Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1906. november 7
52 123-124. fizetni a kórház pénztárából. A közig, bizottság viszont másodfokú határozatában a fenti rendelkezés megváltoztatásával egyenesen azt jelentette ki, hogy a 35,000/902. sz. Bm. szabályrendelet 76. §-ában említett, azaz az orsz. betegápolási alap, illetőleg az államkincstár terhére ápolt betegek elhaltával temetési stólailletmények a kórházi pénztárból egyáltalán ki nem fizethetők; egyszersmind elhatározta, hogy az illetékes egyházmegyei főhatóságokhoz megkeresést intéz a végből, hogy utasítsák a hatóságuk alá tartozó lelkészeket, hogy a jelzett kategóriájú betegek temetése után stóla-illetményeket ne követeljenek. Mindkét hatóság oly kérdésben határozott, a mely illetőségüket jóval túlhaladó jelentőséggel bír. A temetési költségek felől — a mennyiben e kérdés a kórházi bizottság elé tartozhatik — a Bm. idézett szabály 21., 65. és 76. §-ai rendelkeznek. Ezek szerint az elhalt betegek eltemetéséről adott esetben a kórház gondoskodik. Az ily temetési költségek közkórházaknál már az ápolási díjba lévén befoglalandók, külön nein számíthatók fel, végül a nyilvános jellegű kórházaknál: az orsz. betegápolási alap, illetőleg az államkincstár terhére ápolt betegek temetési költsége czímén a rendes ápolási díjakon túl további összeg fel* nem számítható. A fennebbi rendelkezésekből következik, hogy a temetési költség kérdése csak annyiban tartozhatik a kórházi bizottság elé, a mennyiben annak fedezéséről a kórház köteles gondoskodni. Semmi czímén nem lehet azonban a kórházi bizottság illetékes arra, hogy a temetési lelkészi illetmények mérve felett önhatalmúlag határozzon, mert az egyházi funkcziók utáni illetmények megállapításának kérdése az egyházi főhatóság hatáskörébe tartozik az egyházi önkormányzati jognál fogva. Ezek szerint a kórházi bizottságnak a stóla megállapítását illetőleg leszállítását tárgyazó idézett határozata önmagában semmis. A közig, bizottságnak ehhez képest az lett volna a feladata, hogy felülvizsgálati hatáskörében a határozatot megsemmisítse. Minthogy pedig a közig, bizottság a helyett annak a kérdésnek eldöntésébe bocsátkozott, vájjon a vagyontalan és az állam terhére ápolt betegek után temetési lelkészi illetmény követelésének egyáltalán van-e helye vagy sem ? Minthogy továbbá ily kérdés eldöntésére a közig, bizottság törvényes hatáskörében nem illetékes, hanem a kérdésben ügydöntő határozat hozatala helyett legfeljebb előterjesztési joggal élhetett volna, hozott határozatát — a mennyiben felebbeztetett — szintén meg kellett semmisítenem és ezzel a státusquo fentartását biztosítanom kellett. Önként érthető, hogy konkrét esetekben az illetmények mérséklése czéljából az illető lelkész s a kórház közötti szabad egyezkedési jog útja nyitva marad. Budapest, 1905. évi febr. 1-én. A miniszter helyett: Sándor János s. k. államtitkár. A másolat hiteléül : Olvashatlan aláírás, irodatiszt. P. h. Arad vármegye közigazgatási bizottságának. A másolat másolatának hiteléül : Komlőssy, igazgató. Az egyetemes közgyűlés az iratokat közös tanácskozáson való véleményezés végett kiadja az egyházkerületek püspökeinek. 124. (Zs.) Több elintézendő tárgy nem lévén, egyetemes felügyelő a gyűlés tagjainak szives érdeklődésükért és kitartásukért, dr. Baltik Frigyes püspök az egyetemes felügyelőnek a tanácskozások odaadó, tapintatos és bölcs vezetéséért az egyetemes közgyűlés nevében mondott köszönetet, mire a gyűlés dr. Bal tik Frigyes buzgó imájával befejeztetett. Jelen jegyzőkönyv a 3. pont alatt kiküldött bizottság által hitelesíttetett. Báró Prónay Dezső s. k., egyetemes felügyelő, világi elnök. Dr. Baltik Frigyes s. k., püspök, egyházi elnök. Dr. Zsigmondy Jenő s. k., világi egyetemes főjegyző. Poszvék Sándor s. k., egyházi egyetemes főjegyző. Dr, Győry István s. k., világi egyetemes aljegyző. Dr. Lehotzky Antal s. k., világi egyetemes aljegyző. Händel Vilmos s. k., egyházi egyetemes aljegyző. Gyürky Pál s. k., egyházi egyetemes aljegyző.
