Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1900. november 7
•26 —42. nevezetesen a népiskolai tanítók, nyilvános szakiskolák tanárai, rendezett tanácsú városok nagyés kisközségek tisztviselői, anyakönyvvezetők, törvényhatósági nyilvános intézetek (kórházak stb.) tisztvisetői stb. a kedvezményből kizárva maradjanak. Mivel pedig a nagyszámú díjkedvezményekkel amúgy is érzékenyen terhelt állami vasutak érdekei az utazási kedvezményeknek bármely, de különösen ily széles körű kibővítését a jelenlegi viszonyok között határozottan tiltják, ennélfogva tartózkodnia kell a kereskedelemügyi minister úrnak oly praecedens alkotásától, nelynek a kedvezményben részesülők, ezen lényeges szaporítása elkeríilhetlen következményét képezné. E mellett még különösen azt is figyelembe véve, hogy kívánságom teljesítése esetén csak egy része a nem állami tanintézetek személyzetének jutna a kérdéses kedvezményhez, míg a többi hasonló hivatást betöltő s hasonló kötelességeket teljesítő tanügyi személyzetnek az olcsóbb utazhatás előnyét továbbra is nélkülözni kellene, abban a nézetben van a kereskedelemügyi minister úr, hogy ez a megkülönböztetés még sokkal inkább kifogásolható volna, mint az utazási kedvezmények jelenlegi elhatárolása, mely az igényjogosultságot elvi alapjánál fogva az államtisztviselői minőségtől teszi függővé. Mindezekre való tekintettel nincs a kereskedelemügyi minister úr abban a helyzetben, hogy kívánságomhoz képest az állami és törvényhatósági közigazgatási tisztviselőkre nézve rendszeresített utazási kedvezmények a föntemlített nem állami tanintézetek személyzetére leendő kiterjesztését kilátásba vegye, s illetve a szabályzat ily módosításához a ministertanácsnak hozzájárulását kikérje. Mindezeket Méltóságoddal közölni kívánván, kérem, fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1900. június hó 6-án. Wl assies. Sajnálattal vétetik tudomásul. 40. (G.) Előbbi tárgygyal kapcsolatosan olvastatott a dunántúli egyházkerület indítványa — a közgyűlésekre kiküldött képviselők részére kedvezményes vasúti jegyek kieszközlése czéljából a kereskedelemügyi kormányhoz intézendő felirat iránt. A közgyűlés — hivatkozással a tanárok hasonló igényére vonatkozólag a, vallás- és közoktatásügyi ministertől érkezett s az előző pontban közölt leiratra — az indítvány felett napirendre tér. 41. (G.) A m. é. jegyzőkönyv 34. pontjánál olvastatott a dunántúli egyházkerület felterjesztése, melylyel a középiskolai vallásoktatás tantervének megállapítását s a bibliai olvasókönyv kérdésének megoldását szorgalmazza. E felterjesztés közöltetik a közoktatási bizottsággal. 42. (H.) Olvastatik az egyetemes könyv- és levéltáros jelentése. A levéltár gyarapodása az 1899—900. évben a következő volt: 1. Egyetemes felügyelő úr beküldötte : a) az egyetemes gyűlés által az országos segély ügyében kiküldött bizottságnak 1895 február 14-én, november 27-én és deczember 11-én tartott üléseinek jegyzőkönyveit mellékleteikkel együtt ; b) a dunántúli egyházkerület részéről az 1895-ik évben az egyetemes gyűléshez felterjesztett szabályrendeletek eredeti példányát (nyomtatvány) ; c) a tiszai egyházkerület felterjesztését Majerka leányegyházközség ügyében 1897-ből; d) az egyetemes egyházi törvényszéknek 1894., 1896., 1897., 1898. és 1899. évből származó jegyzőkönyveit és mellékleteiket. 2. Az egyetemes főjegyző beküldötte: a) az 1899. október 18—20-án tartott egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének fogalmazványát s három példány eredeti jegyzőkönyvét 92 darab melléklettel; b) a középiskolák felterjesztéseit a Róth-Teleky stipendium ügyében az 1899/900-ik iskolai évről; c) a magyarhoni ág. h. ev. keresztyén egyházegyetem háztartásáról alkotott szabályrendeletet. 3. A Baldácsy protestáns alapítvány ügyvivője beküldte az 1899. évről szóló jelentését. 4. Jezsovits Károly, a selmeczbányai lyceum igazgatója, a mult évi egyetemes gyűlés határozata értelmében (jegyzőkönyv 72. pont) beküldte a lyceum alapítványi okiratainak általa hitelesített másolatait, összesen kilencz darabot. 5. Dr. Szlávik Mátyás, eperjesi theol. tanár úr, három régi iratot ajándékozott a levéltárnak: a XVI-ik és XVII-ik századból származó egy-egy latin levelet és egy 1723-ból való latin reversálisnak Krmann Dániel superintendens által hitelesített másolatát, melyben a
