Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1905. november 8
45 n) a tanító és szülők, valamint maguk a tanítók közt fenforgó ügyekben (melyek nem fegyelmi természetűek), a törvény és szabályok korlátai közt elsőfokulag az iskolás gyermekek ügyében másodfokulag intézkedni, a tanító és az iskolaszék közt felmerült vitás ügyeket pedig az egyházi közgyűlés elé terjeszteni; o) gondoskodni az iskolák rendszeres látogatásáról s e végből a szorgalmi idő hónapjait a tagok között úgy fölosztani, hogy azok az iskolát vagy iskolákat havonként legalább egyszer megtekinthessék^ p) megállapítani a napokat, melyeken a tanítás szünetel és erről a felettes hatóságnak jelentést tenni. Az iskolalátogatásnál szem előtt tartandók a következők : Az elnökség bármikor meglátogathatja az iskolákat s jogában áll a tanítót a tapasztalt hibákra és hiányokra kellő kímélettel és ne a tanulók előtt figyelmeztetni s őt, hivatalos kötelességeit illetőleg, a kellő utasításokkal ellátni. Kötelessége a látogatási könyvet megvizsgálni, láttamozni s szükség esetén a kiküldött látogatókat tisztük pontos teljesítésére figyelmeztetni, sőt az iskolai bizottság által meg is inteni. Az iskolalátogatóknak a tanítókkal szemben rendelkezési joguk nincs, annak utasításokat nem adhatnak. A kirendelt iskolalátogató a szerzett tapasztalatokról az elnökségnek vagy a bizottságnak jelentést tesz s látogatásának napját bejegyzi az e czélra rendelt könyvbe ; q) az iskolalátogatók jelentéseit tárgyalni, a tapasztalt hiányokon segíteni, a bajokat orvosolni vagy orvosoltatni; r) gyűjteni s összeállítani az egyházközség által fentartott iskolákra, más iskoláknál pedig a vallásoktatásra vonatkozó statisztikai adatokat, még pedig a különböző fokú iskolákra nézve külön-külön s intézkedni, hogy az illetékes egyházi és polgári hatóságok által bekivánt statisztikai kimutatások kellő időben s pontosan szerkesztve a maguk helyére beküldessenek ; s) az iskolai év befejeztével évi működéséről kimerítő jelentést szerkeszteni s azt a közgyűlésnek vagy egyháztanácsnak benyújtani; t) általában ellátni a kebelbeli iskolákra nézve a rendes igazgatás keretében előforduló s hatáskörébe tartozó folyó ügyeket; u) halaszthatatlan intézkedést követelő esetekben a legsürgősebb lépéseket megtenni s ezekről a közgyűlést, illetve egyháztanácsot haladéktalanul értesíteni; v) az ismétlő-iskola, inasok vallásoktatása és az énekoktatás szintén az elemi és polgári iskolai bizottság felügyelete alatt áll. 10. §. Az egyházközségi iskolai bizottság (iskolaszék) ügyrendjét maga állapíthatja meg, köteles azonban azt tudomásul vételül és megerősítésül felettes hatóságának bemutatni. Az egyházközségi középiskolai bizottság (iskolatanács). 11. §. Az egyházközségi középiskolai bizottság az egyházközség által fentartott középiskola, alumneum, konviktus és a középiskolával kapcsolatos internátus vezetésére ügyel fel. Tagjai: a) hivatalból: az egyházközség rendes lelkészei^ az egyházi felügyelő, a középiskola felügyelője, a középiskola igazgatója, eforusa az internátus felügyelője, végül a középiskola pénztárosa ; b) választás útján: a közgyűlésnek vagy az egyháztanács által szótöbbséggel választott, a középiskolai nevelésügy czélját és kívánalmait ismerő férfiak, továbbá a középiskola tanári kara képviseletében ezen testület által a maga kebeléből megválasztott két ág. hitv. evang. tanár. A választott tagok száma 10—15 lehet. Minden bizottsági tag hat évre választatik és tanácskozó és szavazó joggal bír. 12. §. Az egyházközségi középiskolai bizottsági üléseken az egyházi közgyűlés által megválasztott iskolai felügyelő elnököl, kit akadályoztatása esetében a helyi szabályzatban kijelölt helyettese helyettesít. A jegyzőt a bizottság a maga kebeléből választja. Az egyházközségi középiskola elsőfokú hatósága a fentartó egyházközség, mely e jogát az egyházközség közgyűlésében, illetőleg az egyháztanács és a középiskolai tanács közvetítésével gyakorolja. 13. §. A hol a történeti fejlődés vagy a helyi viszonyok úgy kívánják, az egyházközségi közgyűlés az egyháztanács jogait és hatáskörét a középiskolai bizottságra ruházhatja. 10
