Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1899. október 18

5 ío. Mult évi egyetemes gyűlésünk jegyzőkönyvének 90-ik pontjában foglalt hatá­rozatával elrendelt fölirat iskolai ügyekre vonatkozó elvi jelentőségű határozatoknak az illetékes egyházi hatóságok útján való közlése tárgyában fölterjesztetett a vallás- és közoktatásügyi ministeriumhoz. A válaszul érkezett leiratot tisztelettel bemutatom. 11. Mult évi egyetemes gyűlésünk jegyzőkönyvének 94-ik pontjára hivatkozva jelentem, hogy a tanítói korpótlékok megtagadására vonatkozólag a kivánt adatok az egy­házkerületek részéről Zsigmondy Jenő főjegyzőhöz nem küldettek meg. Sőt a dunáninneni egyházkerület püspöke azt jelenté, hogy a korpótlékok a tanítók részére akadálytalanul folyó­síttatnak. — Ennélfogva az e tárgyban elrendelt fölirat nem volt fölterjeszthető. 12. Mult évi egyetemes gyülésünk jegyzőkönyvének 100-ik pontjára hivatkozva, sajnálattal jelentem, hogy a nógrádi, honti és barsi esperességek és a bányai egyházkerület között az egyházkerületek arányosításánál fogva bizonyos alapokra nézve fönforgó vitás kérdés ez ideig egyesség útján nem lett elintézve, sőt az illető esperességek a választott bíróság megalakítását kívánván, ez iránt előterjesztést is tettek. 13. A vasárnapi munkaszünet tárgyában mult évi egyetemes gyűlésünk jegyzőköny­vének 104-ik pontjában foglalt határozatával elrendelt fölirat is fölterjesztetett, a melyre azonban ez ideig válasz nem érkezett. 14. Ez évben meglátogattam a «Theologusok Otthon»-át Pozsonyban és meggyő­ződtem, hogy annak berendezése megfelelő és czélszerű. 15. Tanári vizsgára Raffay Sándor jelentkezett. A tanári vizsgálat az 1888-ik évi egyetemes gyűlés által alkotott szabályok értelmében ezen egyetemes gyűlésünk folyama alatt f. é. október hó 20. napján délután 4 órakor lesz megtartva. 16. Az egyetemes egyházi törvényszékhez ez évben csak egy ügy felebbeztetett, melynek elintézésére az egyetemes törvényszék f. é. október 19-re hivatott össze. Végre mély megilletődéssel kell megemlékeznem azon veszteségekről, melyek ez évben egyházunkat érték. Nmlt. Szentmártoni Radó Kálmán úrnak, a dunántúli egyházkerület érdemekben gazdag felügyelőjének váratlan halála nemcsak a dunántúli egyházkerületet, a melynek élén állott, sújtotta és borította mély gyászba, hanem a buzgó, tevékeny és erélyes egyházkerületi felügyelőnek, egyházunk egyik jeles tagjának korai és váratlan elhunytát méltán gyászolja az egyházegyetem. A bányai egyházkerületi gyámintézet buzgó és áldozatkész elnökének, báró Rad­vánszky János úrnak megdöbbentő és gyászos elhunytával is nagy veszteség érte egyházunkat. Báró Radvánszky János ritka lelkiismeretességgel és áldozatkészségben nyilvánuló szeretettel töltötte be egyházi tisztségét és az egyház által reá ruházott megbízásokat, miként azt zsi­natunk alatt is, mint annak tevékeny tagja és mint több egyetemes bizottságunknak is tagja, mindenkor tanúsította. Egyházunk jeleseinek, kiket az isteni végzés kiszólított az élők sorából, emlékezetét őrizzük meg kegyelettel jegyzőkönyvünk lapjain is. Az egyetemes közgyűlés az elnöki jelentést elismerés nyilvánítása mellett tudomásul veszi azzal, hogy annak külön határozatot igénylő pontjai külön, egyéb­ként pedig a mult évi jegyzőkönyv illető pontjainál fognak felvétetni. 4. (Zs.) Az elnöki jelentés 9-ik és a mult évi jegyzőkönyv 12-ik pontja kapcsán Zelenka Pál püspök kimerítő jelentést tesz a jeruzsálemi evang. templom felszentelési ünne­pélyére az egyetemes egyház képviseletében történt kiküldetéséről. Érdekfeszítően írja le az ép oly impozáns, mint lélekemelő ünnepélyek lefolyását és különösen kiemeli, hogy ő Fel­ségeik a német császár és császárné őt, mint a magyarhoni egyetemes egyház kiküldöttjét, hosszabb megszólítással tüntették ki, a mely alkalommal ő Felsége a császár örömének és köszönetének adott kifejezést, hogy egyetemes egyházunk ezúttal másodszor is a protestan­tismus iránti meleg érdeldődését tanúsító meghívásának eleget tett és személyesen adta át neki azt a bronz emléklapot, a melyet ez ünnepély alkalmából veretett. Jelentést tevő püspök ez emléklapot, habár az neki személyesen adatott, a kiküldő egyetemes egyháznak adottnak tekinti és ezért azt a gyűlés asztalára letévén, az egyetemes egyháznak felajánlja. — Előadja továbbá, hogy a bécsi német követség útján a poroszországi egyháztanács elnöke, Barkhausen, ő Felsége a német császár rendeletéből, megküldte neki amaz okmány díszkiadását, a mely a jeruzsálemi templom felavatásakor ki lőn állítva, és a melyet szintén a nagykövetség és az egyháztanács elnökének hozzá intézett leveleivel, valamint a saját arra adott válaszával együtt a gyűlés asztalára letesz. Ezek után köszönetét fejezve ki, hogy az egyetemes közgyűlés bizal­mából ő képviselhette egyetemes egyházunkat a szép ünnepélyen, indítványozza, hogy a német császár ő Felségének a poroszországi egyháztanács elnökségéhez intézendő átiratban adassék kifejezés az egyetemes egyház köszönetének, a küldött nagybecsű ajándékért, továbbá 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom