Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1907. október 23

50 125 118. (H.) Olvastatik a mult évi közgyűlési jegyzőkönyv 106-ik pontjánál a négy egyházkerület nyilatkozata a missziói egyesület alapszabálytervezetére. A dunáninneni egyházkerület kívánja azt a módosítást, hogy a tagsági járulék lehetőleg évi egy koronára szállíttassék alá és teljesen önálló legyen, úgy hogy rendelkezési joga ne legyen lekötve semmiféle irányban; a bányai egyházkerület kívánja, hogy az alapszabályok 5-ik §-ának b) pontjában e szavak : „missiói istentisztelet perselye" helyébe „missiói istentiszteleti offertorium" kifejezés tétessék; a tiszai egyházkerület kívánja, hogy az egyesület czímében (1. §) annak külmissziói jellege feltiintettessék; hogy a 10. § a) és b) pontjában megnevezettek mandátuma egyazon időtartamban határoztassék meg, továbbá kívánja, hogy a missziói tanács tagjai érintkezésének és határozathozatalának a ll.§-ban vázolt nehézkes módja megfelelőbbel helyettesíttessék, végül hogy az elnök hatásköre (13. §) Egyh. Alk.-unk szellemének megfelelőbben állapíttassák meg. A közgyűlés a kerületek javaslatához képest a beterjesztett alapszabály tervezethez általánosságban hozzájárul, de felhívja az egyesületet, hogy az egyházkerületek által megjelölt módosítások figyelembevételével szerkesztendő új alapszabályokat megerősítés végett mutassa be. 119. (Gry.) A mult évi jegyzőkönyv 107-ik pontjánál jelenti a pénzügyi bizottság, hogy a pozsonyi diakonissza intézet támogatására ez ideig fedezetet nem talált. Az egyetemes közgyűlés az ügyet újból átteszi a pénzügyi bizottsághoz és egyúttal felhívja a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottság figyelmét arra, hogy a kormánynyal folytatandó tárgyaláskor, tekintettel arra, hogy a diakonissza ügy egyike azon humánus intézményeknek, melyeket az államnak támogatnia kell, az államsegély megállapításánál számításba vegye. 120. (H.) A mult évi közgyűlés jegyzőkönyvének 108-ik pontjában elhatározta a közgyűlés, hogy a salgótarjáni sérelmi ügyet, vonatkozással a nagy gerezsdi egyezség III. részének 10. és következő szakaszaira, átteszi az ev. ref. konventhez azzal a megkereséssel, hogy az a két egyház között létrejött testvéri egyességnek érvényrejutásáról gondoskodni szíveskedjék. Miután a fenti megkeresésre mind ez ideig az ev. ref. konventtől semmiféle válasz nem érkezett : azért ez ügy továbbra is nyilván tartatik. 121. (Gy.) A mult évi jegyzőkönyv 109-ik pontjánál felvétettek a dunántúli, dunáninneni és bányai egyház-kerületek határozatai a papi fizetések és congrua rendezése tárgyában. Minthogy a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre kiküldött bizottság az államsegély megállapítása végett a kormánynyal tárgyalni fog, az egyetemes közgyűlés figyelembevétel és érvényesítés végett átteszi a közös bizottsághoz. 122. (H.) A mult évi közgyűlés jegyzőkönyvének 110. pontjánál olvastatik a tiszakerületi püspök jelentése, mely szerint, a közgyűlés határozata értelmében, felterjesztette f. évi február 4-én 306. sz. a. a Magyarország erdélyi részeiben levő politikai községek beosztása tárgyában a vallás és közokt. miniszterhez a községek beosztására vonatkozó szabályrendeletet és álláspontjának megokolásául hivatkozott az E. A. 27. §-ában foglalt batározmányra. Tudomásul szolgál. 123. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv 114-ik pontjánál jelenti a zsinati bizottság, hogy a zsinat előkészületi munkálatai folyamatban vannak és a bizottság intézkedéseket tett, hogy a jövő évi közgyűlésig a zsinat ügyében érdemleges javaslatokat terjeszthessen elő. Az egyetemes közgyűlés a zsinati bizottság jelentését jóváhagyólag tudomásul veszi. 124. (Gy.) A mult évi jegyzőkönyv 119-ik pontjánál jelenti a pénzügyi bizottság, hogy a soproni theologusok által a tanítói oklevél megszerzése ezéljából kért nyári szünidei tanfolyam költségeire fedezetet nem talált. Tudomásul szolgál. 125. (Gy.) A mult évi jegyzőkönyv 120-ik pontjánál tárgyaltatott a dunántúli egyházkerület felterjesztése a Beliczay Jónás-féle alapítvány módosítása tárgyában. Az egyetemes közgyűlés a Beliczay Jónás-féle alapítvány feltételeinek módosítását, annyiban elfogadhatónak tartja, hogy az évi ösztöndíj 232 koronáról 400 koronára emeltessék, nem járul azonban hozzá ahhoz, hogy az ösztöndíj kiszolgáltatása addig elhalasztassék, míg a jelenleg 37000 koronát kitevő tőke a kamatok tőkésítése mellett 80,000 korona összegre nő, mert ez 15 —16 évi halasztással járna, a mi a végrendelkező szándéka nem lehetett és mert az árviszonyok 15 — 16, illetve 10 év hozzászámításával 26 év alatt annyira változhatnak, hogy a most 400 koronával tervezett ösztöndíj az akkori viszonyoknak nem fog megfelelni. — Miután a végrendelkező alapító azt rendelte, hogy az ösztöndíj folyósítását meg kell kezdeni, mihelyt az évi kamat 900 frtot kitesz, 4% kamatozás mellett 45,000 kor. lenne a tőke, a melynek meglétével az ösztöndíj kiosztását meg lehetne kezdeni. Igaz ugyan, hogy ezen tőke 4% kamataiból nem lehet egy, évenkint 400 koronával megállapított és 10 éven keresztül évenkint 400 koronával emelkedő ösztöndíjat kifizetni, de miután az alapító azt, hogy tíz tanulónak ösztöndíjban való részesítése, egy meghatározott időn belül történjék meg, kifejezetten nem rendelte el, a kedvez-