Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1898. október 19

20 megrovatott 193 (4°/

0), a tanári kar által 91 (r8°/

0), tanács folytán eltávozott 18 (0*4%), kizáratott 3 tanuló. A nyilvános tanulók mulasztottak összesen 92.998 igazolt és 790 nem igazolt órát. Ebből esik az I-ső osztályra 16.781 igazolt és 190 nem igazolt óra; a II—ik osztályra 15.507 igazolt és 101 nem igazolt óra; a III—ik osztályra 12.782 igazolt és 107 nem igazolt óra, a IV-ik osztályra 10.523 igazolt és 41 nem igazolt óra, az V-ik osztályra 10.349 igazolt és 135 nem igazolt óra, a Vl-ik osztályra 9420 igazolt és 143 nem igazolt óra, a VII—ik osztályra 7575 igazolt és 177 nem igazolt óra; a VIII. osztályra 10.061 igazolt és 96 nem igazolt óra. Nem mulasztott egy órát sem 1063 (22^3 °/

0), igazolatlanul mulasztott 386 (8'i%) tanuló A nyilvános 4756 tanulóból a nem mulasztó 1063-mat levonva, esik a hátramaradt tanulók mindegyikére az összes mulasztásokból 25*4 mulasztott óra. A rendes tantárgyakban tett előmenetelt tekintve a vizsgát tett 4868 tanuló közül tanulmányait végezte: jelesen 393 (8-2%), jól 1046 (21*4%), elégségesen 2402 (49-3%), egy tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott 473 (97°/

0), kettőbői 283 (5'8%), több tantárgyból 271 (5-6%). Sikerrel végezte tehát tanulmányait 3841 (78-9%), megbukott 1027 (2i'i

0/

o). A rendkívüli tárgyak közül tanulta a franczia nyelvet 128 (a nyilvános tanulók 2-69°/

0-a), a tót nyelvet 63 (1-32%)» az angol nyelvet —, a rendkívül rajzot 722,(15-18%), a műéneket 1685 (35-4%), a gyorsírást 384 (8-07%), a zenét 219 (4"67

0), az egészségtant 97 (2-3%), a vívást 39 (o*87

0), festést 14 (0-3%). Az egyesületi életet tekintve volt a középiskoláknál 11 magyar ifjúsági önképző, 2 német önképző összesen 1297 taggal, 2 ifjúsági segélyző egyesület 716 taggal, 7 dal és zeneegyesület 538 taggal, 5 gyorsírókör 300 taggal, 1 gyámegyesület 242 taggal, 3 vívókor 87 taggal, 4 tornakör 209 taggal, 1 bibliai egyesülel 244 taggal és egy mathematikai kör 68 taggal. Összesen 35 egylet 3701 taggal. x\z érettségi vizsgálathoz ez iskolai évben első ízben jelentkezett összesen 416 tanuló, kik közül minden írásbeli dolgozatát legalább elégséges eredménynyel elkészítette 355, elégtelen írásbeli dolgozat alapján ismétlő vizsgára utasíttatott 14. A szóbeli vizsgához bocsáttatott 389. Ezek közül a vizsgát megállotta: jelesen 47 (i2'i7

0), jól 110 (28*3

ö/o)> egyszerűen 178 (45 8%)» összesen 335 tanuló (a vizsgázók 86'2°/

0-a). Megbukott 54 (a vizsgázók 13-8%-a), még pedig javítóra utasíttatott 47 (12%), ismétlő vizsgálatra utasíttatott 7 (i"8%)- Javító vizsgálatra jelentkezett 30, megállotta 25, latinból pótolt 6. Ismétlő vizsgálatra jelentkezett 22, letette 13. Az összes vizsgáltak közül, kik a vizsgát sikerrel megállották (335+25 + 13 + 6-= 379), pályát választott: theologiait 24 (6*3%), philologiait 37 (9'8°/

0), jogit 97 (2 5'67o)> orvosit 23 (6'i7

0), mérnökit 37 (9"87

0), építészit 5 (1-3%), katonait 25 (6'67

0), gazdászit 25 (6'67

0), erdészit és bányászit 16 (4'2°/

0), kereskedőit 9 (2*47«,), alsóbb hivatalnokit 47 (i2'47

0), bizonytalanul távozott 34 (8'97

0). Az első ízben az érettségihez bocsátottak közül a VIII. osztályt ez iskolai évben végezte 367, egy megelőző évben 15, magántanuló volt 7. Középiskoláinkban ez iskolai évben működött összesen 260 tanár. Ezek közül volt: rendes 142 (54'67

0), helyettes tanár 23 (8'87

0)> csakis vallástant tanító, az intézetnél alkalmazott 12 (4*670), bejáró vallástanító 39 (15°/

0)» más rendes tárgyat tanító bejáró óraadó 15 (5'87o), csalás tornát tanító 13 (5°/

0), csakis rendkívüli tárgyat tanító 16 (6*2°/

0). A rendes tárgyat (a vallástantól eltekintve) tanítók közül a magyar nyelvet beszélte: tökéletesen 192, félig i. A tanárok képesítését tekintve volt: a rendes tanárok közül állami oklevele 79-nek, felekezeti oklevele 39-nek. A középiskolai törvény 29. §-a értelmében el volt ismerve 20, sem oklevéllel, sem elismeréssel nem bírt 4. A helyettesek közül volt: okleveles 3, nem okleveles 20, a rendes tárgyat tanító bejáró óraadók és tornatanítók közül volt: okleveles 48, nem okleveles 8, a bejáró óraadók közül: okleveles 10, nem okleveles 1. Volt ennélfogva a rendes tárgyat (a vallástantól eltekintve) tanítók közül okleveles 157 (81'3°/

0), nem okieves 36 (I8'7%). A tanári fizetés iskolák szerint 1100—1600 frt között ingadozik, a helyettes tanároké 650—1000 frt között. Az igazgatóknak és a rendes tanároknak tényleg kifizetett összegnek átlagát véve volt a rendes tanár fizetése 1463 frt 35 kr. A helyettes tanárok fizetése átlag 792 frt volt. Ötödéves pótlékot 6 iskolának a tanárai élveztek. Próbatanárjelölt volt 3. A középiskolák czéljaira szolgált összesen 519 helyiség. Ezek közül volt, osztály vagy tanterem 126, természetrajzi terem 25, vegyészeti terem 5, természettani terem 24, rajzterem 17, téli torna 14, könyvtári terem 31, tanári 17, igazgatói 16, díszterem 3, kísérleti i, történelmi szertár 1. A 12 tápintézetnek czéljaira szolgált 57, 2 internátusnak 24 helyiség. Egyéb helyiségek száma 158. A tanítási eszközöket tekintve volt az állattanhoz fali ábrákban 1108 (44-gyel kevesebb mint a megelőző évben), állatokban 54461 (6842-vel több); a növénytanhoz fali képekben J023 (4-gyel kevesebb), szárított növényekben 62.830 (53-mal több), az ásványtanhoz