Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1898. október 19
42 fegyelmi eljárást megszüntető egyházmegyei közgyűlési határozatot helybenhagyó határozatát megváltoztatni kéri. Az egyetemes gyűlés tekintettel arra, hogy ez ügyben már az egyetemes törvényszék is határozatot hozott, mihezképest ez ügy a törvényszéki eljárásra tartozik és a fegyelmi vizsgálat megejtése után a Zs. T. határozmánvai értelmében az egyházmegyei törvényszék, nem pedig az egyházmegyei elnökség lett volna hivatva a fegyelmi eljárást megszüntetni illetve a panaszt elutasítani, a közigazgatási hatóságok ez ügyben hozott határozatait feloldja, és ítélethozatal végett az egyházmegyei törvényszékhez utasítja. 100. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv 99. pontjánál fölvétetett az elnöki jelentés 13 —ik pontja, a melynek kapcsán egyetemes felügyelő bemutatja a nógrádi egyházmegye elnökségének jelentését, mely szerint a bányakerületi közgyűlés a nógrádi, honti és barsi egyházmegyéknek a Bányakerület kezelte alapok némelyikére támasztott részesedési igényével szemben nem kívánta a kerületek arányosításáról szóló zsinati törvényben megállapított egv évi elévülési időt érvényesíteni, hanem ettől eltekintve a nevezett egyházmegyék által tüzetesen kijelölt igények tanulmányozása és véleményes jelentéstétel végett az ügyiratokat kiadta a jogügyi bizottságnak és e bizottság javaslatának beérkezte után fog ez ügyben érdemleges határozatot hozni. Tudomásul szolgál. 101. (G.) A m. é. jegyzőkönyv 100. pontjánál olvastatott egyrészről a dunáninneni, másrészről a tiszai egyházkerület nyilatkozata a Reischl-alapítványból való részesedés iránt a liptói és az árvái egyházmegyék által támasztott jogigény kérdésében. A közgyűlés a két egyházkerület nyilatkozatát, az egyetemes ügyésznek a m. é. jegyzőkönyv 100. pontjában felvett véleménye kapcsán, átteszi a Reischlalapítvánvt kezelő bizottsághoz. 102. (Zs.) Ugyanazon jegyzőkönyv 108-ik pontjánál fölvétetett az alkotmány és jogügyi bizottságnak véleménye a dunáninneni egyházkerületnek a zsinati törvény 198-ik szakaszának magyarázata iránt tett kérelme tárgyában. Az egyetemes közgyűlés a bizottság javaslata értelmében a kerület kérelmét nem teljesítheti, mert az egyetemes közgyűlés mint legfelsőbb közigazgatási egyházi hatóság épen úgy, mint az alsóbb hatóságok a törvényt esetről-esetre alkalmazni tartozik és annak alkalmazásakor és alkalmazásában talál helyet a törvénymagyarázat. 103. (Zs.) Ugyanazon jegyzőkönyv no-ik pontjánál fölvétetett az elnöki jelentés 112-ik pontja, a mely szerint a nagv-gerezdi egyesség mintájára kötendő új egyezség ügyében megállapodás nem létesült. Tudomásul szolgál. 104. (Zs.) Ugyanazon jegyzőkönyv 116-ik pontjánál fölvétetett az alkotmány és jogügyi bizottság jelentése a bányai egyházkerületnek a vasárnapi munkaszünetnek törvényhozási úton a szellemi munkával foglalkozókra leendő kiterjesztése iránt tett indítványa tárgyában és ezzel kapcsolatban tárgyaltatott a bányai egyházkerületnek indítványa, hogy a vásároknak vasárnapról valamely hétköznapra leendő áttétele tárgyában történjenek az egyetemes közgyűlés által kezdeményező lépések. Az egyetemes közgyűlés a kormányhoz oly értelmű felterjesztés intézését határozza el, miszerint gondoskodás történjék az iránt, hogy a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény keretében hathatósabban tétessék lehetővé úgy az ipari, mint a szellemi munkával foglalkozóknak, különösen a tisztviselőknek is vallási kötelességeiknek teljesítése és különösen az isteni tiszteletek látogatása. 105. (L.) A mult évi közgyűlés jegyzőkönyvének 117. pontjánál jelenti a tiszai kerület, hogy a Jeszenszky Pál-féle kérvénynek elég tétetvén, az egyházkerületi nyugdíjintézet részéről Jeszenszky Pál részére a szabályszerű nyugdíj folyósíttatott. Tudomásul szolgál. 106. (Gy.) Ugyanazon pontnál olvastatott az alkotmány és jogügyi bizottság véleménye Jeszenszky Pál volt iglói tanár perújítást kérő kérvénye tárgyában. Az egyetemes gyűlés tekintettel a Zs. T. határozmányaira, a melyek a perújítás eseteit és azok módját tüzetesen előírják, a kérvényt elutasítja.
