Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1907. október 23
17 50. (P.) A mult évi közgyűlési jegyzőkönyv 37. pontjával kapcsolatban a tiszakerületi 50-52. közgyűlés 1907. évi jegyzőkönyvének 15. pontjában jelenti, hogy az életbeléptetett egyetemes theologiai tanügyi szervezet intézkedéseihez mindenben alkalmazkodik és felkéri az egyetemes közgyűlést, hogy mult évi határozatát mindenütt hajtsa végre. Erre való tekintettel a közgyűlés felhívja a soproni és eperjesi theologiai akadémiákat, hogy a Theol. Szervezet 88. §-a értelmében a theol. akadémiai nagybizottságba képviselőül egy-egy tanár-tagot válasszanak és bejelentsenek; az egyet, egyházi pénztárost pedig utasítja, hogy, ugyanazon szervezet 86. §-a értelmében, az egyházkerületek részéről befizetett járulékösszegből, a szervezet 81. és 84. §-ában foglalt intézkedés végrehajtásával a soproni akadémiának 9,990 koronát, az eperjesi akadémiának pedig 14,300 koronát bocsásson rendelkezésére. 51. (P.) Az előző pont kapcsán a dunántúli egyházkerület, f. é. közgyűlésének 35. jegyzőkönyvi pontja értelmében, azon kérést intézi az egyetemes közgyűléshez, hogy soproni akadémiáján, a theol. szervezet 10. §-ában foglalt szabálytól eltérőleg, két rendkívüli tanári állás helyett egy rendes tanári széknek szervezését engedélyezze, illetőleg e tanári széket a tényleg alkalmazott ötödik tanárral betöltöttnek elismerje. Minthogy a Theol. Tanügyi Szervezet 88. §-a az újjászervezett egyet, theol. akadémiák kormányzatát az egyet, theol. akadémiai nagy bizottságra ruházza s így ez tekintendő az egyetemes közgyűlés azon szakközegének, mely ily szervezeti változtatás kérdésében véleményezésre hivatott : ennélfogva a dunántúli egyházkerület ezen felterjesztése véleményadás végett áttétetik az egyetemes theol. akadémiai nagybizottsághoz. 52. (H.) A m. évi jegyzőkönyv 39-ik pontjánál bejelenti az egyetemes ügyész, hogy az egyetemes egyháznak gróf Blankenstein örökösei ellen lefolytatott perében az egész hátralékos követelés járulékaival együtt befolyt és az egyetemes pénztárba be lett szolgáltatva. Egyúttal előterjeszti az alapítólevél következő tervezetét : A gróf Blankenstein György által 1871. évi szeptember 1-én kelt végrendeletében tett alapítványról. Néhai gróf Blankenstein György, volt békésmegyei földbirtokos, a Pesten 1871. évi szeptember 1-én kelt végrendeletében következőleg végrendelkezett : „Aus meinem Nachlasse ist ein Kapital von fl. 6000, sage Gulden Sechstausend ö. Whg. auszuscheiden, und sind dessen Zinsen als „Gräflich Blankenstein'sches Stipendium" jeweilig einem Hörer der Theologie an der Universität Jena, auf die Dauer der Studien, dort zu persolviren. Derselbe muss der Sohn einer verarmten, gut adeligen, ungarischen Familie und evangelisch, zunächst aus dem Békéser oder Biliarer Comitat sein. In Abgang eines qualificirten, adeligen Competenten ist dieses Stipendium zum selben Zwecke einem anderen geistig begabten Landeskinde aus den erwähnten Comitaten, eventuel aus dem Alföld zu verleihen, doch ist evangelische Confession ebenfalls Erforderniss. Sollte die wissenschaftliche Bedeutung der Jenaer Hochschule später sinken, so ist dieser Stipendiumgenuss an den Besuch einer anderen eminenten deutschen Hochschule zu knüpfen." Ezen ösztöndíj-alapítvány behajtása iránt a végrendelkezőnek 1876-ban bekövetkezett halála után intézkedés nem történt. Az 1899-ik évben megtartott egyetemes gyűlés (103/p.) megbízta az egyetemes ügyészt, hogy a hagyományi ügy állását derítse ki és az erre vonatkozó jelentést az egyetemes közgyűlésnek terjessze elő. Az ügyész hosszabb kutatás után megszerezte a végrendeletet és kikutatta az örökösöket és a hagyatéki vagyont és 1904. évi 2649. sz. a, gróf Blankenstein György örökösei ellen a pestvidéki kir. törvényszéknél 12,000 kor. tőke és jár. iránt megindította a pert az egyetemes egyház nevében, a mely perben a követelés és annak 1901. évi február hó 27-től járó kamatai a pestvidéki kir. törvényszék 1905. évi 3585. sz., a budapesti kir. ítélőtáblának 1905. évi 6920. sz. és a m. kir. Curia 1906. évi 122. sz. ítéleteivel megítéltetett és ennek folytán a megítélt összeg kamataival együtt az ügyész által végrehajtás útján behajtatott és az egyet, pénztárba befizettetett. Miután az örökösök gróf Blankenstein Henrik személyében az alapítványi szabályzat 18. S -a ertelmében az alapítólevél bemutatására felhívattak, ezen felhívásnak azonban eleget nem tettek, az egyetemes gyűlés, mint alapítványi hatóság, a következő Alapító-levelet állította ki : a) Az alapító neve gróf Blankenstein György; az alapítvány czíme „Gróf Blankensteinféle ösztöndíj". b) Az alapítvány czélja: ösztöndíj kiosztása az alapítvány kamataiból egy a jenai egyetemen tanuló ág. hitv. ev. theologus részére. c) Az alapítványt kezelő hatóság: a magyarhoni ág. hitv. ev. keresztyén egyetemes egyház. d) A vagyonérték a 12,000 korona tőke és felszaporodott kamatai. Ezek tőkésítése után az alapítványi tőke 1907. évi márczius hó 30-án kitett 15,225 koronát és 51 fillért.
