Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1900. november 7
56 általa végzett keresztelésekről, mindkét protestáns egyház híveiről külön-külön, pontos jegyzéket vezetni és ezen jegyzéket minden hó végével külön-külön mindkét illetékes anyagyülekezet lelkészi hivatalának beküldeni, valamint annak kézhezvételéről a választudósításból, melyet önigazolás végett kérni és megőriznie kell, meggyőződést szerezni. Ha az egyesült leánygyülekezet mindegyike egy és ugyanazon ugyancsak egyesült anyaegyházközséghez tartozik, a tanító a mindkét részre kereszteltekről csak egy jegyzéket vezet; ha a keresztelhetési engedély csak az egyik egyházkerület által van a tanítónak megadva, a másik egyházhoz tartozók keresztelésétől óvakodni köteles ; a jogosan kereszteltekről vezetett jegyzéket pedig az illetékes anyaegyházközség lelkészének az előbbi pont szerint nyújtja be; c) a két egyházhoz tartozó növendékek confirmatiói oktatását és a hittantanítást a tanító külön órákban — az ezen oktatást az anyagyülekezetekben szabályozó 8. §. c), cl) pontjai szerint — tartozik teljesíteni; a vallástan többi tárgyaiban az oktatás közös. Úgy a külön, mint a közös órákban a tanító kerülje mindazt, a mi bármelyik egyházhoz tartozó hívek hitvallásbeli érzékenységét a legcsekélyebb mérvben is sérthetné ; cl) bármelyik egyház halottait az egyesült leánygyülekezetben a tanító csak akkor temetheti el, ha a felek a halálesetet illetékes anyagyülekezetük lelkészénél bejelentették és a lelkésztől az eltemetésre engedélyt hoznak. E szabály alól kivétel csak távol eső leánygyülekezetekben van megengedve és csak akkor és azon tanítónak, ha és a melyik tanítónak az illetékes egyházmegyei gyűlés, tekintve az anyagyülekezet távolságát, egyszer s mindenkorra engedélyt adott a távollevő illetékes anyagyülekezetbeli lelkész külön engedélye nélküli temethetésre. Ezen esetben azonban köteles a tanító az általa eltemetett halottakról pontos jegyzéket vezetni s azt az illetékes anyagyülekezeti lelkészi hivataloknak minden hó végén pontosan beküldeni s annak kézbevételéről ezen §. a) pont szerint meggyőződést szerezni. IH. rész. Csatlakozott gyülekezetek. 10. §. Nem egyesült, csak csatlakozott anya- vagy leányegyházközségeknek azon egyházközségek tekintetnek, a melyekben az illető helyen az egyik protestáns egyháznak van anya- vagy leány gyülekezete, a másik egyháznak pedig sem helyben, sem 6 km., vagyis olyan távolságban, a hová hívei nagyobb költség és alkalmatlanság nélkül templomba járhatnának és gyermekeiket is iskolába járathatnák, sem anya-, sem leánygyülekezete nincs Ez utóbbi egyház hívei az előbbi egyház anya- vagy leánygyülekezetéhez csatlakozottaknak jelentetnek ki. Mindkét egyház főhatósága kölcsönösen elismeri, bogy ily helyeken saját híveit mindig a másik •egyház híveivel csatlakozási viszonyban levőnek tekinti s minden egyházi viszonyaikat az alábbiak szerint intézik és bírálják el 11. §. Ily csatlakozási viszonyban levő gyülekezetek, akár anya-, akár leánygyülekezetek legyenek azok, mindig csak az egyik egyház jellegével bírnak; a gyengébb egyházhívek pedig ehhez csatlakoznak, akár jár ki hozzájuk évenkint egyszer vagy többször saját egyházuk illetékes anyagyülekezetbeli lelkésze, akár nem. 12. §. Ezen csatlakozott gyülekezetekben: a) a lélekpénzt, párbért, közmunkát, gabonát, szóval mindennemű egyházi adót, úgyszintén tandíjat és stólát mindig ugyanazon kulcs szerint tartoznak fizetni mindkét egyház hívei a jelleget adó gyülekezet pénztárába, azonban a csatlakozott másik egyház híveitől beszedett egyházi adónak felét, a tandíj és stóla ide nem számíttatván, a jelleget adó gyülekezet pénztára, a csatlakozottak illetékes anyagyülekezete pénztárának köteles átszolgáltatni. A közmunka akár természetben, akár pénzben, mindig egészen a jelleget adó egyházközség javára rovandó le. Ezen egyházi adók kivetését mindig a jelleget adó gyülekezet eszközli a csatlakozott egyház híveire is. Az ezen kivetést neheztelő fél azonban panaszával saját illetékes felebbviteli hatóságához fordulhat, a mely a kivetést eszközlött gyülekezet egyházának törvényei szerint bírálja el a panaszt ; b) a jelleget adó gyülekezet temploma, iskolája, lelkész vagy tanító lakának építési költségeihez a csatlakozott egyházhívek csak önkéntes adományokkal járulhatnak; azonban a rendes javítási és fentartási költségeket a testvéregyházhívekkel közösen egyforma kulcs szerint viselik; mégis a mennyiben ezek a közpénztárból fedeztetnek, e czímén a csatlakozottak ellen külön kivetésnek helye nincs, viszont, ha ezen rendes javítási és fentartási költségek külön kivetés útján fedeztetnek, a csatlakozottakra eső összeg fele nem szolgáltatandó át az a) pont szerint illetékes saját anyagyülekezetbeli pénztárnak ; c) olyan gyülekezetben, a hol az egyházi terhek birtokaránylag szoktak kivettetni, a vegyes házasságban élő hívek föld- és házbirtokára eső mindennemű egyházi fizetés azon házastárs egyházát illeti, a melyiknek a nevén a birtok telekkönyvileg áll, vagy a kit az tulajdonjogilag illet.
