Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1898. október 19
32 az egyetemes közgyűlés a kérvényt a dunántúli egyházkerülethez átteszi, hogy folyamodó esetleg a Baldácsy-alapból nyerjen segélyt. 58. (Zs.) Ugyanazon bizottság javaslatához képest az egyetemes közgyűlés a soproni theologiai akadémiának abbeli kérelmét, hogy az egyetemes közalapból eddig csak évről-évre megszavazott segélyösszeg állandósíttassék, tekintettel arra, hogy a közalap jövedelmeinek állandósága ez idő szerint biztosítva nincs, nem teljesítheti. 59. (P.) A mult évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 52-ik pontjánál felvétetett az alkotmány és jogügyi bizottság f. é. október hó 15-én tartott ülése jegyzőkönyvének 2-ik pontja. E szerint a tiszai egyházkerület részéről előterjesztetvén a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a püspökökhöz intézett azon leirata, melyben a lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló törvény végrehajtása érdekében folyó évi szeptember hó 30-ikáig nyilatkozatra hivatnak fel, vájjon a lelkészi jövedelmek összeírására vonatkozólag van-e kifogása az ellen, hogy az e részben hivatalosan összeállított és velük közölt rovatos minta használtassák ? Mire nézve a bizottság annyival inkább javasolja a lelkészi jövedelmeknek a bemutatott rovatos mintának a kihagyandó rovatok kihagyásával való újabb összeírását, mert a miniszter által kitűzött határidő már is lejárt s a püspökök nyilatkozata szerint is a közölt rovatos minta teljesen megfelelő. A közgyűlés a bizottság javaslatát határozati erőre emeli. 60. (Zs.) Ugyanazon jegyzőkönyv 56-ik pontjánál bemutatja egyetemes felügyelő a késmárki ev. gymnasium államsegélyére vonatkozólag előleges jóváhagyás végett felterjesztett szerződési tervezetet. Az egyetemes közgyűlés a bemutatott szerződés-tervezetet oly felhívással adja ki a tanügyi bizottságnak, hogy véleményes javaslatát, tekintettel különösen a Jony Tivadar-féle alapítvány határozmányaira is, a jövő évi közgyűlésig előterjeszteni szíveskedjék. 61. (P.) A mult évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 56-ik pontjánál felvétetett az egyetemes felügyelő jelentésének 11. s 12-ik pontja. E szerint a protestáns egyházaknak az 1848-ik évi XX. törvényczikk szellemében való állami segélyezése tárgyában az ág. hitv. evang. egyház megbízottai az ev. ref. testvéregyház képviselőivel tartott közös tanácskozmányának azért nem volt eredménye, minthogy az ev. ref. konvent megbízottai, a mi küldötteinkkel nem lévén azonos megbízatásuk, e kérdésben eltérő álláspontot foglaltak el. Ezért a mi egyházunk bizottsága a mult évi jegyzőkönyvi utasításnak megíelelőleg Szentmártoni Radó Kálmán vezetése alatt külön járult a m. k. miniszterelnökhöz, átnyújtván neki a Sztehlo Kornél ügyész által ez ügyben szerkesztett kérvényt, másolatát küldöttségileg a vallás- s közoktatásügyi miniszternek is rendelkezésére bocsátván. Az egyetemes felügyelő beterjeszti az államsegély felemelésének sürgetése ügyében a Bányakerület részéről is utólagosan beérkezett időközben tárgytalanná vált indítványt, valamint a m. k. vallás- s közoktatási miniszternek a küldöttség vezetőjéhez ez ügyben 3060. ein. sz. alatt leérkezett következő válaszleiratát: A magyarhoni ágost. hitv. evangélikus egyház egyetemének íolyó 1898. évi márczius havában a miniszterelnök úrhoz intézett, de a nálam megjelent küldöttség által másolatban nekem is átadott előterjesztésére, melyben a lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozólag felhozott aggályainak figyelembe vételét és az egyháznak az állam részéről nyújtott segély felemelését kéri, van szerencsém tisztelettel a következőkben válaszolni: Minthogy a congrua törvényjavaslat nem a lelkészek állásának és fizetésének rendezéséről szól, hanem csupán azon akar segíteni, hogy egy meghatározott létminimumig kiegészítse a lelkészek jövedelmét: annál fogva e törvényjavaslattal csak az azonnali szükségen kivánt a kormány segítem; e segítség által azonban az állami dotatio, mely az államköltségvetésbe évenként felvétetni szokott, nem fog csökkenni, sőt — a mint azt a küldöttség előtt már szóval is kijelentettem — ha az állam pénzügyi viszonyai meg fogják engedni, még fokozatos támogatásban is részesítendi az állam az egyházakat; de arra nem vállalkozik a kormány, hogy a íelekezetek összes egyházi és iskolai szükségleteit az állam fedezze, mert e za szekulárizáczió és a többi egyházi alapok konfiskálására vezetne; már pedig ez az egyházi autonomiák tökéletes megsemmisítése volna, a mit a kormány feltétlenül kizártnak tekint. Határozott félreértése a törvényjavaslatnak az, mintha ezzel a költségvetésből a különböző czímeknél nyújtott egyházi segélyezés megszűnnék. ígéretemhez képest, megnyugtatásul oly intézkedést vétettem fel a törvényhozási tárgyalások során a törvényjavaslatba, 21. §., mely e tekintetben minden kétséget kizár.