Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1904. november 9

1. (P.) Buzgó templomi istentisztelet után az egyházi és iskolai felügyelő melegen l üdvözölvén a nagy számban egybegyűlt tagokat, következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést : Főtisztelendő Egyetemes Gyűlés! Meghatva azon vallásos gondolatokban gazdag és szép ima által, melyet érdemes egyházi főjegyzőnk egyetemes gyűlésünk bevezetésénél szokásos isteni tiszteleten mindnyájunk épülésére elmondott, üdvözlöm teljes tisztelettel és hitrokoni szeretettel evangelikus egyházunk összegyűlt tagjait. A történelmi fejlődésnek következménye, hogy az egyházi közélet súlypontja egyházkerületeinkben fekszik. A kerületekben alakul egyházunk közvéleménye. Az így már megalakult közvélemény jelentkezik egyetemes gyűlésünkön és uralja egyetemes gyűlésünket. Ezzel számolni kell mindenkinek, a ki egyházi közügyeinkben résztvesz. Számolok én is. Az a tárgy, a mely egyházunk közvéleményét ma leginkább foglalkoztatja, az 1848. évi XX-ik t.-czikkben lefektetett elveknek és ezek megvalósításának a kérdése. Ez olyan uralkodó eszméje egyházunk közvéleményének, hogy ez elől nem térhet ki senki. Olyan ez, mint a minket környező levegő, melyet mindenki beszív. Az 1848. évi XX-ik t.-czikkben foglalt elvek megvalósításáról van szó. Egyházunk a mult időkből két dolgot vett át. Önkormányzati jogaihoz való ragaszkodást, szeretetet, az önkormányzati jogot olyan széles terjedelemben értve, a milyen terjedelemben ritkán rendelkezik vele valamely felekezet. Az önkormányzattal egyházunk átvette a szegénységet is. A szegénység nyomasztó, de azért a szegénység nem jelenti a nyomorúságot. A nyomorúság megtöri az embert, a szegénység fölemeli. A nyomorúság az erkölcsi élet követelményeivel szemben nehezebbé teszi a helyzetet. A szegénység nem teszi nehezebbé, sőt az evangelium tanítása szerint inkább a gazdagság teszi azzá, mint a szegénység. Anyagi kérdésekről is szó van az 1848. évi XX. t.-czikkben és erkölcsi elvekről is. Várjuk az államtól vagyoni helyzetünk javítását. A magyarhoni evangelikus egyház a mult idők hagyományaiként önkormányzati jogai mellett és szegénysége mellett megnyerte a más felekezetűek közül az j elfogulatlanok szeretetét és rokonszenvét. Ennek a rokonszenvnek és becsülésnek egyik alapja épen az volt, hogy az evangelikus egyház szegenysege daczara is képes volt nagy szolgálatot tenni a hazai közművelődésnek és példáját adta annak, hogy áldozatkészséggel csekély eszközökkel is lehet nagy eredményeket elérni. Midőn erre utalok, teszem ezt azért, hogy fölhívjam a figyelmet arra, miszerint az 1848. évi XX-ik t.-czikk megvalósítására való törekvésünknél necsak arra legyünk tekintettel, hogy mit nyerünk? mit adnak? de arra is, hogy hogyan adják? A végrehajtás legyen az elveknek külső tényekben való elismerése és necsak az anyagi előny számszerű jelentkezése. A fődolog legyen a biztosíték az iránt, hogy a mit nélkülözések és szenvedések árán mint egyházunknak egyik legfőbb erkölcsi kincsét, megszereztünk: önkormányzati jogainkat sértetlenül föntarthassuk és csorbítatlanul származtassuk át a jövőre. Abban a reményben, hogy egyetemes gyűlésünk tanácskozásainál ezek az elvek irányadók lesznek, még egyszer üdvözlöm a gyűlés tagjait. A közgyűlés egyhangúlag elhatározza, hogy az osztatlan figyelemmel s közhelyesléssel találkozott elnöki megnyitó, tekintettel időszerű tárgya fontosságára, valamint egyházunknak az erkölcs-vallási eszmétől el nem választható létérdeke szempontjából történt méltatására, egész terjedelmében jegyzőkönyvbe foglaltassék. 2. (H.) A jegyzői kar jelenti, hogy az egyházkerületek kiküldöttei megbízó-leveleiket és igazolványaikat beadván, a határozatképes számban megjelentek jegyzéke össze van állítva. E jelentés folytán az egyetemes felügyelő a gyűlést megalakultnak jelenti ki. 3. (P.) Az egyetemes egyházi felügyelő a magyarországi két protestáns egyház közt fennálló és zsinati törvényeink értelmében is folyton ápolandó testvéri viszonyra való hivatkozással, indítványozza : fejezze ki meleg hitrokoni üdvözletét a közgyűlés az evang. reform, testvéregyháznak e napokban megnyíló zsinata alkalmából s válasszon egy nyolcztagú küldöttséget, mely úgy a folyó hó 10-ére tervezett ünnepélyes zsinati isteni tiszteleten ág. hitv. ev. egyházunkat képviselje, valamint a zsinatot, ennek november hó 11-ére kitűzött alakuló ülésén egyházunk nevében szívélyesen üdvözölje. A közgyűlés a lelkes rokonszenvvel s közhelyesléssel találkozó indítványt egyhangúlag elfogadván, egyházunknak az ev. ref. testvéregyház zsinati isteni tiszteletén való képviseletével s szives hitrokoni üdvözletünknek a zsinat alakuló ülésén való tolmácsolásával Laszkáry Gyula egyházkerületi felügyelő és Zelenka Pál püspök vezetése alatt egy, Beniczky Árpád, Csipkay Károly, dr. Wagner Géza, Händel Vilmos, Kund Sámuel és Terray Gyula tagokból álló küldöttséget bízott meg. 4. (Zs.) Az ügyrend értelmében a jegyzőkönyv hitelesítésére a bizottság az ülés kezdetén lévén kiküldendő : Jelen jegyzőkönyvnek az egyetemes közgyűlés elnöksége alatti hitelesítésére kiküldettek Szentiványi Árpád, Zsilinszky Mihály, Zelenka Pál, dr. Wagner Géza, Horváth Sándor, Sztehlp Kornél.