Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1897. október 20

5 nasiumi igazgató vallási zaklatása tárgyában, mely panasz egyébiránt az illető egyházközség tanácsa által a vallás- és közoktatásügyi m. k. minisztériumhoz már közvetlenül fölterjesztetett. 13. Néhai Horvát Sámuel és neje közös végrendeletben hagyományt tettek a theo­logiai akadémia javára. Utóbb néhai Horvát Sámuelné már, mint özvegy a közös végrende­let némely intézkedéseit, többek között a hévíz-györki és tisza-földvári ev. egyházakra vonat­kozókat módosította pótvégrendeletében, a melynek érvényét a hévíz-györki és tisza-földvári ev. egyházak pörrel támadták meg; a pörbe a theologiai akadémia is belevonatván, a nekem kézbesített keresetet átadtam dr. Sztehlo Kornél ügyész úrnak és megbíztam őt az egyetemes egyház, illetőleg a theologiai akadémia érdekeinek védelmével. 14. Az egyetemes egyházi törvényszék a mult évben a trencséni papválasztás ügyében ítélt; továbbá Laszip János rákos-palotai tanító pőrében, a ki hivatalától elmozdíttatott. 15. Végre mély megilletődéssel emlékezem meg azon nagy veszteségekről, melyek egyházunkat ez évben érték. Isteni végzés kiszólítá az élők sorából nmélt. Péchy Tamás urat, a tiszai egyház­kerület felügyelőjét, a ki az 1875-ik év óta, tehát több mint két évtizeden át vezette ezen egyházkerület ügyeit. Péchy Tamás hazánk közéletében is kiváló szerepet vitt és nagy szol­gálatokat tett a közügynek. Ezen érdemei is méltán büszkeségünket képezhetik. De különö­sen emlékezetes előttünk zsinatunk tanácskozásainak számos év tapasztalatán alapuló tapintatos elnöki vezetése. Péchy Tamásnak, mint elnöknek, pártatlansága, tárgyilagossága, igazság­szeretete egymaga elég volna arra, hogy kegyelettel emlékezzünk meg róla. Nagy, számos érdemeit nem kell egyetemes gyűlésünk tagjainak emlékezetébe visszaidéznem, ismeretesek azok előttünk. Magyar hazánknak és evangélikus egyházunknak szeretete egy közös magasz­tos érzésben egyesült benne. Méltán gyászolja őt a haza, gyászolja egyházunk. Jeles tagját veszíté el egyházunk Breznyik János halálával, a ki egyetemes tanügyi bizottságunk tagja és az evangélikus tanári karnak egyik büszkesége volt; ő a tanuló ifjú­ságnak nemcsak tanítója, hanem nevelője, a szegény tanulóknak pártfogója volt; példányképe volt ama puritán jellemű férfiaknak, a kik csekély eszközökkel is tudtak nagy czélokért munkálkodni. Elete tanúságot tesz arról, hogy a szerény javadalmazású evang. tanár szorga­lommal, takarékossággal még anyagilag is föntartójává és pártfogójává lehet azon tanintézet­nek, a melynek szolgálatában áll. Őrizzük meg hálával és kegyelettel emlékezetét. Az egyetemes közgyűlés az elnöki jelentést elismerés nyilvánítása mel­lett tudomásul veszi azzal, hogy annak külön határozatot igénylő pontjai külön fognak fölvétetni. 4. (Zs.) Fölvétetett mindenek előtt az elnöki jelentés i-ső pontja a Sárkány Sámuel bányakerületi püspök lelkészi hivataloskodásának 50-ik évfordulója alkalmából megtartott jubiláris ünnepély tárgyában. Az egyetemes közgyűlés örömmel üdvözli Sárkány Sámuel bányakerületi püspököt 50 éves lelkészkedésének jubileuma alkalmából, avval a hő kívánsággal, hogy sikerdús működését továbbra is kisérje Isten szent áldása. 5. (Zs.) Fölvétetett az elnöki jelentés 15—ik pontja, a mely szerint a lefolyt évben Péchy Tamás a tiszai egyházkerület érdemekben gazdag felügyelője és Breznyik János az egyetemes tanügyi bizottságnak tagja az élők sorából elköltöztek. Az egyetemes közgyűlés, az egyetemes egyházat e kiváló férfiak elhunyta által ért súlyos veszteséget fájdalmas tudomásul veszi és ama az elnöki jelentésben kiemelt rendkívüli érdemek elismeréseül, a melyeket a megboldogultak az egyetemes egyház körül maguknak szereztek, hálával megörökíti jegyzőkönyvében emléküket. 6. (Zs.) Fölvétetett az elnöki jelentés 2-ik pontja, a mely szerint dr. Győry Elek 25 éven át viselt egyetemes főjegyzői hivataláról lemondott és ez alkalomból a még nála volt ^ egyetemes gyűlési jegyzőkönyveket, mellékleteikkel együtt, valamint a szintén őrizete alatti zsinati jegyzőkönyveket s a zsinat V. és VT. ülésszakáról nála lévő egyéb irományokat levéltárba helyezte. Ennek kapcsán előterjeszti Gyurátz Ferencz püspök, mint az előértekezlet által dr. Győry Elek lemondása visszavételének megkísérlésére felkért küldöttség vezetője, hogy dr. Győry Elek e figyelmet nagy köszönettel fogadta ugyan, de lemondásához továbbra is ragaszkodott. Az egyetemes közgyűlés mély sajnálattal veszi tudomásul dr. Győry Elek lemondását főjegyzői hivataláról és miután ez iránybani elhatározásához továbbra is ragaszkodott, a lemondást elfogadja, 25 éven át kiváló szakavatottsággal, nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom