Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1894. november 8

4 fognak a közös munkában, kötelességükhöz képest, ismét résztvenni, mivel arra ma már a zsinati törvényekben oly alappal bírunk, a melyet senki kétségbe nem vonhat. Jelenti ezután egyetemes felügyelő, hogy a gyűlés hivatalbeli tagjaival együtt meg­jelent kerületi és főgymnasiumi küldöttek megbízó levelei bemutattattak s a gyűlést tör­vényszerűen megalakultnak nyilvánítja. Végül előterjeszti következő elnöki jelentését. 1. Az 1893. évi május 23—24. napjain tartott rendkívüli egyetemes közgyűlé­sünk jegyzőkönyve a nmlt. vallás- és közoktatásügyi ministeriumhoz fölterjesztetett. 2. Kötelességemnek tartom a Tt. egyetemes közgyűlés figyelmét fölhívni arra, hogy néhai Dr. Samarjai Károly elhunyta következtében az egyetemes egyházi törvényszékhez egy tag választandó a dunáninneni egyházkerület köréből. 3. Tisztelettel bemutatom a dunáninneni egyházkerület Tt. Püspökének az egye­temes gyűléshez intézett jelentését a dunáninneni egyházkerület f. é. augusztus 16. és 17-én Turócz-Szt.-Mártonban tartott közgyűlésének a zsinati törvények 23. §-a értelmében történt berekesztéséről. 4. A zsinati elnökség néhány zsinati képviselőnek ezen állásukról való lemondá­sára vonatkozó átiratát mellékleteivel együtt tisztelettel bemutatom. 5. Ez évben is jelen voltam a bányai egyházkerület által föntartott aszódi leány­nevelő-intézet egy vizsgáján és örömmel győződtem meg az intézet fejlődéséről. 6. Jaus Vilmos tanárjelölt a theologiai tanári vizsgájára jelentkezvén, a vizsgát az 1888. évi egyetemes gyűlés által megállapított szabályok értelmében f. hó 10-re d. e. 9 órára tűztem ki. 7. Az ösztöndíjak szabályszerűen kiosztattak. 8. Az egyetemes egyházi törvényszék két ügyben bíráskodott és még négy pörös ügy lesz az egyetemes gyűlés folyama alatt elintézendő. Az egyházi bíróságok elé utalt ügyek száma évtizedek óta nem volt ilyen nagy. Midőn erre az egyetemes gyűlés figyelmét felhívom, köteleségemnek tartom összes egyházi hatóságainknak figyelmébe ajánlani, hogy a vitás ügyeket, különösen a kisebb jelentőségűeket lehetőleg békés úton kiegyenlíteni, vagy közigazgatási úton elintézni mindenkor igyekezzenek. Az eddigi gyakorlatot követve, bemutatom az egyetemes egyházi törvényszék követ­kező ítéleteit: a) Stelczer Frigyes lelkész, b) Zaboji Gyula tanító, c) Lukács András gondnok, cí) Jeszenszky Pál gymnasiumi tanár ügyében. A Jeszenszky Pál gymn. tanár ügyében hozott ítéletet az 1883. évi^ XXX. tr. 39. §-a értelmében fölterjesztettem a nmélt. vallás- és közoktatásügyi minister Úrhoz, a ki 34,939. sz. leiratával értesített, hogy az ítéletet tudomásul vette. Ezen ministeri leiratot az ítélethez csatolva tisztelettel bemutatom. 9. Mendelényi Ede felsőszeli tanító ügyében, melyben az egyetemes egyházi tör­vényszék új tárgyalást rendelt el, ezen új tárgyalás alkalmával a panaszok visszavonatván, az ügy a zsinai törvények 356. §-a értelmében békés úton intéztetett el. Ezen elnöki jelentés, elismerés nyilvánítása mellett tudomásul vétetik azzal, hogy annak külön határozatot igénylő pontjai, külön fognak fölvétetni. 2. (Szt.) Fölvétetvén az elnöki jelentés 2-ik pontja, mely szerint dr. Samarjay Károly egyetemes törvényszéki biró elhalálozása folytán a megüresedett hely betöltése szükséges ; miután szavazást senki sem kívánt, közfelkiáltással Dr. Láng Lajos pozsony­városi esperességi felügyelő választatott meg egyetemes törvényszéki bírónak a dunáninneni kerületből, ki is a választást elfogadván, a törvényben előírt esküt a gyűlés színe előtt nyomban letette. A választás sorrendje meg lévén tartandó, ki­jelenti a gyűlés, hogy a dunáninneni kerület másik világi birája Beniczky Kálmán dr. Samarjay Károly helyébe és dr. Láng Lajos Beniczky Kálmán helyébe lép. Ennélfogva az 1893. évi október 4-én és következő napjain, a jkv. 5-ik pontja szerint megválasztott s ezúttal kiegészített egyetemes törvényszék bírói tagjai, az alábbi sorrend szerint, a következők:

Next

/
Oldalképek
Tartalom