Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1908. október 7
60 XVII. Az alsóbb egyházi fokozatokon fentartott nyugdíjintézetekről. 57. §. Az alsóbb egyházi fokozatokon fentartott nyugdíjintézetek, a mennyiben tagjaiknak csak kisebb mennyiségű évi segélydíjakat biztosítanak, meghagyatnak az illető fentartó testületek önkormányzati hatáskörében, úgy azonban, hogy a jelen szabályrendelet életbelépésének idejétől kezdve alkalmazott új tisztviselők irányában nem érvényesíthetik a belépési kényszert. 58. §. Azon alsóbbfokú egyházi testület, mely a saját önkormányzati hatáskörében az egyetemes nyugdíjintézethez hasonlóan, teljes nyugdíjigényt biztosító nyugdíjintézetet tart fenn, köteles ezen szabályrendelet életbelépésének időpontjáig az egyetemes nyugdíjintézeti bizottsághoz nyilatkozatot tenni az iránt, hogy megtartja-e továbbra a saját helyi nyugdíjintézete kötelékében, az egyetemes nyugdíjintézethez is jogosultsággal bíró hivatali állomásokat s az ezeken működő alkalmazottakat, avagy pedig nyugdíj-jogosultságukat a saját helyi nyugdíjintézetében azontúl megszünteti? Az ily helyi nyugdíjintézetben ekként megtartott állomáson működő tisztviselő jövőben nem vehető fel az újjászervezett egyetemes nyugdíjintézetbe. Átmenetileg azonban ha már tagja az egyetemes nyugdíjintézetnek: a régi szabályrendelet értelmében szerzett joga ott érintetlen marad. Ez utóbbi esetben az illető fentartó testület köteles a régi szabályrendelet 11. §-ában kirótt évi 24 korona fentartási járulékot az egyetemes nyugdíjintézet pénztárába addig fizetni, míg az érdekelt tisztviselő hivatalában áll. S éppen úgy az illető tisztviselő is köteles tovább fizetni az ugyanazon szabályrendelet 12. § b) pontjában megállapított évi 56 koronát, a míg működését folytatja. XVIII. Az átmeneti dijakról. 59. § Mindazok, a kik az egyetemes nyugdíjintézetben a régi szabályrendelet alapján már tényleg díjaztatnak, vagy a díjazáshoz való igényük, a jelen szabályrendelet megállapítását kimondó egyetemes közgyűlési határozat meghozatalának időpontjáig megnyílott : az újjászervezett nyugdíjintézetben átmeneti díjazásra nyernek jogot. Az átmeneti díjak következőleg állapíttatnak meg: a) A nyugdíjazott tag évi nyugdíja 1200 korona. b) Az özvegy ellátási díja évi 600 korona. c) Az árvák neveltetési díja: az atyátlan árváké évi 100 korona; a szülőtlen árváké az eddigi 160 korona. Az átmeneti díjazásban részesülő árvákra is vonatkozik a 31. § azon rendelkezése, mely az egy családbeli árvák számának a korlátozását megszünteti s a díjazást a 20. életévig, illetőleg a leány férjhezmeneteléig terjeszti ki. A theol. tanári nyugdíjigényt szabályozó 1889. évi pót-szabályrendelet alapján már folyósított díjak átmenetileg is változatlanul maradnak. Az átmenti díjak is egyenlő havi részletekben esedékesek s a jelen szabályrendelet 36. §-a értelmében nyugtázandók. XIX. Az életbelépésről. 60. § Az egyetemes nyugdíjintézet azon tagjaira és igényeseire nézve, a kik a díjazáshoz már a jelen szabályrendeletet elfogadó egyetemes közgyűlési határozat meghozatalának időpontja után nyertek jogczímet, az új szervezeti díjak érvényesek Azonban úgy ez új rendes, valamint az előbbi 59. §-ban megállapított átmeneti díjak folyósítása csak 1909. évi január l-jén kezdődik. A nyugdíjintézeti járulékok a folyó 1908. évre még a régi szabályrendelet értelmében Írandók elő ; a jelen szabályrendelettel megállapított új járulékok fizetésének kötelezettsége pedig csak 1909. évi január 1-től veszi kezdetét. Ez utóbbi időpontban válnak jogérvényesekké a jelen szabályrendelet többi határozmányai is s ugyanakkor az 1897. évben és pótlólag az 1899. évben az egyetemes közgyűlés által megállapított nyugdíjintézeti szabályrendeletek hatályon kívül helyeztetnek.
