Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1898. október 19
11 tekintettel továbbá arra, hogy ez által oly sérelem történt, nemcsak egyházunk, hanem hazánk sarkalatos törvényei ellen is, mely sérelem folytán az E. A. 150. §. aa. pontjában meghatározott lépések szükségessé váltak, indítványozza, hogy Ö Felségéhez, a kormányhoz, az országgyűléshez kérvény intéztessék az ítéletek másolatban való közlése mellett és egyúttal az igazságügyi miniszternek is tudomására hozassék a m. kir. Curiának, a törvényt figyelmen kívül hagyó ítélete. Az egyetemes gyűlés ezen indítványt azon módosítással, hogy az országgyűléshez kérvény, a kormányhoz, vallás- és közoktatásügyi és igazságügyi miniszterhez az ítéletek másolatban való csatolása mellett felterjesztés intéztessék, egyhangúlag elfogadja és tekintettel arra, hogv a kérvény és felterjesztések szerkesztésénél jogi szakértelem szükségét látja, ezek szerkesztésével az alkotmány- és jogügyi bizottságot bízza meg. 25. (G.) A m. é. jegyzőkönyv 26. pontjánál olvastatott az egyetemes tanügyi bizottság évi jelentése, mely így szól: Az egyetemes tanügyi bizottságnak az 1897—98-ik év folyamán az egyetemes közgyűlés által véleményadás végett hozzá utasított indítványokkal, tankönyvbirálattal és az iskolák állapotát feltüntető kimutatással volt alkalma foglalkozni. 1. A mult évi egyetemes gyűlés két indítványra nézve kívánt véleményt a tanügyi bizottságtól. Az egyik a dunáninneni egyházkerület által terjesztetett fel, s középiskoláinkban külön vallástanárok alkalmazását sürgeti, illetőleg az egyházalkotmány ide vágó rendelkezéseinek a készülőfélben levő középiskolai rendtartásba való felvételét kivánja. A tanügyi bizottság az indítvány utóbbi részét magáévá tévén, tisztelettel kéri az egyetemes gyűlést, hogy a tanrendszerre vonatkozó munkálatokat az egyházkerületeknél megsürgetni méltóztassék. Az indítvány első felére vonatkozó véleményét a tanügyi bizottság külön jelentésben terjeszti elő. A másik hozzánk utalt indítvány a népiskolai statisztikai táblák s a tanügyi jelentések helyesbítésére vonatkozik s a bányakerületi iskolai bizottságtól származik. Erről is külön jelentésben mondunk véleményt, s itt csupán arra emlékeztetünk, hogy az iskolai bizottságok szervezéséről, hatásköréről és ügyrendjéről szóló szabályrendeletet már egy évvel ezelőtt elkészítettük, letárgyaltuk, s hogy ezen szabályrendeletben a bányakerületi indítvány lényegére vonatkozólag részletes határozmányok foglaltatnak. 2. A bányai egyházkerület főt. püspöke két tankönyvet küldött megbirálás végett a tanügyi bizottsághoz. Az egyiknek czíme: Keresztény vallástan a népiskolák I. és II. osztályai számára, Budapest, 1898. ára 15 kr.; a másiké: Evangéliumi keresztény vallástan, a népiskolák felsőbb, s a középiskolák alsóbb osztálvai számára, úgyszintén ismétlősöknek és konfirmándusoknak. Újpest, 1898. ára 40 kr. ; mind a kettőnek szerzője Geduly Lajos, újpesti evang. lelkész. — A tanügyi bizottság mindkét tankönyvet szakbirálóknak adta ki, s a szakbirálatok alapján megalkotott véleményét külön jelentésben terjeszti eló. 3. Előterjesztjük az iskolák 1897—98. évi állapotát feltüntető jelentésünket. E szerint, ha a beküldött számadatok minden tekintetben pontosak, a népiskolákba járt tanköteles gyermekek arányszáma eléggé megnyugtató, a mennyiben iskolába járt 91-2%, iskolába nem járt 8'8°/ 0; nagyobbodott a képesített tanítók száma (képesített 88'i°/ 0, nem képesített ir97 0); tetemes gyarapodást mutatnak a taneszközök, valamint a bevételek, illetőleg az évi jövedelem is. Az öt tanítóképző intézet közül csak kettő önálló, az eperjesi és a soproni; a többi három, a felső-lövői, selmeczbányai és szarvasi kapcsolatban áll a gymnasiummal, bizonyára nem nagy hasznára sem önmagának, sem a gymnasiumnak. Mivel a három utóbbi intézet helyiségei, taneszközei, tanárai többnyire közösek a gvmnasiummal, állapotukról tiszta képet alkotni igen bajos. Tavaly a megindult mozgalom folytán azt reméltük, hogy a szarvasi tanítóképző önállósíttatni fog; fájdalom, reménységünk nem teljesedett be. Az összes középiskolák beküldték évi Értesítőiket s a végzett tananyagot feltüntető rovatos íveket: az utóbbiakkal mégis adós maradt a rimaszombati, rozsnyói és a selmeczbányai gymnasium. Programm-dolgozatot közöl tíz iskola (többnyire alkalmi beszédet, kevesebb számmal értekezéseket), nem közöl hét. A középiskolai tanulók száma, a beküldött statisztikai kimutatások szerint, egyre növekszik, jeléül ama nem egészen egészséges irányzatnak, mely a tanuló ifjúságnak főképen a gymnasiumokba való tódulásában nyilatkozik. A középiskolai tanítási eszközök száma a múlthoz képest feltűnő változást és ingadozást mutat, mely jelenségnek magyarázatára azonban a beküldött adatok kulcsot nem nyujtnak. Az évi jövedelem gyarapodást mutat; kár, hogy az ide vágó számadások hitelét nagvon gyengíti néhány középiskolánk vagyoni kimutatásának pontatlansága. A theologiai intézetek hallgatóinak száma kettővel apadt; ellenben szembe szökő mértékben szaporodnak az eperjesi jogakadémia hallgatói, köztük arányosan a protestánsok. 3*
