Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1896. október 21
19 Iskolába járt helyben, az idegen illetőségű és vallású gyermekek kivételével, az elemi iskolába 51,661 fiú, 50,458 leány, összesen 102,119, azaz az összes iskolába járóknak 70%-a; ismétlő iskolába járt fiú 12,161, leány 13,977, összesen: 26,138, vagyis az iskolák tényleg látogatók 18%-a; idegen elemi iskolába járt 4928 fiú és 4280 leány, tehát 9208 gyermek, az iskolákba járók 6-3 %-a; idegen ismétlő iskolába járt 1671 fiú és 1083 leány, összesen 2754 gyermek, vagyis az iskolába járók r8%-a. Azután járt még felsőbb vagy polgári iskolába 1617 fiú és 1408 leány, összesen 3025 gyermek (az iskolába járók 2*1 %-a); magánintézetbe 249 fiú és 345 leány, összesen 594 gyermek (az iskolába járók 0-5%-a); középtanodába 1787 fiú és 27 leány, összesen 1814 gyermek (az iskolába járók 1*3%-a). Ezeket összegezve: iskolába járt 74,167 fiú és 71,630 leány, összesen: 145,797 gyermek; a tankötelesek 88'8%-a (o'i%-kal kevesebb, mint tavaly). Iskolába nem járt 10,199 fiú és 8161 leány, összesen 18,360, a tankötelesek ir2%-a (o'i%-kal több, mint tavaly). A mindennapi iskolába járó gyermekek összesen 1.041,437 félnapot mulasztottak, a miért is egyre átlag ji félnapi mulasztás esik (2-6 félnappal kevesebb, mint tavaly). A gyermekek mulasztásaiért megbüntetett szülők száma 3208, a tavalyinál 241-el nagyobb. A helybeli elemi iskolákba járó idegen illetőségű, vagy vallású gyermekek száma : fiú 3863, leány 3649, összesen 7512. A működő tanítók száma 1553 (20-al több, mint tavaly), köztük 1343 képesített (86*4%) és 210 nem képesített (13-6%); 1376 rendes (88-4%), 177 segéd (ir6%). Az egyházegyetemnek volt 1332 felekezeti és 67 községi, vagy állami iskolája. Az egyház tulajdonát képezte 1313, bérelt volt 25; jó karban volt 1258, rossz karban 95; új iskola épült 29, javíttatott 296. Az iskolai épületekben volt 1557 tanterem, úgy, hogy egy-egy tanterembe átlag 65.7 gyermek jutott, és 1350 tanítói lak. Azután volt faiskola 603 (4-el több) és testgyakorló 224 (14-el kevesebb, mint tavaly). Az iskolák taneszközei voltak ezek: fekete írótábla 2438 (21-el kevesebb), fali olvasótábla 21,139 (341-el kevesebb), fali térkép 4155 (115-el kevesebb), földgömb 998 (10-el több), természetrajzi eszköz 25,542 (3276-al kevesebb), természettani eszköz 5231 (576-al kevesebb), könyv 60,097 kötet (1668-al több, mint tavaly). Az egyházegyetem iskoláinak összes vagyona 2.849,533 frt, melyből ingatlanokra 2.404,761 frt és tőkepénzekre 444,772 frt esik. Az iskolák évi jövedelme : 879,394 frt, és pedig készpénzben: 549,462 és pénzértékre számított terményekben 329,932. Az összes jövedelem forrásai: az ingatlanokból befolyt 132,039 frt (5-4%), a tőkepénzek kamatja 27,836 frt (6-2%), a tandíj 132,567 frt, állami segély 6077 frt' községi segély 78,003 frt, egyházi segély 335,530 frt, egyéb segély 167,340. E szerint tehát az összes jövedelemhez járultak: az ingatlanok 15*07%, az állami segély 07%» a községi segély S^/o, az egyházi 38-2% (tavaly 45'2% volt) s egyéb segély i9-o%-kal. Az iskolák kiadásai megütötték a 872,112 frtot, a miért is 7282 frtnyi többlet mutatkozik. A kiadások ezek: rendes tanítók fizetése 708,415 frt (az összes kiadások 8i'2%), segédtanítók fizetése 40,768 frt (4-67%), javítások 40,297 frt (4'6%), tanszerek 7431 frt (o-8%), egyebekre 75,201 frt (8-6%). A rendes tanítók átlagos fizetése volt 515 frt 21 kr. és a segédtanítóé 230 frt 32 kr. Ha az egész kiadást a mindennapi iskolába járó gyermekek rovására írjuk : a számítás azt eredményezi, hogy egy-egy gyermek iskoláztatása az egyházegyetemnek 8 frt 54 krjába került (tavaly 8 frt 47 kr.). Tanítóképzők. A tisztelettel mellékelt öt táblázatos kimutatás szerint az egyházegyetemnek öt tanítóképző-intézete van. Ezek közül három : a szarvasi, a selmeczbányai és némileg a felső-lövői oly szorosan forrt egybe a mellettök létező középiskolákkal, melyeknek tantermeit s taneszközeit, könyvtárait, tápintézetét stb. közösen használják, úgy, hogy csak egy-két tantárgyból kapnak növendékeik külön oktatást. Ezért nincs is az első kettőnek tüzetes költségvetése. Sőt még az eperjesi és a soproni tanítóképzők sem egészen függetlenek. i. A soproni tanítóképző 4 önálló tanfolyammal van szervezve és összes tanítóképzőnk közt leginkább fejlődött ki külön intézetté. Tanterme volt 6, kísérletező tanterem 1, tanszerterme 2, igazgatói és tanári szobája 1, gyakorló kertje. Egyik tanterem megfelelő berendezéssel rajzteremül szolgált; azonkívül volt még 15 lakószoba 58 bennlakó növendék számára ; egy gyakorló iskolai tanszerszoba ; egy méhes ; egy igazgatói és 2 tanári lakás, egy házmesteri lakás. A tanárok száma 7; 3 rendes és 4 más intézeti óraadó. A lyceumi tanulókkal közösen használták a lyceumi tornacsarnokot, a tápintézetet és a helybeli háziipar-egyesület kézügyességi iskoláját. Növendék volt összesen: az első félévben 69, még pedig az első tanfolyamban 14, a Il.-ban 22, a III.-ban 20, a IV.-ben 13; a második félévben volt a növendékek száma 67, még pedig az első tanfolyamban 14, a
