Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1896. október 21
14 25. (P.) Ugyanazon jegyzőkönyv 16. pontjánál jelenti az egyetemes felügyelő, hogy a theol. akadémia 1895/96. évi, a kisbizottság által megvizsgált számadásáról szóló nagybizottsági jelentést ezúttal azon okból nem terjeszthette be, minthogy ő a lefolyt évben úgyis három ízben ülésezett, nagybizottságnak az ország különböző vidékein lakó tagjait kizárólag ezen egy ügyben való tanácskozásra idő- s költségkímélés tekintetéből összehívni czélszerűnek nem tartotta, egyébiránt a számadásról szóló jelentés utólagosan a jövő évi egyetemes közgyűlés elé fog terjesztetni. Tudomásul szolgál. 26. (P.) A theol. akadémiai nagybizottság jelentése kapcsán fölvétetett az elnöki jelentés 13. pontja, a mely szerint a theol. akadémiai nagybizottság tagjainak hat évre terjedő megbízatása lejárván, a bizottság újra megalakítása vált szükségessé. A közgyűlés a nagybizottsági tagok megválasztását a következő napon folytatandó ülés napirendjére tűzi ki. 27. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv 29. pontjánál jelenti az egyetemes felügyelő, hogy az oroszvári párbérsérelmi ügyben a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez! beadott folyamodásra mindezideig választ ugyan nem kapott, de arról értesült, hogy ez ügy időközben a birói útra tereltetett. Tudomásul szolgál. 28. (G.) A mult évi jegyzőkönyv 31. pontjánál olvastatott az egyetemes tanügyi bizottságnak az 1895/96. tanévben kifejtett működéséről szóló következő jelentése: Az egyházkerületektől és az intézeti igazgatóktól beküldött táblázatos kimutatásokon végig tekintve és figyelembe véve a beérkezett értesítőket is, megkapjuk a magyarhoni ág. hitv. ev. egyház közoktatási állapotának képét. Előre is jelezhetjük, hogy ez a kép megnyugtató, mert habár lassú, de azért szakadatlan haladást tüntet fel, a haladás pedig az egészséges fejlődés biztos jele. A kép részletei az egyes adatcsoportok egybevetéséből domborodnak majd ki. A népiskoláink állapotára vonatkozó főadatok im ezek: A tankötelesek száma 3876-tal gyarapodott, holott a megelőző évben 6259 főnyi apadást konstatált a kimutatás. A tankötelesek számának ez a feltűnő emelkedése valószínűleg onnan ered, hogy ezúttal a jelentések teljesebben küldettek be. Százalékokban kifejezve a tankötelesek száma 177%; a megelőző i7"4%-kal szemben tehát o'3°/o a gyarapodás. Az iskolába járók száma azonban O"i°/ 0-kal csökkent, ámbár a tényleg iskolába járók száma a tavaly kimutatott számot 3265-tel meghaladja. A mulasztásokat illetőleg feltűnő a javulás, mert a megelőzőleg kimutatott 97 félnap helyett, most csak j\ félnap jut átlag egy-egy gyermekre. Az idegen illetőségű vagy vallású tanulók száma is 109-czel növekedett. Örvendetes jelenségképen kiemeljük azt, hogy a tanítók száma 20-szal növekedett, holott megelőzőleg 46-tal csökkent volt a számuk, mely jelenséget szintén a már fent említett körülményből t. i. a kimutatásoknak teljesebb számban való beküldéséből lehet megmagyarázni. A képesített tanítók száma szintén nőtt, hacsak o-i%-kal is. Már a fizetésben stagnálást, sőt hanyatlást látunk, mert 189 3/94-ben a rendes tanító fizetése 515 frt 63 kr. volt, holott most csak 515 frt 21 kr., a segédtanítóé volt 255 frt 86 kr., most már csak 230 frt 32 kr. A népiskoláknak úgy vagyoni állapota, mint jövedelme gyarapodást mutat. A vagyon ugyanis 52,626 frttal, a bevételek pedig 13,846 frttal növekedtek, s így a kiadások összege is 8131 frttal haladhatta meg az 1893/94-ki kiadások összegét. Az iskolai felszereléshez tartozó tárgyak számában általában apadás állott be, kivéve a könyveket, mely rovat 1668 kötetnyi szaporulatot tüntet fel. Népiskoláink állapotát joggal mondhatjuk megnyugtatónak. Középiskoláink állapotának jellemzésére felemlítjük ezeket: A tanulók létszáma 168-czal emelkedett (1894/95-ben : 4650, 1895/96-ban 4818), a működő tanároké 2-vel; az iskolai czélokra rendelt helyiségek száma 487-ről 500-ra növekedett. A tanszerek száma minden tudományszakban gyarapodott, a könyvtárák 656 új művel gazdagodtak. A középiskolák vagyona ebben az évben 101,573 gyarapodva, 3.370,173 forintra emelkedett. A jövedelmek 486,685 frtról 536,860 frtra szöktek fel, a mi 50,175 frtnyi emelkedést jelent. E tételnél meg kell említeni, hogy középiskoláink a lefolyt iskolai évben 34,600 frttal többet kaptak állami segély czímén, a mely összeggel együtt az állami segély 113,800 frtra rúgott. A tanárok fizetése is javult. A rendes tanár fizetése 1894/95-ben átlag 1512 frt 66 kr., most
