Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1913. október 15
7 közoktatásügyi miniszter 180297/912. és 80012/913. sz. rendeleteivel engedélyezett ugyan 18—23. építési államsegélyt, de oly kikötéssel, hogy az iskola épülete telekkönyvileg kizárólag iskolai czélokra köttessék le. Tekintettel, arra, hogy ilynemű kikötések evang. egyházunkra sérelmesek és felette kétes értékűek, az egyetemes közgyűlés oly irányú felterjesztést határoz el, melyben felkéretik a miniszter, hogy ezen kikötéstől álljon el, vagy a mennyiben ez nem lenne lehetséges, azon telekkönyvi feljegyzéssel érje be, hogy az egyes egyházak az ilyen iskolaépítési segélyeket visszafizetni kötelesek, ha a kérdéses épületeket többé nem iskolai czélra használják. 19. (Sz.) Tárgyaltatik a dunáninneni egyházkerület felterjesztése az erdőtarcsai hitoktatási sérelem kérdésében, mely szerint a mult évi közgyűlés 144. jegyzőkönyvi pont alatti határozata folytán a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett felterjesztés nem vezetett eredményre, mert úgy látszik, hogy a minisztérium megkeresésünket tévesen értelmezte és ebből kifolyólag oda nyilatkozott, hogy nincs módjában a róm. kath. felekezetet arra kötelezni, hogy másfelekezetűeknek hitoktatására a felekezeti iskola helyiségeit engedje át, holott mi Erdőtarcsa politikai községet kértük erre kötelezni, miután a községbeli evangélikus hívek is meg vannak adóztatva 5% iskolai pótadóval, a római katholikus iskola czéljaira. Az egyetemes közgyűlés a vallásügyi miniszterhez újabb felterjesztés intézését határozza el. 20. (Sz.) Tárgyaltatik a dunántúli egyházkerület felterjesztése a külsővathi iskolaadósérelem ügyében, mely szerint Veszprém megye közigazgatási bizottságának határozatával szemben, mely a külsővathi evengélikusokat, tekintettel arra, hogy az általuk fenntartott evang. iskola a törvény rendelkezéseinek megfelel és ők ennek fenntartásához állami adójuk 5%-át meghaladó arányban járulnak, az 1868. évi 38. t.-cz. 36. §-a alapján a külsővathi községi iskola fenntartási költségeihez való hozzájárulás terhe alól felmentette, a m. kir. közigazgatási bíróság a külsővathi evangélikusokat a községi iskolai szükségletekre előirányzott összeg fedezésére szolgáló községi adónak csak 5%-nak megfelelő hányad viselése alól mentesítette, míg a többletnek viselésére kötelezte. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási bíróságnak hivatkozott 1911. évi június 21-én 1301. sz. alatt kelt ítélete ellen jogorvoslatnak helye nincs, az egyetemes közgyűlés a sérelmes határozatot a m. kir. miniszterelnökhöz terjeszti fel oly czélból, hogy alkalmas módon intézkedjék, miszerint hasonló törvénybe ütköző határozatok a jövőben ne keletkezhessenek. 21. (Sz.) Tárgyaltatik a bányai egyházkerület sérelmi panasza, hogy a zólyomi városi elemi iskola igazgatói állására a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter által közzétett pályázati hirdetményben ez állás elnyerhetésének feltételéül a róm. kath. vallás köttetett ki. Az egyetemes közgyűlés felhívja a zólyomi főesperest, hogy a sérelmes pályázatnak és a zólyomi községi iskola államosítási szerződésének másolatát hiteles alakban terjeszsze fel. 22. (Sz.) Tárgyaltatik a bányai egyházkerület sérelmi panasza, hogy az újverbászi főgimnáziumhoz az 1912/13. iskolai évvégén megtartott érettségi vizsga elnökéül a vallásügyi minisztérium róm. kath. szerzetest küldött ki, daczára annak, hogy ezen gimnáziumot annak idején a bács-szerémi egyházmegye alapította és úgy a lakosság, mint a tanulóifjúság túlnyomó része evangélikus. Tekintettel arra, hogy az újverbászi főgimnázium államilag segélyezett iskola, az egyetemes közgyűlés nem tartja magát jogosítottnak ezen sérelmesnek látszó intézkedés miatt panaszt emelni, átteszi azonban az ügyet a bányakerület püspökéhez azzal, hogy ő saját hatáskörében, személyes közbenjárással eszközölje ki a kormánynál, hogy hasonló, a felekezeti érzékenységet bántó intézkedések ne ismétlődjenek. 23. (Sz.) Tárgyaltatik a dunántúli kerület felterjesztése a kemenesaljai egyházmegye által panaszolt sérelmek tárgyában. Tekintettel arra, hogy evang. híveinknek a róm. kath. egyház czéljaira való megadóztatása evang. egyházunkra sérelmes, akár törvényellenesen, akár a fennálló törvények és jogszokásokra való hivatkozással történt az, —* az egyetemes közgyűlés a sérelmeket magáévá teszi és a református testvéregyházzal való közös lépések megtétele czéljából az ügyet a protestáns közös bizottsághoz teszi át. Miután azonban a beterjesztett jelentésekből nem tűnik ki, hogy a sérelem tárgyát képező szolgáltatások milyen czímen — párbér, kegyurasági teher vagy más czímen — követeltetnek, a közgyűlés felhívja a dunántúli kerület püspökét, hogy a hatósági végzéseket, melyek alapján a róm. 2*
