Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1903. november 11

49 a rendes tanárok valamelyike, vagy maga az igazgató is megbízható. A tandíjkezelőnek, valamint a tápintézet (alumneum, convictus) gondnokának (ephorus) teendőit s méltányos díjazását, külön helyi szabályzat állapítja meg. A tanári értekeztetek. 13. §. A tanári testület minden fontosabb ügy felett tanári értekezletekben közösen tanácskozik és határoz, melyeken ép ezért minden egyes tanár megjelenni köteles; akadályoztatása esetén elmaradását igazolni tartozik. Az értekezlet tagjai a középiskola rendes és helyettes tanárai. A nem evangélikus tanulók vallástanárai, az iskolaorvos, a nem rendes tornatanár és a melléktárgyak tanítói nem tagjai az értekezletnek, azonban tanácskozásra ezek is meghívhatok. Az értekezleten szótöbbséggel hozatnak a határozatok, egyenlő szavazat esetében az igazgatónak, vagy elnöklő helyettesének szavazata dönt. Személyi ügyekben titkos szavazásnak van helye. Fontosabb, különösen elvi jelentőségű kérdésekben a kisebbségnek, sőt minden egyes tanárnak s így az igazgatónak is joga van, külön véleményét jegyzőkönyvbe vétetni s így a felettes hatóság döntését provokálni. a) A rendes havi értekezletek, melyeknek tárgyai elsősorban a folyó adminisztrátiv ügyek s melyeknek napját a tanév elején, a tanárok, az első tanácskozáskor szótöbbséggel állapítják meg. Az igazgató azonban a szükséghez képest, a kitűzött napon kívül is hívhat össze tanári gyűlést s azon a tanárok szintén mindnyájan megjelenni tartoznak ; s a tanárok többségének kívánságára bármikor össze kell hívnia az értekezletet. b) Ellenőrző és osztályozó értekezletek, melyeken a tanári testület az összes tanulók tanulmányi előmenetele s magaviselete felett mond Ítéletet és az első félévi és évvégi osztályzatokat megállapítja. c) Módszeres tanácskozások, a tanítás összhangzatosságának biztosítása czéljából évenként kétszer: u. m. szeptember és február hónapok közepén. d) Évnyitó és évzáró értekezletek az év kezdetével és bezárásával felmerülő ügyek elintézésére. Ezen tanácskozások jegyzőjét a tanári testület saját kebeléből választja szótöbbséggel úgy, hogy a tanárok, méltányosság szerint, váltakozva viseljék e tisztet. A váltakozó jegyzőket a fentartó hatóság méltányos díjazásban részesítheti. MÁSODIK RÉSZ. A tanulmányok rendje. 14. §. A tanári testület feladata a tanítványokra oly módon hatni, hogy azok lelke a gimnázium czéljainak megfelelőleg kiműveltessék. Ezt a czélt első sorban a tanítás által éri el. A gimnáziumi tanítás tárgyai: \. a vallástan és a négy alsó osztályban az egyházi ének; 2. a magyar nyelv és irodalom; 3. a latin nyelv és irodalom ; 4. a görög nyelv és irodalom, illetőleg a görög nyelv pótlására rendelt tárgyak ; 5. a német nyelv és irodalom ; 6. a történelem ; 7. a földrajz ; 8. a mennyiségtan, a mértani rajzzal együtt; 9. a természettudományok: természetrajz és természettan; 10. a filozófiai propaedeutica; 11. a szépírás és 12. a testgyakorlás. Ezekre nézve az országos törvény szabványai kötelezők. (1883. t.-cz. 3. és 5. §.) Facultativ tárgyak: az egészségtan, a műének, zene, az idegen nyelvek, a gyorsírás és szabadkézi rajz. A rendes tantárgyak tanulása alól felmentésnek helye nincs, kivéve testi fogyatkozás miatt a torna, a mértani rajz technikai része, a szépírás és az éneklés alól. Az egész évre szóló felmentést a felekezeti főhatóság, az ideiglenest az igazgató a szülők vagy helyetteseik kérelmére orvosi bizonyítvány alapján adhatja meg. A szaktanárok az osztályokba járó nyilvános tanulóknak a kötelező tantárgyakból nem adhatnak magánórát. 15. §. Ä tantervet megállapítani, a tanmenetet főbb elvei szerint meghatározni, az egyetemes gyűlés joga. Ez idő szerint, midőn gimnáziumaink kivétel nélkül állami segélyben részesülnek, a szerződések értelmében és hogy az átlépés a mi gimnáziumainkból az államiakba és megfordítva akadálytalanul történhessék, az állami tanterv követendő; a vallás tanítására nézve azonban, kivétel nélkül, az egyetemes gyűlés által megállapított, illetőleg helybenhagyott tanterv kötelező. (E. a. 194. §.) 16. §. Tankönvvekül az egyetemes gyűlés által helybenhagyott könyvek használandók, az államilag engedélyezettek csak annyiban, a mennyiben egyházunk tanaival, szellemével, történeti fejlődésével ellenkezőt nem tartalmaznak, a mit szemmel tartani a tanári testületeknek feladata. Az egyetemes gyűlés által kizárt 13