Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1906. november 7
A kormány ezen emlékiratot tárgyalás alá vette, s ezen tárgyalás eredménye gya- 13 nánt jelentkezik az az iratváltás, a mely az akkori miniszterelnök és a bizottság között az 1904. év második felében történt. A memorandum az 1848: XX. t.-cz. 2. és 3. §-aival összefüggő kérdéseket két részben: „jogegyenlőség és viszonosság" és „Dotáczió" czím alatt tárgyalja. Miután pedig a kormánynak 1904 október hó 20-án 4972/M. E. szám alatfc kelt leirata a bizottságot az emlékirata első részében felsorolt konkrét kérdésekre nézve elvi kijelentéssel egyelőre megnyugtatta, az előző kormánynyal folyamatban volt tárgyalások fonalát az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása ügyében a hivatolt t.-cz. 3. §-ának rendelkezéseinél óhajtom újból felvenni, mely szakasz szerint a vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedezendők. Míg egyrészt ismeretesek előttem a magyarországi két protestáns egyház aránytalanul magas és az egyház híveinek vállaira súlyosan nehezedő egyházi adózás és egyéb egyházi költségterhek, másrészt méltányolnom kell azt a tagadhatatlanul kiváló tényt, hogy a magyarországi két protestáns egyház a terhes egyházi adózási viszonyok között, korlátoltabb anyagi helyzete daczára is a nemzeti közművelődés minden tényezőjével egy vonalban és egy irányban halad. Mindezekre való figyelemmel és az eddigi tárgyalások anyagát alapul véve, hivatalba lépésem után egyik legfontosabb feladatomul tűztem ki azt, hogy az 1848: XX. t.-cz. végrehajtását e törvény szellemében állandó rendezéssel kezdeményezzem. Ehhez képest a kérdésnek a két magyarországi protestáns felekezetet érdeklő részét illetőleg a bizottságnak 1904. évi deczember hó 6-án az akkori miniszterelnök úrhoz beadott előterjesztésére, a jelenlegi miniszterelnök úrral egyetértésben azt az elvi kijelentést tehetem : hogy hajlandó vagyok a kezdeményező lépések megtételére abban az irányban, hogy a magyarországi két protestáns egyház egyházi és iskolai szükségleteinek azon része, a melyet az egyházak híveik túlterhelése nélkül fedezni nem képesek, s a melynek állami segélyezés útján való fedezése a jelenlegi kultusz és kulturális viszonyokhoz mérten az 1848: XX. t.-cz. szelleméből következik, a törvényhozás útján közálladalmi segélylyel fedeztessék. Hajlandó vagyok tehát a magyarországi evang. ref. és ág. hitv. evang. egyházaknak az 1848:XX. t.-cz. 3. §-a értelmében leendő állami segélyezése fedezéséül, az emlékirat „Dotáczió" részében felsorolt czélok közül első sorban az egyházi adózás rendezésére, illetőleg a hívők fej- és vagyoni adózásában mutatkozó túlterheltségének megszüntetésére, az egyházi közigazgatás költségeire, az országos lelkészi nyugdíjintézet segélyezésére tárczám költségvetésében az eddigi dotácziókon felül évenkénti 3 millió korona segélyt rendszeresíteni, akkép, hogy ebből egy millió már az 1907. évi költségvetésbe vétessék fel, egy további millió az 1908. évibe, az 1909. évi költségvetésbe pedig már az egész három millió; ez az államsegély is utólag szabályszerűen elszámolandó lévén. Hajlandó vagyok továbbá hozzájárulni ahhoz, hogy ez az újabb, összesen évenként három millió államsegély külön törvényben biztosíttassék a nevezett egyházak részére azzal, hogy arról, illetőleg, az átmeneti években egy, illetőleg két — évenként folyósított — millió államsegély arányos összegéről a segélyezett magyarországi két protestáns egyház a következő naptári év elején a kormánynak okmányoltan elszámolni tartozik; ugyanez a törvény azt is tartalmazná, hogy a nevezett egyházak számára az 1904. évi költségvetésbe egyházak segélyezése czím alatt felvett tételek a törvényhozás által a jövőben leszállíttatni nem fognak. Ezek az intézkedések, melyek nem zárják ki az említett költségvetési tételeknek a szükséghez képest való emelését, lehetővé fogják tenni, hogy a protestáns egyházak az emlékiratban érintett egyéb kulturális szükségleteiket, a mennyiben azok az 1848 : XX. t.-cz. szándéka alá vonhatók, híveik túlterhelése nélkül fedezhessék. A lelkészi kongrua emelésének, illetve a lelkészi korpótléknak kérdését pedig az állam csak általános új rendezés keretében karolhatná fel, a melynek pénzügyi előfeltételei ez idő szerint hiányzanak. Mielőtt azonban bármily irányban intézkedném, minden esetre megkívánom még a magyarországi két protestáns egyháztól, hogy már előre, számjelzetten közölje azt az összeget, a melyre a három (1907., 1908., 1909.) költségvetési évben külön-külön nyerendő egy, illetve két millió és azután összesen három millió ezen újabb államsegélyből külön az evang. ref. és külön az ág. hitv. evang. egyház igényt tart. Mindenekelőtt tehát arra kérem a bizottságot, hogy erre vonatkozólag okmányolt adatok bemutatása mellett indokolt előterjesztést tenni méltóztassék. Budapest, 1906. évi június hó 9-én. Apponyi, s. k. Végül a három egyházkerületnek ez ügyben hozott következő határozatai: A dunáninneni ág. hitv. evang. egyházkerület 1906 augusztus 23. és 24. napjain Pozsonyban megtartott közgyűlési jegyzőkényvéből : 35. Olvastatik a nógrádi egyházmegye következő indítványa : Az 1848. evi XX. t.-cz. a haladó kor szellemének s a fokozatos fejlődés követelményeinek s igényeinek megfelelő teljes végrehajtása, protestáns felekezeteinknek állandó jogos követelését képezi. Jogos követelését nemcsak azért, mert az 1848-iki nagy országgyűlés ez 2*
