Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1905. november 8

50 hatóság választja meg az isholcit Cin ácsot, melynek hatáskörét, ügyrendjét helyi szabályzat állapítja meg. Az egyház nevére alapított középiskolák kormányzati szervezetét az elsőfokú egyházi hatóság által az alapító-levél figyelembe vételével és az egyetemes közgyűlés jóváhagyásával alkotandó helyi szabályzat állapítja meg. IV. Az egyetemes egyház iskolai bizottságairól. 29. §. Az egyetemes közgyűlés, mint legfelső iskolai hatóság, az egyetemes egyház összes (elemi, közép- és fő-) iskolái felett való felügyelet s általán közegyházunk nevelési és oktatási ügyeinek vezetése, intézése és tökéletesítése, valamint a főiskolák rendszeres megvizsgálása ezéljából (E. A. 189. §. b. és 215. §.) egyházegyetemi iskolai, vagyis közoktatási bizottságot alakít. A) Az egyetemes egyház közoktatási bizottságának szervezete. 30. §. 1. Az egyetemes közoktatási bizottság tagjai : a) elnök és jegyző ; b) a kerületek püspökei és felügyelői ; c) az alábbi módon szervezett tanügyi bizottság tagjai; d) a nyolcz osztályú közép- s a felsőbb iskolák tanári karainak küldöttei. 2. Elnöke az egyetemes felügyelő, akadályoztatása esetén a hivatala szerint legidősebb kerületi felügyelő, ezeknek is akadályoztatása esetén a tanügyi bizottság elnöke. 3. Jegyzőjét a bizottság ülésezése tartamára maga választja. 4. Minden nyolcz osztályú gimnázium és minden fesőbb iskola tanári testülete egyegy küldöttet választ minden iskolai év elején egy évi időtartamra. A megválasztottak nevei a püspök útján az egyetemes felügyelővel közlendők. Minden küldött az új választás bejelentéséig tagja a bizottságnak. 5. Hatásköréhez tartozik egyházunk tanügyének fejlesztésére és tökéletesítésére közreműködni s tanügyünk terén autonomiánk sértetlen fentartása felett őrködni. E végre: a) véleményt ad az egyetemes gyűlés által hozzáutalt ügyekben; b) az egyetemes felügyelő felhívására vagy más tagjai indítványára javaslatokat készít és terjeszt az egyetemes gyűlés elé ; c) sürgős esetekben, midőn az egyetemes gyűlés össze nem hívható, intézkedik s erről a legközelebbi gyűlésnek jelentést tesz. 6. A tanügyi bizottság áll: a) elnök- s elnökhelyettesből és jegyzőből; b) ezeken kívül 20 tagból, kiknek legalább fele budapesti lakos legyen. 7. A tanügyi bizottság összes tagjait az egyetemes gyűlés választja. Az elhalt vagy kilépett tagok helyett a következő egyetemes gyűlés új tagokat választ. 8. Hatásköréhez tartozik általában ugyanaz, mi az egyetemes közoktatási bizottság hatáskörébe van általánosságban utalva, a mennyiben az eljárás a rendes administratio keretébe tartozik. 9. Különösen pedig következők tartoznak a közoktatási bizottság ezen állandó működésű részének hatáskörébe : ^á) az egyetemes felügyelőt és az egyetemes gyűlést, az elemi, közép- és felső iskolák feletti felügyelet hatályos gyakorlatában támogatni, s e végre elnökei vagy egyes küldöttei által az iskolákat meg is látogatni ; B) az egyetemes gyűlés, közoktatási bizottság, egyetemes felügyelő által hozzáutalt ügyekben véleményt adni; C) tanügyi dolgokban javaslatokat készíteni ; D) a tanügyi bizottság az elemi iskolákra nézve az eddigi hatáskörben működik, különösen figyelemmel kiséri azok viszonyait, anyagi és kulturai állapotát, gyűjti s összeállítja a statisztikai adatokat, a mutatkozó hiányokra nézve javaslatokat tesz s ügyel a tankönyvekre ; E) a középiskolák tekintetében eljár az 1883. évi 30. t.-cz. szerint a felekezeti főhatóságot illető sürgős vagy más hatóságnak fenn nem tartott teendőkben. Nevezetesen : a) előterjesztéseket tesz a tanrendszer s tantervre szükségesnek látszó változtatásokra nézve ; b) ügyel, hogy a tankönyvek egyház- és hazaellenest ne tartalmazzanak s véleményt ad a tankönyvek megfelelő volta iránt. E czélra a használni kívánt tankönyvek a bizottságnak bemutatandók ; c) intézkedik a párhuzamos osztályok mellőzhetése tárgyában (törv. 17. §.) ;