Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1904. november 9

39 89. (Zs.) Ugyanazon jegyzőkönyv 90. pontjánál felvétetett a tiszai egyházkerület 89—94. felterjesztése, a melyben a Reischel-féle alapítvány per alatt álló ügyében a kiküldött választott biróság ítélethozatalát sürgeti és kéri, hogy mindaddig, míg a Reischel-féle alapítvány ügye jogerős ítélettel befejezést nem nyer, abból segélyek kiutalványozása felfüggesztessék. Az egyetemes közgyűlés az alkotmány- és jogügyi bizottság javaslatához képest e kérelmeknek helyt nem adhat, inert egyrészt a közigazgatási hatóság a törvénykezési útra tartozó ügybe be nem folyhat, másrészt a vita tárgyát éppen az képezi, hogy az alapítványt kezelő dunáninneni egyházkerület tartozik-e más kerületbeli lelkészeket is segélyezni, a mi csak a választott biróság ítélete által dönthető el. 90. (Gr.) Felvétettek a m. é. jegyzőkönyv 91. pontjánál a püspökök közleményei az egyházpolitikai törvények hatásáról. A dunáninneni egyházkerületben az állapot annyiban javult, hogy a szórványokban az evangélikus öntudatra való ébredésnek örvendetes jelei mutatkoznak. A reverzálisok dolgában nem észlelhető ugyan javulás, de a helyzet nem is rosszabbodott. Aggasztóan megszaporodtak a kitérések, bár körülbelül összegük felét elérik a hozzánk áttértek. Dunántúl a vallásosság nem mutat hanyatlást. Tőlünk kitért 106, hozzánk áttért 63. A vegyesházasok 62 esetben előnyünkre s 24 esetben kárunkra kötöttek egyezséget. Az egyházi szertartás házasságkötésnél 13, születésnél 3, temetésnél 36 esetben mellőztetett, legtöbbször azonban nem egyháziatlanságból, hanem az anyagyülekezet igen nagy távolsága miatt. Az úrvacsorával élők száma növekedett. A templom buzgó látogatásán kívül sok helyen a házi istentisztelet is gyakoroltatik. A bányai egyházkerületre nézve a jegyzőkönyvében foglalt püspöki jelentés adatain kívül egyéb nem közölhető. A tiszai egyházkerületben az egyes egyházmegyék szerint csoportosított képvázlat, majd derültebb, majd sötét, de az eddigitől különösen eltérő mozzanatot nem mutat. E közleményeket a közgyűlés tudomásul veszi, egyúttal pedig kimondja, hogy ily irányú általános jelentéseket a püspököktől többé nem kíván, hanem felhívja őket, hogy jövőben csakis intézkedést igénylő, nagyobb fontosságú és közérdekű mozzanatokról, avagy sérelmekről tegyenek minden egyes esetben jelentést. 91. (Zs.) Ugyanazon jegyzőkönyv 92. pontjánál tárgyaltatott a két evangélikus egyházat közösen érdeklő ügyekben kiküldött közös bizottság megkeresése az iránt, hogy az egyházi adózási teher könnyítése czéljából a kormány által kilátásba helyezett állami segély, illetve a szükséglet mérvének pontos megállapíthatása czéljából az idevágó összes adatokat összegyűjteni és a kormányhoz leendő felterjesztés czéljából a bizottság rendelkezésére bocsátani kéri. Az egyetemes közgyűlés megbízza Poszvék Sándor egyetemes főjegyzőt, hogy az adózásra vonatkozó összes részletes adatokat, a mennyiben megvannak, gyűjtse össze, a mennyiben pedig hiányoznának, ez adatok sürgős beküldése iránt forduljon a püspökökhöz és mindezekről tegyen a folytatólag tartandó közgyűlésen jelentést. 92. (G.) A m. é. jegyzőkönyv 93. pontjánál egyetemes felügyelő jelenti, hogy a Sola fide jeligés pályamű szerzőjetil nála Pokoly József jelentkezett. Tudomásul vétetik. 98. (L.) Tárgyaltatott az egyetemes énekiigyi bizottság 1903/904. évi működéséről szóló következő jelentése : Az egyetemes énekitgyi bizottság f. é. április és szeptember hóban tartott Budapesten ülést. Az első ülésen megállapította a bizottság a készítendő énekeskönyv beosztását s a szerkesztés főelveit, továbbá tudomásul vette a dunántúli énekiigyi bizottság eddigi buzgó munkásságának eredményét s jelezte azon eltéréseket, melyek a dunántúli és a többi egyházkerület gyülekezeti éneklésében a dallamokat illetőleg mutatkoznak. A második ülésen a bizottság a magyar egyházakban divatozó énekdallamok összegyűjtése, rendezése s ritmikus sajátságaik megállapítása iránt intézkedett és e munkát a kebeléből kiküldött zenei albizottságra bízta. Ez albizottság különös feladata lesz az eredeti magyar dallamok felkeresése s azoknak gyülekezeti éneklésre való alkalmassá tétele. A bizottság az egyetemes énekeskönyv szerkesztésének főnehézségét a dallamok nagy számában látván, kimondotta, hogy az új énekeskönyv szerkesztésében alapul szolgáló dallamok száma 120—130 legyen, tekintettel mind a négy egyházkerület szükségletére. Miután pedig a bizottság működése közben mind több és több költség merül fel, azon tiszteletteljes kérelemmel járul a főtiszt, s mélt. egyetemes közgyűlés elé, kegyeskednék intézkedni, hogy e költségek, például a dallamok s a próbafüzetek kinyoinatási költségei, az egyetemes pénztárból fedeztessenek. Az egyetemes közgyűlés ezen jelentést tudomásul véve, azt abban a részében, melyben pénzbeli segélyezésért folyamodik, az egyetemes pénzügyi bizottsághoz átteszi azzal, hogy a mennyiben a költségvetésben fedezet volna és az összeg mérsékelt, azt az összeget utalványozza. 94. (Gy.) A m. é. közgyűlés jegyzőkönyvének 95. pontjánál a pénzügyi bizottság javaslatával kapcsolatosan indítványozza egyetemes világi főjegyző, hogy az egyetemes névtár bizo10*