Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1898. október 19

4° 91. (Zs.) Ugyanazon jegyzőkönyv 89-ik pontjánál olvastatott a vallás- és köz­oktatásügyi minisztérium következő leirata, a melyet az egyetemes közgyűlés egész terjedel­mében a jegyzőkönyvbe vétetni rendeli: 3052. ein. sz. Méltóságos Báró, Felügyelő Úr! A magyarhoni ág. hitv. ev. keresztyén egyház 1896. évi október hó 21., 22. és 23-ik napján Budapesten tartott egyetemes közgyűléséből 1897. évi szeptember havában 54. sz. a. az iránt méltóztatott hozzám felterjesztést tenni, hogy a különböző vallásfelekeze­tekhez tartozó házasulandók közt születendő gyermekeik vallására nézve az 1894. évi XXXII. t.-cz. i. §-ában felsorolt hatóságok előtt kötött egyezések hiteles másolatban a házasulandók illetékes lelkészeivel is közöltessenek. Van szerencsém Méltóságodat tisztelettel értesíteni, hogy az előterjesztett kérelmet nem tartom teljesíthetőnek sem abban az alakban, hogy az 1894. évi XXXII. t.-cz. 1. §-ában felsorolt hatóságok küldjék meg az illetékes lelkészeknek az előttük létrejött megegyezések hiteles másolatait, sem abban az alakban, hogy a közlést a házasságkötésnél közreműködő állami anyakönyvvezető eszközölje. A születendő gyermekek vallására nézve létrejött megegyezések ily módon való közlésének czélja az lenne, hogy az illető lelkészek ellenőrizhessék, hogy a különböző vallás­felekezethez tartozó, illetőleg felekezeten kívül álló házasulok valóban abban a vallásban nevel­tetik-e gyermekeiket, melyet a megegyezésben ezek számára kijelöltek. Ennek az ellenőrzésnek hatályosabbá tétele egyházi feladat s az állami közegeknek ilven teendőkkel való megbíza­tását annyival kevésbbé rendelhetem el, mert az 1894. évi XXXII. t.-cz. 1. §-a csak a meg­egyezés anyakönyvi t. i. állami anyakönyv nyilvántartása körül követendő eljárás rendeleti szabályozására hatalmazza fel az illető minisztereket. Egyébiránt a javasolt eljárás egyáltalán nem fogna czélravezető lenni. Ama javaslat, hogy a születendő gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseket felvevő hatóságok : kir. közjegyző, kir. járásbiró, polgármester, főszolgabíró küldjék meg az előttük létrejött megegyezések hiteles másolatait az illetékes lelkészeknek, nem vezet czélra, mert a míg a házasság megkötve nincs, addig a megegyezésnek sincs joghatálya; azonfelül ez a megegyezés a házasság megkötése előtt annyiszor-mennyiszer meg is változtatható, ha pedig a házasság nem jön létre, egyáltalán minden jelentőség nélkül van. Sőt a szóban forgó megegyezések az 1894. évi XXXII. t.-cz. 3. §-ában tárgyalt esetben meg is változtathatók, a közjegyző valamely hiteles kiadványnak az egyházi ható­ságokhoz való küldésére csakis felszámítható díjainak kielégítése esetén kötelezhető. Egyébiránt az egyes felekezetbeli lelkészek a cura pastoralis-ból eredő kötelessé­güknek e téren az állami közegek igénybe vétele nélkül is megfelelhetnek. Ugyanis az 1894. évi XXXIII. t.-cz. 87. §-a, a 60.000/95. sz. belügyminiszteri anyakönyvi utasítás 57. §-a, továbbá az 1895. évi XLIII. t.-cz. 26. §-a és az 1896. évi 56. V. K. M. sz. vallás- és közoktatásügyi, belügyi- és igazságügyi rendelet 19. §-a értelmében az állami születési anyakönyvekbe magyar állampolgárok gyermekeinek vallása a fennálló jogszabályoknak megfelelőleg bejegyzendő. A most idézett és 1894. évi XXXII. t.-cz. végre­hajtása tárgyában kiadott miniszteri utasítás és rendeletek előírják, hogy ha az 1894. évi XXXII. t.-cz i. §-ának megfelelően létrejött megegyezés létezik, az az anyakönyvvezetőnek a gyermek születésének anyakönyvezésekor felmutatandó. Az 1895. évi június hó 29-én, 27.243. sz. a. kelt igazságügyminiszteri házassági utasítás pedig azt írja elő 70. §-ban, hogy ha a házasulok gyermekeik vallására nézve a házasságuk megkötése előtt az 1894. évi XXXII. t.-cz. i. §-a értelmében az ott említett hatóságok előtt létrejött megegyezésüket a házasság megkötése előtt vagv a házasság megkötése alkalmával felmutatják; ezt a megegyezést a házassági anyakönyv «Megegyezés» rovatba be kell jegyezni. Mivel pedig az 1894. évi XXXIII. t.-cz. 33. §-a értelmében az anyakönyvbe az anyakönyvvezető felügyelete mellett bárki díjtalanul betekinthet, a lelkészeknek is módjukban van meggyőződni arról, hogy a különböző vallásfelekezetűek vagy felekezeten kívül állók házasságából született gyermekek a fennálló jognak megfelelően, mely vallásfelekezethez tartoznak. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1898. szeptember hó 7-én. Wlassics, s. k. 92. (L.) Ugyanazon jegyzőkönyv 90-ik pontjánál olvastatott az alkotmány és jogügyi bizottság véleményes jelentése a felekezeti tanító-egyletek tárgyában kibocsájtott miniszteri körrendelet tárgyában. A közgyűlés a bizottság véleményét magáévá tevén, miután a miniszteri körrendeletben alapszabályilag alkotott tanító-egyletekről van szó s ezek tekinte­tében a kormány felügyeleti joga kétségbe nem vonható, a miniszteri rendeletet

Next

/
Oldalképek
Tartalom