Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1913. október 15
6 18. különösen hangsúlyozván az egyházak előzetes meghallgatásával készítendő országos törvénynek végtére való megalkotását és az összes államsegélyeknek szabad rendelkezési jogunk sérelme nélkül leendő felhasználását, ha elszámolási kötelezettség mellett is. Az egyetemes közgyűlés a jelentést tudomásul veszi, a szükségletek összeállításával és a memorandum elkészítésével a jogügyi bizottságot újból megbízza, az újonnan felérkezett javaslatokat pedig a zsinathoz teszi át. 14. (Sz.) A tárgysorozat 6. pontjánál előterjeszti főjegyző, utalással az elnöki jelentésre, hogy az 1913. évi állami költségvetésbe felvett 400,000 korona többlet államsegély körüli sérelem tárgyában a mult évi közgyűlés által 16. jkvi pont alatt elhatározott és beadott felterjesztés és a pénzügyi bizottság által beadott sürgető kérvény eredményre vezetett, a mennyiben néhány nap előtt utalványozott ki a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter egyetemes egyházunk részére 172,400 korona államsegélyt közigazgatási czélokra, a nyugdíjintézet javára és az egyházi adóteher csökkentésére elszámolás kötelezettsége mellett ; a vonatkozó számú rendeletnek szövege azonban, a pénzfelvétel alkalmával az állampénztár által bevonattatván, elő nem terjeszthető. Az egyetemes közgyűlés a bejelentésből köszönettel vesz tudomást a miniszter intézkedéséről és hozzá köszönő felirat intézését határozza el, egyúttal felkéri egyetemes felügyelőt, hogy a miniszteri rendeletről egy másolatot szerezzen be a levéltár részére. 15. (Sz.) A lelkészíizetések rendezésének kérdésében bemutatja főjegyző a beérkezett felterjesztéseket és az ev. lelkészegyesület memorandumát, melyek az eddig hangoztatott kívánalmakat hangsúlyozva, ismételten követelik, hogy a lelkészek fizetése egyenlővé tétessék a középiskolai tanárok fizetésével, de egyelőre legalább 2400 korona alapfizetés, ötször 400 korona korpótlék és megfelelő családi pótlék rendszeresítésével rendeztessék ; felsorolják azon sérelmeket, melyeket az új lelkészi korpótlék-törvény egyházunkra nézve magában foglal és ezek orvoslása tárgyában felterjesztést kívánnak a minisztériumhoz. Az egyetemes közgyűlés a kérdést fontosságánál fogva az összes felterjesztésekkel együtt átteszi a zsinathoz, azon kérelem kapcsán, hogy az új törvény sérelmes intézkedései ellen onnan tétessék felterjesztés a minisztériumhoz. 16. (Sz.) A tanítók fizetésének rendezése kérdésében bemutatja főjegyző a beérkezett felterjesztéseket, melyek felpanaszolván az 1913: 16. t.-cz. sérelmes intézkedéseit, oda konkludálnak : a) hogy a felekezeti tanítók fizetése az államiakéval egyenlővé tétessék ; b) a szolgálati idő az állomásuk elfoglalása napjától számíttassék ; c) családi pótlékban részesíttessenek; d) a tanítói javadalmazás körüli vitás kérdések ezentúl is az egyházi törvénykezés elé tartozzanak ; e) a tanítói és kántori díjazás különválasztassék'; /) a kántori javadalom, a hol az elkülönítve nincs, ne számíttassék be a tanítói fizetésbe, hanem abból legalább 400 K kántori fizetésnek minősíttessék és e tekintetben új díjlevelek állíttassanak ki ; g) a tanítói javadalmi jegyzőkönyvek újrafelvétele mielőbb foganatosíttassék és ennek elrendelése czéljából a miniszterhez sürgős felterjesztés intéztessék ; h) a kántori fizetés után külön nyugdíj állapíttassék meg. Az egyetemes közgyűlés az összes felterjesztéseket átteszi a zsinathoz, hogy a sérelmek orvoslása iránt onnan tétessék felterjesztés a minisztériumhoz 17. (Sz.) Tárgyaltatik a dunáninneni egyházkerület felterjesztése az iskolai ingatlanoknak az egyházak nevére leendő telekkönyvezésnek elrendelése iránt. Tekintettel arra, hogy az evang. iskola, legyen az fő-, közép- vagy elemi iskola, nem képez testületet és így külön jogalanyt, hanem az evang. egyház mint testület tulajdonát képező intézetet, az egyetemes közgyűlés elrendeli, hogy mindenütt ott, hol az evang. iskolák használatára szolgáló ingatlanok nem az egyház, hanem az iskola nevére vannak telekkönyvezve, az iskolát fenntartó egyházi testület a tulajdonjognak az egyház nevére való telekkönyveztetését kérelmezze. A kérvény az illetékes telekkönyvi hatósághoz adadandó be, megelőző községi közgyűlési határozat alapján, a mely az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyásával kiegészítendő. Kérendő pedig az 1889. évi 38. t.-cz. 4. §, illetve az 1892. évi 29. törvényczikk 1. § és 2. § a. pontja alapján az egyházközségnek mint tényleges birtokosnak bejegyzése és ezzel a telekkönyv kiigazítása, nehogy az átíratás után illeték szabassék ki. Ezen általános rendelkezés nem zárja ki azt, hogy ott, a hol az iskola használatára szolgáló vagyon alapítványi természettel bír, ezen minőség telekkönyvileg följegyeztessék, illetve a mennyiben az alapítványi minőség már telekkönyvileg kitüntetve van, hogy ezen telekkönyvi állapot érintetlen maradjon. A kerületek utasíttatnak, hogy ezen határozatot haladéktalanul hajtsák végre és az eredményről a jövő évi egyet, közgyűlésnek jelentést tegyenek. 18. (Sz.) TárgyaltatikjV sdunáninneni egyházkerület felterjesztése, melyben bejelenti, hogy a nagylibercsei és a felsőrakonczai ág. h. evang. iskolák építéséhez a vallás- és
