Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1898. október 19

32 az egyetemes közgyűlés a kérvényt a dunántúli egyházkerülethez átteszi, hogy folyamodó esetleg a Baldácsy-alapból nyerjen segélyt. 58. (Zs.) Ugyanazon bizottság javaslatához képest az egyetemes közgyűlés a sop­roni theologiai akadémiának abbeli kérelmét, hogy az egyetemes közalapból eddig csak évről-évre megszavazott segélyösszeg állandósíttassék, tekintettel arra, hogy a közalap jöve­delmeinek állandósága ez idő szerint biztosítva nincs, nem teljesítheti. 59. (P.) A mult évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 52-ik pontjánál fel­vétetett az alkotmány és jogügyi bizottság f. é. október hó 15-én tartott ülése jegyzőköny­vének 2-ik pontja. E szerint a tiszai egyházkerület részéről előterjesztetvén a vallás- és köz­oktatásügyi miniszternek a püspökökhöz intézett azon leirata, melyben a lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló törvény végrehajtása érdekében folyó évi szeptember hó 30-ikáig nyi­latkozatra hivatnak fel, vájjon a lelkészi jövedelmek összeírására vonatkozólag van-e kifogása az ellen, hogy az e részben hivatalosan összeállított és velük közölt rovatos minta használ­tassák ? Mire nézve a bizottság annyival inkább javasolja a lelkészi jövedelmeknek a bemu­tatott rovatos mintának a kihagyandó rovatok kihagyásával való újabb összeírását, mert a miniszter által kitűzött határidő már is lejárt s a püspökök nyilatkozata szerint is a közölt rovatos minta teljesen megfelelő. A közgyűlés a bizottság javaslatát határozati erőre emeli. 60. (Zs.) Ugyanazon jegyzőkönyv 56-ik pontjánál bemutatja egyetemes felügyelő a késmárki ev. gymnasium államsegélyére vonatkozólag előleges jóváhagyás végett felterjesztett szerződési tervezetet. Az egyetemes közgyűlés a bemutatott szerződés-tervezetet oly felhívással adja ki a tanügyi bizottságnak, hogy véleményes javaslatát, tekintettel különösen a Jony Tivadar-féle alapítvány határozmányaira is, a jövő évi közgyűlésig előter­jeszteni szíveskedjék. 61. (P.) A mult évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 56-ik pontjánál felvé­tetett az egyetemes felügyelő jelentésének 11. s 12-ik pontja. E szerint a protestáns egyházak­nak az 1848-ik évi XX. törvényczikk szellemében való állami segélyezése tárgyában az ág. hitv. evang. egyház megbízottai az ev. ref. testvéregyház képviselőivel tartott közös tanácskoz­mányának azért nem volt eredménye, minthogy az ev. ref. konvent megbízottai, a mi küldöt­teinkkel nem lévén azonos megbízatásuk, e kérdésben eltérő álláspontot foglaltak el. Ezért a mi egyházunk bizottsága a mult évi jegyzőkönyvi utasításnak megíelelőleg Szentmártoni Radó Kálmán vezetése alatt külön járult a m. k. miniszterelnökhöz, átnyújtván neki a Sztehlo Kornél ügyész által ez ügyben szerkesztett kérvényt, másolatát küldöttségileg a vallás- s köz­oktatásügyi miniszternek is rendelkezésére bocsátván. Az egyetemes felügyelő beterjeszti az államsegély felemelésének sürgetése ügyében a Bányakerület részéről is utólagosan beérkezett időközben tárgytalanná vált indítványt, valamint a m. k. vallás- s közoktatási miniszternek a küldöttség vezetőjéhez ez ügyben 3060. ein. sz. alatt leérkezett következő válaszleiratát: A magyarhoni ágost. hitv. evangélikus egyház egyetemének íolyó 1898. évi márczius havában a miniszterelnök úrhoz intézett, de a nálam megjelent küldöttség által másolatban nekem is átadott előterjesztésére, melyben a lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló törvény­javaslatra vonatkozólag felhozott aggályainak figyelembe vételét és az egyháznak az állam részéről nyújtott segély felemelését kéri, van szerencsém tisztelettel a következőkben válaszolni: Minthogy a congrua törvényjavaslat nem a lelkészek állásának és fizetésének rende­zéséről szól, hanem csupán azon akar segíteni, hogy egy meghatározott létminimumig kiegé­szítse a lelkészek jövedelmét: annál fogva e törvényjavaslattal csak az azonnali szükségen kivánt a kormány segítem; e segítség által azonban az állami dotatio, mely az államköltségvetésbe évenként felvétetni szokott, nem fog csökkenni, sőt — a mint azt a küldöttség előtt már szóval is kijelentettem — ha az állam pénzügyi viszonyai meg fogják engedni, még fokozatos támo­gatásban is részesítendi az állam az egyházakat; de arra nem vállalkozik a kormány, hogy a íelekezetek összes egyházi és iskolai szükségleteit az állam fedezze, mert e za szekulárizáczió és a többi egyházi alapok konfiskálására vezetne; már pedig ez az egyházi autonomiák töké­letes megsemmisítése volna, a mit a kormány feltétlenül kizártnak tekint. Határozott félreértése a törvényjavaslatnak az, mintha ezzel a költségvetésből a külön­böző czímeknél nyújtott egyházi segélyezés megszűnnék. ígéretemhez képest, megnyugtatásul oly intézkedést vétettem fel a törvényhozási tárgyalások során a törvényjavaslatba, 21. §., mely e tekintetben minden kétséget kizár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom