Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1898. október 19

A vizsgabiztosok hatáskörére nézve egy véleményen vagyunk a 86-iki értekezlettel. Az új rend értelmében sokkal pontosabb betekintést nyerhetnek az intézet működésébe, mint eddigelé s így jelentésök is több oldalú lehet. Hogy eddigi jogaik bővüljenek, nem tartjuk az intézet érdekében állónak. Ez volna a bizottság előterjesztése. Minthogy azonban a javaslatnak a censorok mellőzésére vonatkozó része ellentétben áll az egyetemes tanügyi bizottságtól kiadott közép­iskolai rendtartás 47. §-ával, megfontolandónak tartjuk s a nt. Presbyterium bölcs belátására bízzuk, vájjon e javaslat végrehajtása előtt nem kellene-e az idézett §. megfelelő módosítására a szükséges lépéseket megtenni. A közgyűlés ezen indítványt, az egyetemes tanügyi bizottság vélemé­nyéhez képest a többi egyházkerületekkel nyilatkozattétel végett közli. 29. (G.) Ugyanazon pontnál a tanügyi bizottság beterjeszti bíráló véleményét Geduly Lajos újpesti lelkésznek engedélyezés végett bemutatott következő czímű két tankönyve felett: Keresztyén vallástan a népiskolák I. és II. osztályai számára, — és Evangéliumi keresztyén vallástan a népiskolák felsőbb s a középiskolák alsóbb osztályai számára, úgyszintén ismét­lősöknek s confirmandusoknak. A bíráló vélemény alapján, az első tankönyv engedélyezését a közgyűlés attól teszi függővé, hogy vájjon a készülő vallásoktatási tanterv a népiskola I. és II. osztályának tananyagául kitüzi-e a hit- és erkölcstant? Ebben az esetben is azonban a szerző már most figyelmeztetik, hogy a tankönyv jelen szerkezetében a kifejezés szabatosságára, a definitiók világosságára s a tanmenet logikai rendjére vonat­kozólag a szakbirálat által részletesen kifejtett javításokat, pótlásokat és kiegészítéseket egy esetleges második kiadásban megtegye. A második tankönyvre nézve az lévén a tanügyi bizottság biráló véleménye, hogy e tankönyv kivonatos s vázlatos jellege miatt az elemi iskolában alig használ­ható, hogy továbbá a középiskolák első és második osztályai számára sem alkalmas, mert az egyetemes tanterv ezen osztályok tananyagául bibliai történeteket ír elő, —• s hogy végül mindamellett e tankönyvtől gazdag tartalma s folyékony előadása miatt mégsem lehet minden érdemet megtagadni s különösen a városi, többnyire már fejlettebb ifjúságból álló confirmandusok oktatásánál használható kézikönyvnek ígérkezik : ennélfogva a közgyűlés azt kizárólag városi confirmandusok használa­tára engedélyezi. 30. (G.) Felvétetett az iskolák 1897/98. tanévi állapotáról a tanügyi bizottság által beterjesztett következő jelentés : Az egyetemes tanügyi bizottsághoz az egyes egyházkerületek részéről beküldött s tisztelettel mellékelt két-két táblázaton összeállított adatok szerint a népiskolai viszonyok az egyes egyházkerületekben az 1897/98. iskolai évben következőkép állottak. A) A bányai egyházkerületben volt 346.145 lélek után: 6—12 éves tanköteles fiú 23.578, leány 22.645, összesen 46.223 tanköteles gyermek; 13 —15 éves fiú 9328, leány 8775, összesen 18.103 tanköteles gyermek. Volt tehát 6 —15 éves tanköteles fiú 33.006, leány 31.320, összesen 64.326 tanköteles gyermek. A tanköteles gyermekek a lélekszám 18-5 °/ 0-át teszik. Iskolába járt helyben az idegen illetőségű és vallású gyermekek kivételével, az elemi iskolába: fiú 19.015, leány 18.560, összesen 37.575 gyermek; ismétlő iskolába; fiú 4735, leány 5101, összesen 9836 gyermek: idegen elemi iskolába.: fiú 3466, leány 3072, összesen 6538 gyermek; idegen ismétlőbe: fiú 1462, leány 674, összesen 2136 gyermek; felső vagy polgári iskolába: fiú 704, leány 504, összesen 1208 gyermek; magánintézetbe: fiú in, leány 95, összesen 206 gyermek; középiskolába: fiú 803, leány 60, összesen 863 gyermek. Iskolába járt tehát: fiú 30,296, leány 28,066, összesen 58,362, vagyis a tankötelesek 907 °/ 0-a. Iskolába nem járt: fiú 2710, leány 3254, összesen 5964 tanköteles gyermek, vagyis a tankötelesek 9'3 °/o~ a- A gyermekek mulasztottak összesen 369.982 félnapot s így a mindennapi elemi iskolába járt gyermek mindegyike mulasztott átlag 8 félnapot. Mulasztásokért megbüntettetett 993 szülő. A kerületi elemi iskolákba idegen illetőségű vagy vallású járt: fiú 1188, leány 1120, összesen 2308 gyermek. A tanítók száma volt a kerületben 525, (45-el több mint a megelőző évben), ezek közül képesített 476, nem képesített 49, rendes tanító 483, segédtanító 42. Felekezeti iskolája volt a kerületnek 390, községi vagy állami 63. Az egyház tulaj­donát képezte 380, bérelt volt 10. Jó karban volt 369, rossz karban 21. Az iskolák épüle­teiben volt. tanterem 457, tanítói lak 374. Az iskolai épületek mellett volt: faiskola 100, testgyakorló 41.

Next

/
Oldalképek
Tartalom