Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1906. november 7

48 105-110. 105. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv 90-ik pontjánál jelentik a püspökök, hogy a kerületek közelében külföldön élő magyar kitsorsosok lelki gondozásának kérdése állandóan foglalkoztatja ugyan őket, de főleg pénzbeli fedezet hijján, még eddig jelentősebb eredményekről be nem számolhatnak. Az egyetemes közgyűlés a jelentéseket tudomásul veszi és az ügyet nagy fontosságánál fogva továbbra is nyilvántartani rendeli. 106. (Zs.) Az előző ponttal kapcsolatban felvétetett Scholtz Ödön ágfalvai lelkész és társainak kérvénye, a melylyel az általuk alapítandó „A magyarhoni ágost. hitv. evang. missziói egyesület" alapszabálytervezetét jóváhagyni kérik. Az egyetemes közgyűlés érdemleges határozat hozatala előtt az alapszabálytervezetet véleményadás czéljából leszállítja az egyházkerületekhez. 107. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv 94. pontjánál bemutatja az egyetemes felügyelő a pozsonyi egyházközség újabban beadott kérvényét a pozsonyi diakonissza-intézet támogatása iránt. Az egyetemes közgyűlés a kérvényt átteszi az egyetemes pénzügyi bizottsághoz azzal, hogy a mennyiben az egyetemes egyház pénzügyi helyzete megengedi, az adható segélyösszeget saját hatáskörében állapítsa meg és utalványozza ki. Egyúttal melegen ajánlja az egyetemes közgyűlés az emberbaráti intézetet az egyházkerületek és egyházhíveink áldozatkész pártfogásába. 108. (H.) A mult évi közgyűlés jegyzőkönyvének 97. pontjánál olvastatik a dunáninneni egyházkerület f. é. közgyűlési jegyzőkönyvének 25. pontja, melyben az egyetemes közgyűlés arra kéretik, hogy a salgótarjáni sérelmi ügyet, vonatkozással a nagy-gerezsdi egyezségre, tenné át a két felekezetet közösen érdeklő ügyekben eljárni hivatott bizottsághoz, hogy az a kérdéses sérelmi ügyben megnyilatkozzék ; mely ügynek lényege, hogy a ref. hívek állítólag elöljáróik tilalma folytán 1900 óta megtagadták az egyházi hozzájárulást, de hivatkozással a ker. szeretet önzetlenségére, igénybe veszik az evang. egyház szolgálatát. Minthogy a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekben kiküldött bizottság nem illetékes a felterjesztett sérelmi ügyben dönteni, az egyetemes közgyűlés ama kérelmet, hogy az ügyet a mondott bizottsághoz tegye át, nem teljesítheti. Tekintettel azonban arra, hogy a fenforgó esetben az 1900. évi márczius 6-án megállapított egyezség III. rész 10. és következő szakaszaiban foglalt határozmányokkal össze nem férő intézkedések történtek az evang. ref. egyházi részről, az egyetemes közgyűlés az összes iratokat átteszi az evang. ref. egyetemes konventhez azzal a megkereséssel, hogy a két egyház között létrejött testvéri egyezségnek érvényrejutásáról gondoskodni szíveskedjék. 109. (Zs.) Ugyanazon jegyzőkönyv 99-ik pontjánál felvétettek a dunáninneni, a dunántúli és a tiszai egyházkerületek határozatai, a melyek mindannyian részben a papi, részben a tanítói fizetések és nyugdíjak rendezése tárgyában felterjesztés intézését kérik a kormányhoz. Minthogy a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottság az egyházkerületek határozataiban foglaltak értelmében már is intézett felterjesztést a kormányhoz, az egyetemes közgyűlés ez ügyben újabb felterjesztéstől eltekint. 110. (Zs.) Olvastatott a magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 31155/1906. szám alatt Budapesten 1906. évi április hó 18-án kelt következő leirata: Magyarország erdélyi részeiben levő ág. hitv. evang. országos egyház országos konzisztóriuma panaszt emelt a miatt, hogy a magyarországi ág. hitv. evang. egyház egyetemes közgyűlése, 1905. évi november hó 8., 9., 10. és 11-én tartott ülésében felvett jegyzőkönyv 82-ik pontja szerint jóváhagyta a tiszamelléki ág. hitv. evang. egyházkerületnek egy szabályrendeletét, mely szerint nem csak a tényleg a tiszai ág. hitv. evang. egyházkerületnek, s e szerint a magyarhoni ág. hitv. evang. egyház egyeteméhez tartozó 11 meghatározott községet felölelő Í3rassói ág. hitv. evang. magyar esperesség kebeleztetik be, — mint hozzá tartozó — a tiszamelléki ág. hitv. evang. egyházkerületbe, hanem Besztercze-Naszód vármegye egyes községeinek kivételével, az erdélyrészi megyékben levő 699 politikai község is, tehát majdnem valamennyi község, mely Magyarország erdélyi részeiben lévő ág. hitv. evang. országos egyház kötelékébe és hatáskörébe tartozik. Van szerencsém ennélfogva felkérni a közgyűlést, hogy a fentemlített és állítólag sérelmes szabályrendeletet az egyházkerület álláspontjának indokolásával hozzám felterjeszteni szíveskedjék. Budapest, 1906. évi április hó 18-án. Apponyi. Az egyetemes közgyűlés a miniszteri leiratot leszállítja a tiszai egyházkerülethez azzal, hogy a községek beosztására vonatkozó szabályrendeletet közvetlenül terjessze fel a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez és felterjesztésében álláspontjának indokolásául egyszerűen hivatkozzék az E. A. 27. §-ában foglalt határozmányra.