Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1909. november 17

11 30. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv 27-ik pontjánál bemutattatott Osztroluczky Gyula 30—37. selmeczbányai tanárnak és Kovácsi Kálmán rákospalotai lelkésznek, az egyetemes jogügyi bizottság által nem tárgyalhatott kétrendbeli felelebbezése. Az egyetemes közgyűlés e felebbezéseket oly felhívással adja ki Szentiványi Árpád, Gyurátz Ferencz, Haviár Dániel, Hrabovszky István és Gyürky Pál tagokból álló bizottságnak, hogy véleményes javaslatát még a közgyűlés tartama alatt előterjeszteni szíveskedjék. 31. (Zs.) U. a. jegyzőkönyv 29-ik pontjánál jelenti az egyetemes főjegyző, hogy a közoktatásügyi kormányhoz intézni rendelt felterjesztés beadható nem volt, mert a bácsi egyházmegyének a bányai egyházkerület útján érkezett ama kérésére vonatkozólag, hogy azok a tanítóink, a kik már 1893. előtt működtek, úgy mint az államiak, kivétel nélkül 200—200 korona korpótlékban részesüljenek, oly törvényes intézkedést nem talált, mely szerint az állami tanítók ily korpótlékban részesíttetnek, és az indítványozóhoz intézett levélbeli felhívásra, hogy jelölje meg azt a törvényhelyet, a hol az állami tanítókra nézve ily intézkedést történt, válasz nem érkezett. Tudomásul szolgál. 32. (Zs.) U. a. jegyzőkönyv 36-ik pontjánál olvastatott a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottság 1909. évi szeptember hó 22-én tartott ülésének jegyzőkönyvi 2-ik pontja, a mely szerint a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 34.673/1909. sz. leiratában arról értesítette a bizottságot, hogy ennek az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1907. évben és 1909. évi márczius hó 3-án hozzáintézett előterjesztéseit tudomásul vette és közli, hogy osztja a bizottság ama nézetét, hogy az 1848 : XX. t.-cz. 2-ik §-ában kimondott elvnek érvényre emelése és megvalósítása törvényhozási intézkedést igényel, mely leiratot a bizottság örvendetes tudomásul véve, elhatározta, hogy a magyarhoni két protestáns egyház köszönete feliratilag fejeztessék ki a miniszternek és a feliratban vele közöltessék, hogy a mennyiben a miniszter inkább óhajtana a bizottság néhány tagjával, mint magával az egész bizottsággal a törvényjavaslat tárgyában tárgyalni, úgy ehhez a bizottság készséggel hozzájárul és e czélból meghatalmazottadként báró Bánffy Dezső, Antal Gábor, gróf Tisza István, dr. Nagy Dezső, Szentiványi Árpád, Scholtz Gusztáv, Gyurátz Ferencz és Laszkáry Gyulát nevezte meg. Tudomásul szolgál. 33. (Zs.) Az előző ponttal kapcsolatban felvétetett a dunáninneni egyházkerület felterjesztése az 1848 : XX. t.-cz. végrehajtásának és az 1907 : XXVII. t.-cz. módosításának megsürgetése iránt. Az egyetemes közgyűlés a jogügyi bizottság javaslatához képest elhatározza ez ügynek áttételét a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottsághoz azzal, hogy sajnálattal konstatálja, miszerint az 1907: XXVII. t.-cz. 35-ik §-ában foglalt sérelem mai napig sincs orvosolva, miért is felkéri a bizottságot, hogy a jogegyenlőségen ejtett e kirívó sérelem orvoslását újból sürgesse meg. 34. (Zs.) Ugyancsak az előző ponttal kapcsolatban felvétetett a dunántúli egyházkerület felterjesztése az államsegély törvényileg leendő biztosítása tárgyában. Miután a mindkét protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottság ez irányban már lépéseket tett és azok eredményét nyilvántartja, az egyetemes közgyűlés a sürgető indítványt a nevezett bizottsághoz teszi át. 35. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv 37-ik pontjánál bemutattatott a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottságnak felterjesztése, a melyben a párbérsérelmi ügyekre vonatkozó adatokat közölte a kormánynyal. Tudomásul szolgál. 36. (Zs.) U. a. jegyzőkönyv 38-ik pontjánál felolvastatott a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottság 1909. évi január hó 27-ik napján tartott ülésének jegyzőkönyvi 7-ik pontja, a mely szerint a bizottság a hozzá áttett sérelmi ügyeket, panaszokat és kívánalmakat a kormánynál folytatandó tárgyalások alkalmával kívánja érvényesíteni, mely czélból a tárgyalások megindítását megsürgette. Tudomásul szolgál. 37. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv u. a. pontjánál felvétetett a dunáninneni egyházkerület felterjesztése a bussai plébános által elkövetett ama sérelem dolgában, hogy evangelikus vallású gyermeket a róm. katholikus egyház szertartása szerint eltemetett. Az egyetemes közgyűlés tekintettel arra, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a sérelem orvoslását megtagadta abból az indokból, hogy a szülő gyermekét más vallású pap által is eltemettetheti; tekintettel továbbá arra, hogy a törvényben a jogellenes temetkezésre büntetőjogi szankczió nincs, az egyenlőség és viszonosság alapelvének alkalmazása mellett feljogosítja lelkészeinket, 3*