Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1910. november 9
53 129. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv 139. pontjánál felolvastatott az egyetemes 129= adóalapi bizottság következő jelentése: Annak előzetes megállapítása után, hogy az egyetemes adóalap rendelkezésére álló összegből a megállapított állami adó 46%-át meghaladó egyházi adó adható segélyként az egyházközségeknek, az 1909 deczember hó 15-én, 1910 márczius hó 10. és 11-én, május hó 25-én és november hó 8-án tartott ülésekben a következő rendes segélyek állapíttattak meg és utalványoztattak ki és pedig: i a Dunántúli kerületbeli egyházközségeknek . . V 108484 ^kor. f^ 7 a Dunáninneni „ „ . 118476 „ a Bányai ,, „ , . 48873 „ a Tiszai ,, „ . 121416 Összesen . 397249 kor. ez összegből azonban visszajár és a mennyiben már kifizettetett a következő években beszámítandó Iklea 795 kor. Csali 196 ,. Apafalva 102 „ 1093 kor. és így a rendes segély évi összege lesz 396156 kor. Rendkívüli segélyként megszavazott a bizottság a t. közgyűlés jóváhagyása reményében a zombori missziónak 1000 kor. a várgedei „ 1000 „ \ j^zegszárdnak . „ s " Hodruzsbányának . V . .1000' „ f Összesen . 4000 kor. ^— Kimondta a bizottság, hogy a segélyösszegek elsősorban a pénzbeli aránytalanságok és a közmunkaszolgáltatások megszüntetésére fordítandók és hogy a segélyösszegeknek az adótehercsökkentésekre való fordításának ellenőrzésével az egyházmegyei számvevőszékek bízatnak meg, mely intézkedésnek jóváhagyását kéri annak kimondásával, hogy azok az egyházközségek, a melyek a segélyösszegeket nem fordítanák az adóteher csökkentésére, a segélytől a jövőben elesnek. Tekintettel arra, hogy a beadott kérvények nagy részének hiányos, hibás és a való helyzetet kellően fel nem tüntető felszerelése folytán a bizottság csak a folyó év derekán jutott abba a helyzetbe, hogy a segélyeket kioszthatta, és így ezek a segélyek az 1909. évi adóteher csökkentésére a dolog természeténél fogva sem volnának fordíthatók, a bizottság a közgyűlés jóváhagyásának fenntartásával a megszavazott segélyösszegeket az 1910—1913. évekre utalványozta ki, mindenkor január elsején fizetendőleg. Ez intézkedést czélszerűségi szempontok is indokolják, a mennyiben az állami segély országos törvény által megállapítva nem lévén, hanem csak évről-évre törvényhozásilag mint költségelőirányzati tétel szavaztatván meg, könnyen megtörténhetik az, hogy politikai válságok idejében az állami segély vagy nagyon későn, vagy csak a következő évben kerülne kifizetés alá, mely esetben az egyetemes adóalap egy évi járuléknak birtokában lévén, az egyes egyházközségeknek fennakadás nélkül kiszolgáltathatná azt az összeget, a melyre háztartásuk egyensúlyának fenntartása érdekében reá vannak utalva. A bizottság meggyőződvén arról, hogy a segélyeknek igazságos felosztása, különösen pedig egyes egyházaknak és misszióknak segélyeztetése szükségessé teszi a szabályrendeletnek módosítását, a segélykérvények mikénti felszerelésére vonatkozó kimerítőbb útmutatások felvételét, és részben az eddigi adózási módnak megváltoztatását ; elhatározta, hogy e részben a szabályrendeletet revízió alá veszi és ezért az egyes egyházkerületek által felterjesztett javaslatok kiadásával megbízta Varga Gyula előadót, hogy a szabályrendelet módosítására javaslatot terjesszen elő. Varga Gyula a megbízásának eleget is tett, a bizottság a munkálatnak kinyomatását elhatározta és azt véleményével együtt a legközelebbi közgyűlés elé fogja terjeszteni. Habár a szabályrendelet értelmében a segélykérvények legkésőbb 1909 május 31-ig voltak beadandók, a bizottság azt az egy-két kérvényt, a melynek késedelmes beadása még az első érdemleges ülés megtartása előtt igazoltatott, elfogadta és érdemben el is intézte. Azonban még a folyó évben is érkezett be többrendbeli segélykérvény, amelyekre nézve a bizottság nem tartotta magát feljogosítottnak érdemleges intézkedésre, és ezért azt a javaslatot teszi a t. Közgyűlésnek, mondja ki, hogy ezek az elkésett kérvények rendes évi segélyben nem részesíthetők, azonban a bizottság felhatalmaztatik, hogy a mennyiben erre az adóalap fedezetet nyújt, a folyamodó egyházközségeknek rendkívüli segélyt szavazhasson meg. Rendkívüli segély megszavazása iránt folyamodtak Zalaegerszeg, Felsővath, Zombor és Szépur. A bizottság javasolja, hogy az első kettőnek egyenként 500 korona 15
