Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1913. október 15

62 137-138. Áthozat . . i) Zsinati költségekre j) Rendes évi segélyek : 1. Pozsonyi liczeum 2. Pozsonyi liczeum magy. tanszéke javára 3. Selmeczi liczeum filozófiai tanszéke javára 4. Selmeczi liczeum zenetörténeti tanszéke javára 5. Váczi siketnémák intézeti vallástanítás . 6. Egy-egy theológusnak a 3 Otthonban való elhelyezésért . 7. A Luther-Otthonnak 2 féldíjas helyre, lelkészek fiai részére, à 500"— 8. Selmeczi liczeumnak. . . 9. Pozsonyi egyet, theol. akad.-nak 10. A .soproni theol. akadémiának 11. Az eperjesi főiskola és tanítóképzőnek __12. A soproni tanítóképzőnek . . 13. A selmeczi tanítóképzőnek. 14. A szarvasi tanítóképzőnek. 15. Az aszódi ker. leányiskolának 16. A modori ker. leányiskolának 17. A kőszegi ker. leányiskolának 18. Â rozsnyói ker. leányiskolának k) Egyéb segélyek : 1 K 2. 3. 4. A pozsonyi theol. akad. évi hiányának pótlására .... A pozsonyi theol. akad. alap pótlására Eperjesi Kollégiumnak rendkívüli segély A belmissziói közlemények kiadására ........ 5. A sajtótudosítási teendők ellátására l) Központi iroda szervezésére . m) A theol. akadémia tanárok fizetéskiegészítésére n) A soproni theol. akad. fenntartására eperjesi theol. akad. fenntartására p) Lelkészsegélyezési alapra . . . q) Tartalékalapra. . , 29,733-60 10,000'— 336'— 84-— 252-— 84-400'1,200'— 1,000 5,000 10,000 2,200 7,000 2,400 2,400 2,400 4,500 4,500 4,500 4,500 3,000'— 664'— 3,000'— 1,200'— 1,250'9,000'— 44,620 — 9,990 — 14,300'70,000'23,896-40 K 2.826,462-50 K 273,410Összesen K 3.099,872-50 138. (Sz.) Olvastatik a lelkészfizetési alap-bizottság következő jelentése : A mult évi jegyzőkönyv 90. pontjában foglalt határozattal a lelkészfizetési alap kifejlesztésének kérdésében javaslattétellel bízattunk meg. E tárgyban újabban is érkezett be két indítvány Sztehló Kornél egyetemes ügyésztől és Varga Gyula főesperestől, kik önmegadóztatás által kívánják az alapot megteremteni arra, hogy a lelkészek fizetését a mai viszonyokkal összhangba hozzuk és megfelelőleg emeljük; de ezen kérdést végeredményben csakis a zsinat intézheti el, ha a lelkészfizetés kérdését az e tárgyú újabb köztörvényekkel összhangzásba tudja hozni, miért javasoljuk, hogy ezen indítványok a zsinathoz tétessenek át. De továbbmenve, éppen ezen változott viszonyoknál fogva, de főleg anyagi erőtlenségünk folytán is azon meggyőződésre jutottunk, hogy a lelkészek anyagi helyzetén csak úgy javíthatunk, hogy őket, ha mindjárt nem is rendes fizetés alakjában, ott és akkor segélyezzük, a hol és a mikor anyagi erejük leginkább van igénybe véve, a gyermeknevelés terén, és pedig különösen akkor, mikor gyermekeiket házon kívül kell adniok. Javasoljuk tehát, hogy ezen czélnak megfelelően az alapot lelkészsegélyezési alappá alakítsuk át és hogy annak fejlesztése mellett már a jövő évtől kezdve nevelési segélyeket