Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1895. október 9

17 akarta. A tanügyi bizottság álláspontja ezen kérdésben most is az, a melyet a rendtartás megalkotásakor az egyetemes gyűlés elfoglalt. Minthogy azonban tudomása szerint némely iskolánál, a rendtartástól eltérőleg, ezen napok egyikét vagy mind a kettőt most is ünneplik: a tanügyi bizottság azt véleményezi, hogy egyelőre, a míg a készülő tanügyi szabályrendelettel kapcsolatban a gymnasiumi rendtartás revisio alá vétetnék, a két nap megünneplése iránti intézkedés az egyes iskolafentartó hatóságokra bízassék. 4. Sántha Károly lelkész úrnak az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 63. pontjában a tanügyi bizottsághoz áttett azon indítványára, hogy a fölemelt államsegélyből fő- és altanodáinkban rendes, illetve segéd-vallástanárok alkalmaztassanak, a tanügyi bizottság a következőkben terjeszti elő véleményét: Elkerülhetetlennek találja a Zsinati törv. 214. §-a értelmében, hogy középisoláinkban a Zsinati törvényben követelt minősítéssel bíró vallástanárok alkalmaztassanak. Hogy azonban ezek az állami segélyből díjaztassanak, ennek tárgyalásába a tanügyi bizottság ez alkalommal azért nem bocsátkozott, mert tudomása szerint az egyetemes gyűlés által egy bizottság küldetett ki, mely az állami segély felosztása és hovafordítása iránt javaslatot fog benyújtani. 5. A tanügyi bizottság által elkészítendő tanügyi szabályrendeletre vonatkozólag tisztelettel jelentjük, hogy a Schneller István, Péterfy Sándor bizottsági tagokból és Böhm Károly bizottsági jegyzőből álló albizottság a rábízott előmunkálatokkal foglalkozik, egyes részletekre nézve tervezetet is készített, az egész dolgozattal azonban, a feladatnak sokfelé elágazó szálai miatt, még el nem készült. Kérjük a mélt. és főtiszt, egyetemes közgyűlést, hogy ezt tudomásul venni méltóztassék. 6. A mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 20. b) pontjában a főgymnasiumok újra felszólíttattak, hogy a gymnasiumi óraszám leszállítása iránti véleményüket az év folyamán az egyetemes tanügyi bizottsághoz beküldjék. Ezen felszólításnak ez évben csak a budapesti főgymnasium tett eleget. A késmárki lyceum pártfogósága azonban a lyceumi tanári testület fölterjesztése alapján azon kérelemmel fordul a tanügyi bizottság útján a méltóságos és főtiszt, egyetemes gyűléshez, hogy neki, a körülményeket számbavéve, az állami tantervhez való közeledés már ezen iskolai évben engedtessék meg. A tanügyi bizottság ennek folytán, bár a budapesti főgymnasium tanári testületének javaslatát helyesli, ez évben sincs azon helyzetben, hogy az

t óraszám leszállítása iránt concret javaslatot terjeszszen elő. Egyébiránt a tanügyi bizottság úgy látja, hogy főgymnasiumaink közül hét már is állandó állami segélyben részesül s így az állami tantervet követni köteles ; két más főgymnasium ideiglenes segélyt húz, egy főgymnasium az állammal segély iránt alkudozik, egy pedig — a késmárki — egyenesen arra kér engedélyt, hogy már a folyó tanévben az állami tantervre átmehessen, úgy hogy már csak az algymnasiumok vannak hátra, melyek ezentúl az egyetemes gyűlés tantervét követhetnék. Ezen »körülményeket tekintetbe véve, a tanügyi bizottság a méltóságos és főtiszt, egyetemes közgyűlésnek azt javasolja, méltóztassék az összes gymnasiumoknak megengedni, hogy az állami tantervet követhessék. 7. Végül jelentjük a méltóságos és főtiszt, egyetemes gyűlésnek, hogy Schneller István úr, kolozsvári egyetemi tanárrá történt kineveztetése folytán, a tanügyi bizottság elnökéhez intézett levélben, tanügyi bizottsági tagságáról való lemondását jelentette be. Az egyetemes tanügyi bizottság azonban Schneller István tanár úr kinevezésében nem lát okot arra, hogy ezen lankadatlan buzgóságú és tevékenységű, lelkes tagját, ki még távozásakor is a most készülő tanügyi szabályrendelethez szakavatott adalékkal szolgált, elveszítse, s azért kéri a méltóságos és főtiszt, egyetemes közgyűlést, hogy Schneller István tanár úr lemondását el nem fogadva, őt a tanügyi bizottságban való további megmaradásra felkérni méltóztassék. Midőn végezetül mellékelve az egyes intézetekről szóló részletes statisztikai összeállításokat tisztelettel bemutatnók, úgymint: 1. a népiskolák állapotáról az 1893/94. évben; 2. a tanítóképzők állapotáról az 1894/95. évben; 3. a középiskolák állapotáról az 1894/95. évben; 4. a hittani intézetek állapotáról az 1894/95. évben; 5. az eperjesi collegium jogakadémiájának állapotáról az 1894/95. évben. Maradtunk kiváló tisztelettel Az Egyetemes Tanügyi bizottságnak 1895. októben 5-én tartott gyűléséből. Az egyetemes gyűlés ezen jelentést tudomásul vévén, egyúttal elhatározta: a) hogy Bereczky Sándornak «Keresztyén hittan és erkölcstan» czímű, a középiskolák számára írt munkája engedélyeztetik, a bírálatokban foglalt észrevételek azonban a szerzővel közlendők;