Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1903. november 11
55 54. §. A nyolczadik osztály tanulói az év végén érettségi vizsgálatot tesznek, melyet az 1883. évi XXXVIII." t.-cz. 21—27. §-ai szabályoznak. A reáliskolákból jövő vagy gimnáziumi görögpótló tanfolyamot végzeit tanulók pótlóérettségi vizsgálatánál a gimnáziumi tanulókéval egyenlő mérték alkalmazandó. A VIII- ik osztályt önként ismétlő tanuló rendes tanulónak tekintetik, kap ugyan értesítőt, azonban az iskolai év végén nem tesz osztály vizsgálatot. 55. §. Az a tanuló, ki az évzáró vizsgálaton egy tantárgyból elégtelen jegyet kapott, ezt a következő tanév kezdetén tartott javító vizsgálatok idején kijavíthatja. Két elégtelen osztályzati jegy javítására a tanári testület ajánló felterjesztésére a felekezeti főhatóság engedélye szükséges. (1883. XXX. t.-cz. 11. §.) Hogy a tanári testület kiket terjeszt fel ajánlólag, arról az osztályzó értekezleten határoz s ez irányban hozott határozatát az illető tanuló bizonyítványára ezekkel a szavakkal vezeti rá: „csak a felekezeti főhatóság engedélyével javíthat". Az ide vonatkozó folyamodványokat július hó 6-ig kell az igazgatóhoz benyújtani, ki azokat a tanári testületnek az osztályozó konferenczián ide vonatkozólag hozott határozatával együtt a felekezeti főhatósághoz terjeszti fel. Oly tanulók, kik állami intézetben nyert elégtelen osztályzatukat felekezeti középiskolában kívánják kijavítani, a kormány engedélyéhez az illetékes egyházi főhatóság engedélyét is kikérni, viszont azok, a kik felekezeti iskolában nyert elégtelen osztályzatukat állami vagy városi iskolában kívánják kijavítani, a felekezeti főhatóság engedélyéhez a kormány engedélyét is kikérni kötelesek. Oly tanuló, ki kettőnél több tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, javító vizsgára egyáltalában nem bocsátható. Azon tanulók, kik az évzáró vizsgálatokról bármely okból elmaradtak s így osztályozhatók nem voltak, ha a következő tanév elején felsőbb osztályba akarnak átlépni, a javító vizsgálatok idején pótlóvizsgálatot, illetve utóvizsgálatot tesznek. Hogy a javító- és pótlóvizsgálatok után külön díj fizettessék-e vagy sem, azt a fentartó hatóságok állapítják meg. A más középiskolában kapott elégtelen osztályzat kijavítására megtartott javítóvizsgálatért azonban mindenkor meghatározott díj jár. Ezen vizsgálat eredményéről az igazgató az illető középiskola igazgatóságát hivatalosan értesíti. 56. §. Az osztály másodszori ismétlése meg nem engedhető, llv esetben a tanári kar ítélete így fejeztetik ki: az osztályt többé nem ismételheti. 57. §. Osztályok összevonását, azaz egy év alatt két osztálynak elvégzését az 1883. évi XXX. t.-cz. 14. pontja szerint a nyilvános tanulónak csak kivételesen, a tanári testület és a felekezeti főhatóság megokolt ajánlatára engedheti meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter abban az esetben, ha az illetőnek a legutóbb végzett osztályról szóló bizonyítványában osztályzata jeles, életkora a rendesnél előhaladottabb s az illető az előző tanévet ugyanazon intézetben végezte. 58. §. Haladottabb korú magántanulók egy év alatt több osztályból csak a tanári testület és a felekezeti főhatóság ajánlatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével tehetnek vizsgálatot. Ez esetben is minden osztályból külön teendők a vizsgálatok, minden osztály után külön fizetendő tan- és vizsgálati díj, de az illető tanuló legfeljebb két (2) osztályból vizsgálható egymásután egy alkalommal. 59. §. A hol csakis a délelőtti tanítás van szokásban, az eddigi eljárás megtartandó, különben a heti szünet szerdán és szombaton délután van, azonfelül szünetnapok: a vasárnap, a nemzeti és protestáns ünnepek, karácsonkor 12 nap, húsvétkor 14 nap, pünkösdkor 4 nap, az első félév végén 3 nap, az igazgató által évenként igénybe vehető 3 igazgatói szabadnap. A más vallású tanulók a vallás- és közokt. minisztertől kijelölt ünnepnapjaikon nem kötelezhetők az iskola látogatására. 60. §. Vasárnapokon és ünnepnapokon a tanulók az isteni tiszteleten tanáraik kíséretében, valamint iskolai ünnepélyeken résztvenni s a netaláni mulasztásokat az osztályfőnél igazolni tartoznak. Azonkívül a tanuló-ifjúság évenként legalább egyszer, tanáraikkal együtt az úrvacsorához járul. A templombajárás és az ifjúsági istentisztelet ügyében, a helyi viszonyokhoz képest a tanári testület meghallgatásával, a fentartó hatóság iskolai bizottsága határoz. 61. §. Az iskolai évzáró ünnepély idejét a fentartó testület a tanári karral együtt állapítja meg ; különben a fentartó testület a határnap kitűzését reá bízhatja magára a tanári karra. Az évzáró ünnepélyen oszthatók ki esetleg az ösztöndíjak és egyéb jutalmak. Közvetlenül utána következik a bizonyítványok s az évi Értesítők kiosztása. Az évzáró ünnepély előtt a tanuló az intézetből súlyos ok s az igazgató engedélye nélkül nem távozhat el. 14*
