Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1905. november 8

12 30—44. A közgyűlés e felterjesztést visszateszi a selmeczbányai lyceum kormányzó tanácsához a végből, hogy a kérdéses miniszteri szabályzat végrehajtása, esetleg a tanulmányi kirándulásokra szolgáló más fedezeti forrás nyitása iránt saját hatáskörében intézkedjék. 40. (Gr.) Ugyanazon pontnál a tanügyi bizottság jelenti, hogy a bonyhádi algimnázium fentartó testülete az egyetemes közgyűléstől engedélyt kér ahhoz, hogy az algimnáziumnak a dunántúli egyházkerület beleegyezésével főgimnáziummá való fokozatos kifejlesztésére a közoktatási kormányhoz az eddigi 11,000 kor. államsegélyének 32,000 koronára való emeléseért s 150,000 kor. építési és beruházási segélyért folyamodliassék. E folyamodvány intézhetéséhez kért engedélyt a közgyűlés, a tanügyi bizottság véleménye alapján, megadja, azzal a fentartással azonban, hogy a bonyhádi algimnázium fentartó testülete annak idején a közoktatási kormány nyal kötendő új szerződés tervezetét az egyetemes közgyűlés jóváhagyása végett előlegesen mutassa be. 41. (G.) U a. pontnál a tanügyi bizottság jelenti, hogy a dunáninneni egyházkerület utasíttatni kívánja gimnáziumainkat arra, hogy Értesítőik összeállításában megtartsák a Rendtartás követelte beosztást, mindenik egyformán. Minthogy a tanügyi bizottság véleménye szerint a Rendtartás nem állapított meg az Értesítők számára olyan fejezeteket, melyek nem tűrnének változtatást, sem pedig oly merev sorrendet, melytől az eltérés nem volna megengedhető ; hanem csak arra nézve kivánt irányt adni, hogy milyen természetű adatoknak kell az Értesítőkben szükségkép bennfoglaltatniok: azért a közgyűlés kimondja, hogy a beosztás tekintetében a teljes egyformaságot nem tartja okvetlenül sem szükségesnek, sem kivánatosnak. 42. (G.) U. a. pontnál a tanügyi bizottság jelenti, hogy a pestmegyei esperesség a Blázy-féle kátéra vonatkozólag, melyet a mult évi egyetemes közgyűlés nem talált engedélyezhetőnek, azt kérelmezi, hogy addig is, míg ezen káténak a bírálatokkal megegyező átdolgozása elkészülhet s az új kiadás engedélyezés végett benyújtható lesz, a régi kiadás meghagyassék a közhasználatban, A tanügyi bizottságnak erre vonatkozó véleménye alapján a közgyűlés megengedi, hogy a Blázy-féle káté használatban maradhat a jövő évi egyetemes közgyűlésig, a meddig az átdolgozott új tankönyv engedélyezés végett bemutatandó. 43. (G.) U. a. pontnál a tanügyi bizottság jelenti, hogy a népiskolai statisztikai rovatos ívekre vonatkozólag az egyházkerületek észrevételei beérkeztek; javasolja tehát a bizottság, hogy az észrevételeknek figyelembe vételével kijavított rovatos ívek kinyomattassanak. A közgyűlés a tanügyi bizottság javaslatát elfogadván, megbízza Góbi Imre bizottsági jegyzőt, hogy a rovatos íveknek a szükséges példányszámban való kinyomatása iránt a Hornyánszky-nyomdaczéggel, mint vállalkozóval, állapodjék meg oly kikötés mellett, hogy ez utóbbi köteleztessék a központi kezelésre szükséges 200 példányt az egyházegyetem részére díjtalanul beszolgáltatni. 44. (G.) U. a. pontnál a tanügyi bizottság jelenti, hogy a vallástanárok 1904 nov. 8-ikán tartott értekezlete felterjesztést intézett a vallástanárok lelkészi jellegének s egyházjogi helyzetének rendezése tárgyában oly kérelemmel, hogy az egyetemes közgyűlés a felterjesztésben felsorolt kérdések előkészítésére bizottságot küldjön ki. A tanügyi bizottság a felterjesztés kívánalmait három pontba csoportosítván, ezekre vonatkozólag véleménye a következő: a) Hogy minden rendszeresített állásban levő felavatott lelkészt, a ki vallástanítással foglalkozik, akár ev. gimnáziumban, akár községi vagy állami iskolában, megillesse a vallástanári czím és jelleg: e kívánalom azon téves feltevésből indul ki, mintha vallástanár kizárólag csak lelkészből lehetne, figyelmen kívül hagyva a zsinati törvény 200. és 214. §-ában megállapított különbözőséget s elfelejti, hogy a czím és jelleg nem a képesítés, hanem a tényleges alkalmaztatás szerint igazodik. b) Hogy a felekezeti, községi és állami iskolákban működő rendes s véglegesített gyülekezeti vallástanárok az illető gyülekezet lelkészi karának rendes tagjai legyenek és a lelkészi karban foglaljanak helyet: e kivánság teljesítheti en, mert a vallástanítók és tanárok, ámbár felavatott lelkészek, nem lehetnek a gyülekezeti lelkészi kar rendes tagjaivá, hanem csak egyik-másik lelkészi functiót végezhetnek a parochiális lelkész beleegyezésével. c) Hogy a vallástanároknak a hivatalos egyházhoz való tartozása határozottabb alakban fejeztessék ki, a minek alig lehet más értelme, mint hogy a vallástanárok testülete külön statust képezve, külön szerv gyanánt illesztessék bele egyházunk szervezetébe : ez teljes ellentétben van az előbbeni két kivánsággal, de sőt az egyházi alkotmánynyal, mert ugyanazon egyének nem lehetnek egyszerre a tanári testületnek is, a lelkészi karnak is rendes tagjai, s nem képezhetnek azonfelül még külön státust.