Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1901. november 13
11 jellegüeknek tekintendők s azok szervezetének, valamint tan- és vizsgálati rendszerének a meg- 27^29. állapítása az egyetemes közgyűlés joga és feladata. 2. Ez alapelvből kiindulván, a bizottság a theologiai főiskolákban fentartandónak véli a jövőben is a négy évfolyamot: a tanrendszernek oly újjászervezése mellett azonban, hogy az első három évfolyamnak tanczéljául az elméleti theologiai tudományok befejezett egésze tűzessék ki ; a negyedik évfolyam pedig kiválóan a gyakorlati lelkészi képzésnek legyen szánva. Ennek megfelelően a mai vizsgálati rendszer úgy módosuljon, hogy az eddigi egységes alapvizsgálat, mely a második évfolyam végén teendő, ketté osztassék, t. i. első és második alapvizsgálatra, melyek a megfelelő évfolyamok befejeztével lennének kötelezők. Éppen így a mai theologiai szakvizsgálat is ketté osztandó s azzal együtt a mai lelkészi vizsgálat is úgy szabályozandó, hogy a harmadik évfolyam végén következzék az elméleti szakvizsgálat, a negyedik évfolyam végén pedig a gyakorlati szakvizsgálat, mely utóbbi pótolná s magában foglalná egyszersmind a mai lelkészi vizsgálatot is. Természetes, hogy ennek megfelelően volna újból szabályozandó a theologiai főiskolák mai tanrendje. 3. Ebből folyólag a bizottság szükségesnek véli, hogy megállapíttassék a theologiai főiskolák szervezete, még pedig tekintettel egyrészt a,z előrebocsátott elvekre ; másrészről pedig a mai tényleges állapot és viszonyokra s különösen a theologiai főiskolák fentartására fordítható anyagi erőinkre. 4. A mennyiben pedig ez elveken nyugvó s a bizottság további tárgyalásának alapjául szolgáló munkálat körültekintő és mélyreható megfontolást igényel, annak kidolgozására a bizottság saját kebeléből Zsilinszky Mihály egyházkerületi felügyelő és dr. Baltik Frigyes püspök elnöklete mellett Sárkány Sámuel, Zelenka Pál, Gyurátz Ferencz püspökök és Glauf Pál előadóból álló albizottságot küldte ki. 5. Ehhez hasonló megállapodásra jutott a bizottság a tanítóképezdékre nézve is, szintúgy azon alapelvből indulva ki, hogy az egyházi alkotmány 210. §-a a tanítóképezdéket is egyetemes jellegüeknek nyilvánítja. Ennélfogva a tanítóképezdékre nézve kívánt szervezet javaslatának kidolgozásával az előbb említett albizottság bízatott meg, kibővítve azt, e másik tárgyat illetőleg, Ivapi Gyula és Benka Gyula igazgatókkal ; s figyelmébe ajánlva ez albizottságnak a tárgyalás folyamán fölmerült azon tervet, hogy nem volna-e czélravezető olyan szervezést megkísérlem, hogy a már meglevő tanítóképezdék közül kettőnek fentartására két-két egyházkerület egymással szövetkezzék. Kapcsolatosan felvétetett a dunáninneni egyházkerületnek ez évi közgyűléséből tett fölterjesztése, melyben a theologiai főiskolák és tanítóképző-intézetek szervezésére vonatkozólag általa már előbb beterjesztett javaslatát fentartja és azon kérelmét fejezi ki, hogy az e tárgyban kiküldött bizottság működését mielőbb megkezdje. E jelentés folytán a theologiai főiskolák és tanítóképző-intézetek szervezése tárgyában kiküldött bizottság megbízatását a közgyűlés továbbra is kiterjeszti, elvárva a szervezésre nézve munkálatba vett részletes javaslatát. Ezzel a közgyűlés a dunáninneni fölterjesztést is elintézettnek jelenti ki. 27. (Zs.) Ugyanazon jegyzőkönyv 27. pontjánál felvétetett az elnöki jelentés 11. pontja, a mely szerint a néhai Búsbak Ádám hagyományából befolyt 3550 korona és annak némi időközi kamataiból 4000 korona névértékű záloglevél vásároltatott. Az egyetemes közgyűlés e bejelentést tudomásul véve, elhatározza, hogy a hagyományozott tőke kamatai, a végrendelkező akaratához képest, a pozsonyi egyet, theologiai akadémia javára fordíttassanak, és úgy, mint ezúttal is történt, annak költségvetésében kitiintettessenek. 28. (P.) A mult évi egyetemes közgyűlés 28-ik jegyzőkönyvi pontja kapcsán jelenti az egyetemes egyházi ügyész, hogy néhai Nikodém Jánosnak végrendelete már két forumon bíróilag érvénytelennek lett nyilvánítva, mibe az érdekelt pozsonyi egyház, a theologiai akadémia képviseletében is, belenyugodott, míg a szintén érdekelt aradi egyház a kir. Curiához felebbezett. Ügyész — arra való tekintettel, hogy egyrészt az alaki hibában szenvedő végrendelet érvényességének a harmadik birói forum részéről való elismerése alig remélhető, másfelől pedig, hogy az aradi egyház pernyertessége esetén a végrendelet érvényessége s ezzel a theologiai akadémiának szánt alapítványra vonatkozó végrendeleti intézkedés is jogerőre emelkednék — további intézkedést nem lát szükségesnek. A közgyűlés e jelentést tudomásul vévén, a per alatt levő végrendeleti ügynek további fejlődését is az ügyész figyelmébe ajánlja. 29. (G.) Olvastatott a tanügyi bizottság évi jelentése, melynek 1-ső pontja szerint a tanügyi rendszerre vonatkozólag az egyházkerületektől beérkezett előmunkálatokat a tanügyi bizottság kiadta a saját kebeléből alakított albizottságnak oly utasítással, hogy ez az előmunkálatokat mielőbb áttanulmányozza; azokat egymással s az iskolai bizottságokról szóló javaslattal összeegyeztesse, s ehhez képest javaslatait oly időben készítse el, hogy azok kinyomathatok, bizottságilag tárgyalhatók s azután még, a jövő évi egyetemes közgyűlést megelőzőleg, a közoktatási bizottsághoz beterjeszthetők legyenek. Tudomásul szolgál. 10*
