társadalmunk rendje ellen irányul. 31. §. A tanár csak hivatásával megegyező és kötelességei teljesítését nem gátló mellékfoglalkozásra vállalkozhatik. A magánfoglalkozásra való hivatkozással a tanár se az órahelyettesítések, se az óraáttételek, se más iskolai munkák reá való ruházása ellen kifogást nem emelhet. A tanárok és a saját állandó mellékfoglalkozásáról az igazgatónak az iskolafenntartóhoz jelentést kell beterjesztenie. A tanárnak az iskolafenntartó határozatára az illető mellékfoglalkozásról le kell mondania. 32. §. A tanár saját tanítványának magánórát nem adhat s olyan magántanuló, vagy nyilvános tanuló vizsgálatán, akit magánúton tanított, részt nem vehet. A magánórák számának nem szabad oly mértékűnek lennie, hogy a tanárt akadályozza iskolai kötelességei kellő betöltésében. A magánórákra is vonatkozik a megelőző szakasz minden rendelkezése.