Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1907. október 23
104,309/907 szám. Méltóságos Báró, Felügyelő Úr! Méltóságodnak az ág. hitv. ev. középiskolák tan személyzetének 1906. 2-ik és 1907. 7—10. év első felére engedélyezett rendkívüli segélyről 1907. évi aag. hó 22-én, 135. sz. a. kelt előterjesztésében elszámolván: 750 kor. pénzmaradványt mutatott ki, mely összegből 6.'0 kor. az egyetemes egyház pénztárában van letétben. Minthogy a rendkívüli segély (személyi pótlék) folytatólagos utalványozásánál az előző félévek pénzmaradványai felhasználandók és ezentúl a személyi pótlékok közvetítéséről minden egyházkerület püspöke maga fog gondoskodni, felkérem Méltóságodat, hogy az egyetemes egyház pénztárában letétben lévő 650 koronát a dunántúli ág. hit. ev. egyházkerület pénztárának átutalni szíveskedjék, a hol ezen összeg a többi segélypénzzel együtt megfelelő módon kiosztásra fog kerülni. Felhasználom ez alkalmat arra, hogy az ev. középiskolák tanszemélyzetének engedélyezett rendkívüli segély kiosztása körül kifejtett önzetlen közreműködéséért őszinte köszönetemet kifejezzem. Fogadja Méltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1907. évi szeptember hó 18-án A miniszter helyett: Molnár Viktor, államtitkár. nemkülönben a bányai egyházkerület idei közgyűlésének jegyzőkönyvi 104-ik pontja, mely szerint a bányai egyházkerület sérelmesnek találja, hogy a középiskolai tanárok legújabb fizetésemelési járulékait a miniszter személyenkint állapítja meg, valamint a félévi rangsort is. Az egyetemes közgyűlés a miniszteri leiratokat tudomásul veszi és miután a bányai egyházkerület által észlelt sérelmet indokoltnak nem tartja, ez irányban további intézkedés szükségét fenforogni nem látja. 7. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv 5-ik pontjánál felvétetett a bányai egyházkerület idei közgyűlése jegyzőkönyvének 122-ik pontja, mellyel pártolólag terjesztetett fel az aradbékési egyházmegye ama előterjesztése, hogy a reformátió emlékünnepén az összes állami és községi iskolákban, úgy az ág. hitv. evangelikus tanároknak, mint a tanulóknak egész napi szünidő engedélyeztessék épp úgy, mint a róm. kath. ünnepek alkalmával szokásos. Az egyetemes közgyűlés ily értelmű felterjesztés intézését határozza el a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 8. (Gy.) A mult évi jegyzőkönyv 7-ik pontjánál jelenti a pénzügyi bizottság, hogy Thököli Imre, II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társaik földi maradványainak hazánkban való nyugalomra elhelyezése alkalmából a gyászünnepélyek költségeire fordított 3500 kor. kiadást az egyetemes felügyelő az egyetemes pénztárba befizetvén, a költségek kiegyenlítést nyertek. Indítványozza, hogy az egyetemes telitgyelő ezen áldozatkész adományáért az egyetemes közgyűlés hálás köszönetének jegyzőkönyvében adjon kifejezést. Az egyetemes közgyűlés az indítványt egyhangúlag magáévá tévén, az egyetemes felügyelőnek hálás köszönetet szavaz. 9. (Gy.) A megelőző ponttal kapcsolatosan bemutatja a pénzügyi-bizottság a késmárki egyházközség levelét, melyben néhai Thököli Imre hamvai fölött megtartott gyászistentisztelet költségéhez hozzájárulásként az egyetemes pénztárból utalváayozott 2500 korona összeg megküldéseért az egyetemes felügyelőnek és az egyetemes egyháznak köszönetét nyilvánítja. m , , , . J ' 1 udomasul szolgai. 10. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv 10-ik pontjánál előterjeszti Sztehló Kornél egyetemes ügyész néhai Eőry Sándor hagyománya ügyében az egyetemes jogügyi bizottság által elfogadásra ajánlott következő ügyészi véleményt: Néhai Eőry Sándor az általa 1898. évi június hó 12-én kelt végrendeletében vagyonát egynémely hagyományok levonásával ezekkel a szavakkal : „Az itt elhagyományozottakon és netáni adósságaimon felül a mi vagyonom fennmarad, azt mind hagyom és elhagyományozom teljes tulajdoni joggal a magyar ágost. hitv. evang. egyházegyetemnek" kétségtelenül tulajdonul hagyta az evang. egyházegyetemnek, a mit még inkább megerősít az a kijelentés: „vagyis általános örökösömmé teszem a magyar ág. hitv. evang. egyházegyetemet". Nem változtat ezen az a körülmény, hogy néhai Eőry Sándor ezen végrendelkezéshez azt a kívánságot fűzte, hogy ezen vagyon egy Budapesten felállítandó evang. theologia javára fordíttassék. A theologia ugyanis nem képez külön jogi személyt, ez jogilag nem egyéb, mint az egyetemes egyház egy intézete, a melyet az egyház létesít és fenntart a rendelkezésére álló eszközökkel és az által, hogy az eszközökhöz néh. Eőry Sándor végrendelkezésével hozzájárult, csak az egyházegyetem terhein akart könnyíteni. Az a nézetem tehát, hogy néh. Eőry Sándor adománya nem alapítvány, hanem az egyetemes egyháznak tulajdonába bocsátott vagyon, melyet az egyház természetesen a végrendelkező akaratának megfelelőleg a theologia költségeinek fedezésére fordítani fogja, mihelyt ilyen intézet Budapesten felállíttatik. 2*
