Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1909. november 17

33 23, II. osztály 25, III. osztály 22, IV. osztály 12, V. osztály 10 (a VI. osztály tanulók 103-105. hiánya miatt szünetelt). A tanulók megoszlása deczember 31-én kor szerint: 10 éves 14, 11 éves 13, 12 éves 20, 13 éves 17, 14 éves 11, 15 éves 7, 17 éves 2. Mind a 92 tanuló magyar honos volt és csak 1 lakott Kőszegen kívül. Az osztályvizsgát tett tanulók szülőinek megoszlása foglalkozás szerint: nagybirtokos, nagybérlő 2, középbirtokos, bérlő 5, kisbirtokos, kisbérlő 7, gazdasági tisztviselő 2, nagyiparos 3, kisiparos 12, nagykereskedő 5, kiskereskedő 12, kereskedelmi tisztviselő 3, segédszemély 2, köztisztviselő 7, pap 11, tanár, tanító 7, egyéb értelmiség 8, katonatiszt 1, nyugdíjas 2, magánzó, eltartásos 2, egyéb 1. Róm. kath. vallású volt 4, református 2, ág. ev. 60 és izraelita 26. Magyar anyanyelvű 80, német 11, tót 1. Csak magyarul tudott 34, más nyelven is 58. Magaviseletből l-es osztályzatot nyert 88, 2-es osztályzatot 4 tanuló. Mulasztott órák száma: 4200 igazolt, 7 igazolatlan. Kitűnő osztályzatot nyert 3, jelest 14, jót 26, elégségest 43, 1 tárgyból elégtelent 3, kettőből 2, többől 1. Az egész tandíjat megfizette 85, egészen tandíjmentes volt 7. Az elengedett tandíj összege 200 K, a kiosztott jutalmak értéke 265 K. A megbetegedések közül volt 219 könnyű és 18 súlyos. Tanár működött összesen 17; még pedig igazgató 1, rendes tanítónő 6, óraadó 10. Az iskola czéljaira szolgált 5 osztályterem, 2 ének- és zene-terem, 1 tornaterem, 1 természettani szertár, 1 igazgatói iroda, 1 tanári szoba, 1 díszterem, volt azonkívül 13 lakásul szolgáló helyiség. Az iskola összes vagyona tett 204.881 koronát; a bevételek 36.394 koronára, a kiadások pedig 39.566 koronára rúgtak. Az egyetemes közgyűlés az iskolák állapotáról szóló fentebbi jelentést tudomásul veszi és a tanügyi bizottság által elfogadott bányakerületi indítvány értelmében határozatilag kimondja, hogy a tanügyi bizottság jegyzője az egyetemes gyűlés számára ezután ne az egyes iskoláknak, hanem az egyházkerületeknek statisztikai kimutatása alapján készítse a saját kimutatását, s ezen határozat foganatosíthatása végett felhívja az egyházkerületeket, hogy iskolai kimutatásaikat az egyetemes gyűlés előtt legalább 6 héttel előbb küldjék be az egyetemes tanügyi bizottság jegyzőjéhez. Mivel pedig a statisztikai táblákat újabban sem az államnyomdából pénzért, sem az országos statisztikai hivatalból vagy a minisztériumból, úgy mint eddig, szívességből megszerezni nem lehet, a tanügyi bizottság javaslatára az egyetemes gyűlés felterjesztést intéz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, intézkedést kérve arra, hogy az évenkint szükséges 14 polgári iskolai, 2 felsőbb leányiskolái, 7 tanítóképző intézeti, 20 gymnasiumi és 2 jogakadémiai statisztikai táblákat az államnyomda az egyetemes tanügyi bizottságnak pénzért kiszolgáltassa. Minthogy továbbá a theologiai akadémiának statisztikai táblái is teljesen elfogytak, az egyetemes gyűlés ilyen táblázatok kinyomatását elrendeli s ennek eszközlésével a tanügyi bizottság jegyzőjét megbízza. 104. (K.) Ugyanazon jelentés 13-ik pontjában, utalással a mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 140-ik pontjára, jelenti a tanügyi bizottság, hogy a szupplikátió ügyét megfontolás tárgyává tette, s arra a meggyőződésre jutott, hogy a tápintézetek szokásos gyűjtéseit az illető iskolák kárpótlása, illetőleg segélyezése nélkül megszüntetni nem lehet, hogy az évi segély összege 24.000 koronát tenne ki, s hogy a segélyezésről az egyetemes egyháznak kellene gondoskodnia. Egyben felkéri a bizottság az egyetemes gyűlést, hogy Fischer Miklós bizottsági tagnak előadói javaslatát és a hozzá csatolt két táblázatos kimutatást, mint a melyek a szupplikátió kérdését teljes világításba helyezik, egész terjedelmében jegyzőkönyvébe vétesse fel. Az egyetemes közgyűlés a tanügyi bizottság javaslatához hozzájárul, a szupplikátiót, a melyet más segélyforrásból pótolni nem képes, változatlanul fentartja, s az ügy teljes megvilágítása végett Fischer Miklós tanügyi bizottsági tagnak előadói véleményes jelentését a hozzá csatolt két táblázatos kimutatással együtt a jegyzőkönyv függelékében kinyomatja. 105. (K.) Ugyanazon jelentés 14-ik pontjában, köztudomásúvá teszi a tanügyi bizottság a budapesti főgimnáziumban az iskolafentartó egyház engedélyével behozott azon újítást, hogy a mathematikát a külföldön általánosan jónak elfogadott és szakkörökben hazánkban is felkarolt új szemléltető módszer szerint tanítják. A bizottság Fischer Miklós előadónak minden irányban jól megokolt javaslata alapján, a budapesti egyház bejelentését az egyetemes gyűlésnek jóváhagyó tudomásvételre ajánlja, s minthogy az új mathematikai módszernek többi iskoláinkba való behozatala is kívánatos volna, azt kéri, hogy az előadói javaslat az egyetemes jegyzőkönyvbe egész terjedelmében felvétessék. Az egyetemes közgyűlés a bejelentést tudomásul veszi, s hogy a többi gimnáziumok is tájékozást szerezhessenek az új mathematikai módszer alkalmazásáról, Fischer Miklós tanügyi bizottsági előadónak ezen ügyre vonatkozó véleményes jelentését jegyzőkönyve függelékében kinyomatja. 20