Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1910. november 9

19 Az egyetemes közgyűlés a bizottság bírálata alapján : 86—87. a) A régebben benyújtott tankönyvek közül véglegesen engedélyezi: 1. A Simkovics Pál és Zvarinyi János által kidolgozott „Dr. Luther Márton kis kátéjának magyarázata, az első három rész elemi népiskolák V—VI. osztályai, a negyedik és ötödik rész a konfirmácziói oktatás számára. Békéscsaba 1910." czímű művet ; 2. a Bodnár József és Pataki János által átdolgozott szarvasi tót olvasókönyet az ág. hitv. ev. népiskolák II. osztálya számára; 3. a Bodnár József és Pataki János által szerkesztett ABC-és és olvasókönyvet a népiskolák I. osztálya számára; 4. Scholtz Ödön: „Biblische Geschichten" czímű művét. b) Az újabban benyújtott tankönyvek közül véglegesen engedélyezi: 1. Raffay Sándor: „Útmutató a Jézushoz az elemi népiskolák I. és II. osztálya számára. Budapest 1910." czímű művét; 2. Pröhle Henrik: „Keresztyén Vallástan Luther kis kátéja nyomán. Pozsony 1910." czímű művét; 3. Babka György: „Fialocky" czímű tót dalos könyvecskéjét; 4. a Németh Lajos és Linder Károly által szerkesztett olvasókönyvet az ág. hitv. ev. elemi iskolák III. és IV. oszt. számára. III. kiadás. Budapest 1904." czímű művét; 5. Hasza József: „Kis képes bibliai történetek az ág. hitv. ev. osztott népiskolák II. oszt. számára. Újpest, 1910." czímű művet. Egyúttal elhatározza az egyetemes közgyűlés, hogy ezután csak a tanügyi bizottság által véglegesen engedélyezésre ajánlott és jóváhagyott tankönyvek jegyzéke vétetik fel a jegyzőkönyvbe. 87. (K.) A tanügyi bizottság, jelentésének 12-ik pontjával kapcsolatban, beterjeszti az iskolák állapotáról új alakban összeállított következő évi jelentését: A) Az elemi iskolázást illetőleg az egyházkerületek által beküldött, a táblázatokban részletezett adatok szerint 1,067.155 (14.068-al több, mint 1908/9-ben) lélekszám után tanköteles gyermek volt: 179.467 (876-al kevesebb, mint 1908/9-ben), azaz 16'8%. Ezek közül a saját elemi iskolájába járt 111.328 (12.059-el több, mint mult évben), azaz 58'6%; saját ismétlőjébe járt 29.142 (1308-al több, mint mult évben; idegen elemibe járt 29.239 (1473-al több, mint tavaly), azaz 16\37o ; idegen ismétlőbe járt 10.384 (368-al kevesebb, mint tavaly). Iskolába nem járt 2686 fiú, 3090 leány, összesen 5776 tanköteles (1580-al kevesebb, mint tavaly), azaz 3-2%. A tanítók száma 1588 (38-al kevesebb, mint tavaly), köztük képesített 1557 (98-37 o), nem képesített 31; rendes 1545, segéd 43^ Az iskolák évi jövedelme volt 3,097.583 K (292.843 K-val több, mint tavaly), évi kiadásuk pedig 3,147.812 K (283.227 K-val több, mint tavaly). A bevételek és kiadások közt levő 50.229 K teher azonban a dunántúli kerület részéről jövedelemnek nem számított, tényleg azonban meglevő ingatlanok becsértékével födözve van. Elemi iskoláit az egyetemes egyház 1,496.142-45 K-val segélyezte (93.519'45-el több, mint tavaly); az államsegélyek összege 632.986-40 K, (95.606-40-el több, mint tavaly); szegény gyermekek segélyezésére 16.557 K fordíttatott (1204-el több, mint tavaly). Új iskola épült 37 (13-al több, mint tavaly); javíttatott 278 (101 -el több, mint tavaly). Az iskolák összes évi jövedelmének az egyházi segély 48-3%-a, az államsegély ,20 47o-a volt. B) Az egyetemes egyháznak a lefolyt isk. évben is öt tanítóképzője volt és pedig Eperjesen, Felsőlövőn, Selmeczbányán, Sopronban, Szarvason, valamennyi négy tanfolyammal. A selmeczbányai ez iskolaévben vált végleg külön a lyceum főgimnáziumától. Az öt tanítóképzőben növendék volt év elején 342, év végén 328. A tanárok száma 53 (6-al több növendék, mint tavaly, 5-el kevesebb tanár, mint a mult isk. évben). Magántanulók száma 22 (1-el kevesebb, mint tavaly). Ösztöndíjat kapott 84 növendék (10-el több, mint tavaly), tandíjelengedésben részesült 170 növendék, (50-el több, mint tavaly). Oklevél kiadatott 86 (18-al több, mint tavaly); a képzőkkel kapcsolatban volt 2 négyfolyamú és 3 hatfolyamú gyakorlóiskola. C) Az egyetemes egyháznak a lefolyt isk. évben is 16 középiskolája volt. Ezek közt az aszódi és beszterczebányai ma is négyosztályos algimnázium ; a többi u. m. a békéscsabai, bonyhádi, budapesti, eperjesi, felsőlövői, iglói, késmárki, nyíregyházai, pozsonyi, rimaszombati, rozsnyói, selmeczbányai, soproni, szarvasi nyolczosztályos teljes gimnázium. A tanítás nyelve valamennyiben magyar; segédnyelvül egy a tótot, egy a németet használja. Párhuzamos osztályt: a bpesti (I—IV.) s a pozsonyi (I—II.) tart fenn. Beiratkozott 5336 tanuló; év végén volt 5151 ; köztük 194 magán és 212 ismétlő. Görögpótló tanfolyamot hallgatta 1076 (30-czal több, mint tavaly), azaz a tanulók 20'8%-a, (tavaly 21-2%). A vizsgálatot tett tanulóknak 40-3°/

0-a ág. h. evang; 11-9%-a református; 21-5%-a róm. kath.; 24'1%-a izraelita; 0'17o-a unitárius; l'37o-a gör. kath. és 0-8%-a gör. keleti vallású volt. Anyanyelvre nézve volt : 4334 magyar (285-tel több, mint tavaly) ; 579 német (29-el kevesebb, mint tavaly); 225 tót (28-al kevesebb, mint tavaly); egyéb nemzetiségű volt 37 (15 el több, mint tavaly). Százalékban, magyar anyanyelvű volt 84* 1 % (tavaly 81-5%); német ll-2°/

0 (tavaly 12'37o); tót 4'3% (tavaly 5-8°/o) ; egyéb 0*77» (tavaly 0-5%). 2*