Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1911. november 8
III. FÜGGELÉK. Egyetemes adóalapi szabályrendelet. i. §• A magyarországi ág. hitv. ev. keresztyén egyetemes egyház addig is, míg egyházi és iskolai szükségleteinek kielégítése iránt a magyar állammal szemben támasztható és történelmi alapokon nyugvó igényei külön országos törvény által rendeztetnek, az e czélra nyert állami hozzájárulásból s esetleg más az egyetemes egyház rendelkezésére álló segélyforrásokból, az egyetemes közgyűlés kezelése és rendelkezése alatt, külön számlán vezetendő egyetemes adóalapot létesít, a melynek rendeltetése az egyes egyháztagokon nyugvó, elviselhetetlenül súlyos adóteher könnyítése, az egyházközségnek nyújtott segély közvetítésével és ezen segély felhasználásának pontos ellenőrzése mellett. 2- §. Az egyetemes adóalapba az évi államsegélyből évenként 415,400 korona lesz közvetlenül beutalandó. 3. §. Az egyetemes adóalap évi bevételei mindig az utána következő évben fordítandók segélyezésekre. 4. §. Az egyetemes közgyűlés az adóalap kezelését az egyetemes elnökség elnöklete alatt az előadói tisztet ellátó jegyzőből, az egyházkerületek elnökségeiből és kerületenként választandó 4—4 tagból (2 világi, 2 egyházi) álló bizottságra bízza, mely eljárásáért az egyetemes közgyűlésnek felelős. . 5. §. Segélyért folyamodhatik minden olyan anya vagy leány egyházközség, melynek rendes egyházi adója tagjai egyenes állami ad ójának — beleértve az általános jövedelmi pótadót is — 35°/o-át meghala dja A 35%-on feíüí eső és a rendes évi szükséglethez megkívántató összeget az adőalapi bizottság rendelkezésére álló összeghez mérten fogja a lehető legalacsonyabb %-ig csökkenteni. Evenként hiánynyal küzdő, gyenge j^missioi) gyülekezetek, melyeknek megerősítése egyetemes egyházi érdeket képez és a melyek eddig is csak külső segély által tarthatták fenn magukat, vagyoni helyzetük, adóterhük s költségvetéseik figyelembe vételével a segélyezésnél külön elbírálás alá esnek. 6. §. Minden egyházközség, a mely a segélyt a jelen szabályrendelet életbeléptetése után igénybe venni kívánja, tartozik kimutatni, hogy egyházi adó fejében a megelőző évben rendes évi szükségleteinek fedezésére: a) munkára képes minden egyházközségi tagja az E. A. 252. 253. és 255. §§-ai értelmiben személyes járandósággal arányosan; £)az egyházközség területén egyenes állami adóval megrótt minden egyén azE. A. 256. §-ában előírt módon meg volt terhelve és c) hogy az a) és b) alatti egyházi járulékok (készpénz és termények, szolgálmányok) együttes összege, avagy ha az állami adó alapján egyházi adó kivetve nincsen, az a) alatti személyes járandóságok egymagukban az egyházközségi tagok egyenes állami adójának 35°/„-át meghaladták. Az 1913-ban beadandó kérvények alapján csak azon egyházak tarthatnak igényt segélyezésre, a melyeknél az egyházi adózás az E. A. jelenleg 252.—256. §§-ai értelmében rendeztetett és végrehajtatott.
