Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1913. október 15

8 23—27. katholikusok követeléseket támasztanak, az egy. ügyészhez mielőbb küldje be, kit utasít a közgyűlés, hogy a protestáns közös bizottsághoz szóló átiratot megfelelően szerkeszsze meg. 24. (Sz.) Tárgyaltatik a bányai egyházkerület fölterjesztese a bánsági egyházmegye által az istvánvölgyi és újsándorfalvi állami iskolai tanítók kinevezéséből kifolyólag panaszolt sérelmek tárgyában. Az egyetemes közgyűlés, mielőtt érdemlegesen intézkedhetne a panaszolt sérelmek orvoslása iránt, felhívja a bányai egyházkerületet, hogy a sérelmekre vonatkozó adatokat küldje be. 25. (Sz.) Tárgyaltatik a dunáninneni egyházkerület fölterjesztése, a községi iskolákbani vallásoktatás díjazásának kérdése körül tapasztalt sérelem orvoslása iránt. Tekintettel arra, hogy a miniszteri leiratban elfoglalt azon álláspont, hogy a tanköteles gyermekek vallásoktatásáról a hitfelekezet köteles gondoskodni, az 1868. évi 38. t.-cz. 57. §-ának megfelel, tekintettel mégis arra, hogy az idézett törvény 23. §-a értelmében fölmerülhet az a kérdés, nem kötelezhető-e a politikai község az ilyen szükségletek fedezéséhez való hozzájárulásra, — az egyetemes közgyűlés fölkéri a dunáninneni kerület püspökét, hogy a kérdést ezen irányban tisztázva, kísérelje meg saját hatáskörében a sérelem orvoslását. 26. (Sz.) Olvastatik a dunáninneni egyházkerület fölterjesztése, hogy az Eöry- . alapítvány adassék vissza eredeti rendeltetésének. Tekintettel arra, hogy az Eöry-féle alap jövedelmének hovafordításáról éppen figyelemmel az alapító szándékára, az 1908. évi közgyűlés 137. jkvi pont alatt hozott határozatával intézkedett és azóta a viszonyok nem változtak, az egyetemes közgyűlés a fölterjesztett kérelmet ezidőszerint teljesíthetőnek nem találta. 27. (Sz.) A nagygeresdi egyezség revíziója, illetőleg megszüntetése kérdésében olvastatnak a mult évi közgyűlésnek 114. jegyzőkönyvi pont alatti határozata értelmében a kerületektől fölérkezett nyilatkozatok és Sztehló Kornél egyetemes ügyésznek a jogügyi bizottság javaslatával szemben beadott következő indítványa: „Intézzen az egyetemes gyűlés mielőtt a nagygeresdi egyezségnek, a kerületek által kívánt megszüntetését kimondaná, kérdést a református konventhez : hogy miután a nagygeresdi egyezségnek az a rendelkezése, a mely szerint az egyházközség adót vethet ki az egyezség szerint csatlakozottaknak tekintendő másvallású hívekre, sok súrlódásra és panaszra szolgáltat okot, nem volna-e hajlandó a kötelező adózás elejtése mellett a nagygeresdi egyezségnek oly megváltoztatásába belemenni, a mely a kölcsönös elkeseredés okának megszüntetése mellett az evangélikus és református hívek részére a szórványokban való kölcsönös lelki gondozást biztosítaná. Fölkérendő lenne a református konvent, hogy a mennyiben ezen kérdés tárgyalására hajlandó lenne, küldjön ki bizottságot az evang. egyháznak e czélra fölhatalmazott jogügyi bizottságával együttes tanácskozásra." Az egyetemes közgyűlés — a kerületek határozataiban megnyilvánult egybehangzó kívánalom figyelembevételével — a jogügyi bizottság javaslatát, csekély módosítással elfogadja és tekintettel arra, hogy az egyezség mai formájában a két hazai protestáns egyház között kívánatos testvéri jó viszony megzavarására tág teret nyit és különösen a kényszermegadóztatás helytelen alkalmazása által súrlódásokra ád alkalmat, az egyezséget az 1914. évvégére megszünteti. Egyúttal azonban kimondja a közgyűlés, hogy a református egyházzal való barátságos együttműködést továbbra is kívánatosnak tartván, ott a hol a helyi viszonyoknak megfelelően a körülmények, a békés együttműködés lehetősége mellett, a hitélet ápolása és fejlesztése érdekében a két egyház tagjainak társulását kívánatossá teszik, annak lehetővétételét a maga részéről is szükségesnek tartja, de az ilyen társulást esetről esetre külön a két egyház tagjai között kötendő, mindkét egyház felsőbb hatóságai jóváhagyása alá terjesztendő és bármikor felmondható szerződésre utalja; a mely szerződésekben a csatlakozó egyházhíveknek a helybeli specziális viszonyokat is figyelembevevő kölcsönös jogai és kötelességei pontosan megállapítandók. A mennyiben a református egyház e tekintetben, különösen a társulás módozatainak és a főbb irányelveknek megállapítása kérdésében egyházunkkal tárgyalásokba kíván bocsátkozni, a közgyűlés erre való készségét már most kijelenti és ez esetre a tárgyalások lefolytatásával már most a jogügyi bizottságot megbízza.