Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1895. október 9

14 nagybizottság, hogy e tanszékek egyelőre ne töltessenek be, miután tárgyaik ellátásáról kellőleg gondoskodva van. Az egyetemes gyűlés e javaslatot magáévá teszi s a két tanári állomást egyelőre betöltetlenül hagyja. 28. (T.) A theol. akadémiai nagybizottság jelenti végül, hogy tagjainak kivánatára a maga kebeléből egy szűkebb körű bizottságot küldött ki oly czélból, hogy az egyetemes theol. akadémia és a két testvér-intézet egyesítésének lehetőségét és módozatait tanulmányozza s ez iránt javaslatot tegyen. Tudomásul vétetik. 29. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv 16-ik pontjánál jelenti az egyetemes felügyelő, hogy az oroszvári párbérsérelmi ügyben a vallás- és közoktatásügyi ministerhez beadott folyamodásra mindezideig választ nem kapott. Tudomásul szolgál. 80. (Zs.) Ugyanazon jegyzőkönyv 19-ik pontjánál bemutatja az egyetemes felügyelő a dunáninneni kerület felügyelőjének és püspökének jelentését, a melyek szerint az egyházkerületek arányosításáról s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló zsinati törvény 7. §-ában foglalt az a föltétel is, a melyhez a liptói egyházmegyének a dunáninneni egyházkerületből való kikebelezése és a tiszai egyházkerülethez való csatolása kötve volt, folyó évi augusztus hó 25-én bekövetkezvén, az egyházkerületeknek a hivatkozott zsinati törvény 1—9. §-aiban elrendelt újabb beosztása teljesen végre lett hajtva. Tudomásul szolgál. 81. (Gy. F.) Ugyanazon jegyzőkönyv 20-ik pontjánál olvastatott a tanügyi bizttságnak az 1894/95—ik iskolai évben kifejtett működéséről szóló következő jelentése : Azon élénk mozgalomnak, mely a tanügy terén hazánkban és a külföldön észlelhető, hullámai evangélikus iskoláinkat is érintik s úgy szellemi, mint anyagi erejöket mindinkább megfeszítik. A magasra fokozott igények daczára, melyekkel a jelenkor a tanintézetekkel szemben föllép, iskoláink a nagy életmozgalomban versenyképeseknek bizonyulnak. Végig tekintve azon adattömegen, melyet az egyes egyházkerületek és intézeti igazgatók az egyetemes tanügyi bizottsághoz beküldöttek, s átvizsgálva az évi Értesítőket is, örömmel jelenthetjük, hogy tanügyi életünkben, az elemi iskoláktól kezdve az akadémiákig, nagy munkaerőt, kitartó tevékenységet s ennek folytán sok helyen örvendetes haladást tapasztalunk. S bár némely ponton a haladás lassú s alig észlelhető — bár vannak tényleg fogyatkozások is, melyekre a méltóságos és főtisztelendő egyetemes közgyűlés figyelmét fölhívni el nem mulasztjuk — ezek az egész kép életrevalóságát nem érintik, s szeretjük hinni, hogy az életnek megizmosodásával ezek is nemsokára el fognak tűnni. A főbb adatok összeállítása fel fogja tüntetni, mely téren haladunk leggyorsabban, de egyszersmind azt is, hol szükséges a segítség, mely bajainkat megorvosolhatja. Népiskoláink képében árny és fény, apadás és gyarapodás vegyesen lépnek föl. A tankötelesek száma 6259-czel apadt, azaz 17'4%-át mutatja a lélekszámnak, a megelőző év 18T%-ával szemben. Az iskolát látogató gyermekek száma is 0'2%-kal csökkent ugyan, de azért körülbelül ugyanazon arányt mutatja, mint az 1892/93-iki iskolai évben. Csökkenést tapasztalunk a tanítók létszámánál is, a mennyiben 1892/93-ban 1579, 1893/94ben 1533 tanító, azaz 46-tal kevesebb működött; de a képesítettek száma a nem képesített tanítókéval szemben növekedett, s így az arány 0'5 %-kal javult. A tanítók fizetésében is javulás észlelhető; 1892/93-ban egy-egy rendes tanító átlagos fizetése volt 494 frt 80 kr., 1893/94-ben 515 frt 63 kr.; segédtanítóé 1892/93-ban 204 frt 36 kr., 1893/94-ben 255 frt 86 kr. — A népiskolák vagyoni állapotában 35.651 frtnyi apadást látunk; de a jövedelmek 29.346 frttal, a kiadások 28.923 frttal emelkedtek. Az iskolák fölszerelésében sok helyen javulás észlelhető, csak a könyvekben találunk 6490 kötetnyi apadást. Ellenben szembetűnőbb föllendülést tapasztalunk a középiskoláknál. A tanulók létszáma ugyan csak kevéssel emelkedett (1893/94-ben volt 4639, 1894/95-ben 4650); de az intézetek belviszonyai minden irányban fejlődést jeleznek. A működő tanárok száma 7-tel