Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1906. november 7
43 Mintán a jelen esetben a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv 1879. 85-90. XL. t.-cz. 53. §-ába ütköző kihágás jelenségei látszanak fenforogni, utasíttatik a panaszt tévő nógrádmegyei esperesség, a mennyiben megállapítható lenne az, hogy a nézsai lelkész özv. Cservenák Jánosné kiskorú gyermekeit az 1894. évi XXXII. t.-cz. 4. §-a 3. bekezdése ellenére gyámhatósági beleegyezés nélkül vette fel a r. kath. vallásba, illetve való lenne az evang. lelkész azon állítása, hogy özv. Cservenák Jánosné gyermekei nála az áttérés végett nem is jelentkeztek, a nézsai róm. kath. lelkész ellen a feljelentést az illetékes kir. járásbíróságnál tegye meg, figyelmeztetik azonban az esperesség, hogy a kihágás büntethetősége hat hónap alatt elévül, a feljelentés tehát folyó évi november 20-ika előtt volna beadandó. 86. (L.) Tárgyaltatott a bányai egyházkerület idei közgyűlési jegyzőkönyvének 14. pontja, melylyel a rákospalotai m. kir. leányjavító-intézet protestáns imaházának felavatása alkalmával felmerült sérelmes eljárás kapcsán felterjeszti a m. kir. igazságügyminiszteriumnak 1905. évi deczember hó 16-án kelt 37,454. sz. rendeletét. Az egyetemes egyház közgyűlése az egyház autonómiájára nézve sérelmesnek tartja a m. kir. igazságügyminiszteriumnak 1905. évi deczember hó 16-án kelt 37,454. sz. rendeletében kifejezésre jutott azon elvi álláspontot, hogy az állami javító-intézetben alkalmazott evangelikus hitoktatók kizárólag állami fegyelmi hatóság alá tartozó állami tisztviselők, hogy ezek megbízása kizárólag a miniszter megbízása alapján nyugszik, hogy a miniszter a megbízást tőlük bármikor megvonhatja. Sérelmesnek tartja továbbá az igazságligyminiszterium azon intézkedését, hogy Kovács Kálmán rákospalotai lelkészt, mint a rákospalotai állami javító-intézetben alkalmazott hitoktatót állítólagos helytelen viselkedéseért, illetékes fegyelmi hatósága mellőzésével, sőt annak egyenes visszautasításával a vallástanításból kizárta. Minthogy pedig az igazságügyi minisztérium ezen eljárása mindkét evangelikus egyház autonómiájára nézve veszedelmes preczedensül szolgálhatna, az egyetemes gyűlés saját álláspontjának a fentiekben történő kifejezése mellett átteszi ezen ügyet a két evang. egyház közös bizottságához, azon indítványnyal, hogy a hivatkozott igazságügyminiszteri rendeletben nyilvánuló, a protestáns egyházak autonómiáját sértő elvi jelentőségű felfogás ellen alkalmas helyen óvást emeljen. Egyúttal tudomásul veszi az egyetemes gyűlés, hogy Kovács Kálmán rákospalotai lelkész hitoktató ellen az igazságiigyminiszteri rendeletben említett kötelességmulasztás megtorlása miatt a lelkész úr által is kért fegyelmi vizsgálat el lett rendelve, s nehogy ezen fegyelmi vizsgálat fennakadást szenvedjen, az összes iratok a bányakerületi püspöknek kiadandók, a protestáns vegyes bizottsághoz pedig a sérelmes igazságügyminiszteri rendeletnek egy hivatalos másolata teendő át. 87- (Zs.) A m. évi jegyzőkönyv 76-ik pontjánál felvétetett az elnöki jelentés 2-ik pontja, a mely szerint az alapítványokról szóló szabályrendelet a közalapítványi ügyigazgatósággal, az igaz ságügy miniszterrel és a felsőbb bíróságokkal leendő közlés végett a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez felterjesztetett. Ezzel kapcsolatban közli az egyetemes ügyész, hogy a szabályrendelet véleményezés végett a minisztérium által a közalapítványi ügyigazgatósághoz már ez év elején át lett téve, a hol azonban az ügy mindezideig elintézésre vár. Az egyetemes közgyűlés e bejelentést sajnos tudomásul véve, a nagyfontosságú ügyet továbbra is nyilvántartani rendeli. 88. (Zs.) Az előző ponttal kapcsolatban felvétetett a kerületi elnökségek 1906. évi február hó 28-án tartott értekezletéről felvett jegyzőkönyv, a melynek tárgyát képezte a volt vallás- és közoktatásügyi miniszternek leirata, melylyel határidő alatti véleményadás ezéljából közölte az alapítványokról alkotandó törvény előadói tervezetét. Az értekezlet az ügyet tárgyalván, az egyetemes ügyész által szerkesztett felterjesztést némi módosításokkal elfogadta és a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztette. Helyeslőleg tudomásul vétetik. 89. (Zs.) Az előző ponttal kapcsolatban felvétetett a dunántúli egyházkerületnek az egyetemes közgyűléshez intézett kérelme, hogy a mennyiben a jelenlegi miniszter az alapítványokról szóló előbb említett törvényjavaslatot magáévá tenné, egyházunk álláspontját a javaslattal szemben kifejteni és ezt a kormánynyal közölni szíveskedjék. Intézkedés szüksége fenn nem forogván, az egyetemes közgyűlés ettől eltekint. 90. (L.) Tárgyaltatott a győri egyház kérvénye, hogy az egyház által kölcsön vett alapítványi tőkék visszafizetése alól az alapítv. szab. 42. §-a értelmében felmentessék. Az egyetemes közgyűlés tekintettel a győri egyházközség igazolt, de különben is ismeretes kedvező anyagi helyzetére és rendezett háztartására, kivételesen megadja a győri egyháznak az alapítv. szabályzat 42. §-a értelmében a kért felmentést 10 évi időtartamra, vagyis 1916 november 15-ig terjedő időre, mindamellett azon kikötéssel, hogy az 1895. évi deczember 8-án tartott egyházi közgyűlés azon il*
