Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1894. november 8
23 heti. A -bányai egyházkerület mindkét ügyet, azok közjogi jelentőségénél fogva az egyetemes közgyűléshez terjesztette föl. Az egyetemes közgyűlés elhatározza, hogy a magyar kormányhoz felterjesztés intéztessék, a melyben törvényes jogaink kimutatásával kéressék az fel, miszerint a horvát kormánynál oda hatni kegyeskedjék, hogy a zsinati törvényeink adta jogaink Horvátországban is érvényesüljenek. Egyúttal felhivatik a bányai egyházkerület, hogv a Horvát-Szlavonországban előállott mai állapotának eredetét és fejlődését tegye beható vizsgálat tárgyává és egyszersmind világosítsa fel az ottani községeket a czélba vett elszakadás helytelen voltáról és azzal járó veszélyeiről és minderről tegven a legközelebbi egyetemes közgyűlésnek jelentést. Végül a bányai és a dunántúli egyházkerületek felhivatnak, hogy a zsinati törvények 27-ik §-a értelmében foganatosítsák a szükséges lépéseket abban az irányban, hogy a horvát-szlavonországi missiók és diasporák anyaegyházközségekhez beosztassanak. A kormányhoz intézendő felterjesztés kidolgozásával dr. Győrv Elek főjegyző bizatik meg. Abafv Miklós ügyét illetőleg felhivatik a bányai egyházkerület, utasítsa a bács-szerémi esperességet, hogy nevezett ellen a törvény értelmében járjon el. 28. (Szt.) Ugyanazon jegyzőkönyv 45-ik pontjánál olvastatott a stipendiális bizottság jelentése, mely szerint a gróf Teleki Róth Johanna-féle ösztöndíjakat, számszerint hatvanat az 1893/9'í-ik tanévre 35 frtjával kiosztotta. A közgyűlés az ösztöndíjaknak szabályszerűen történt kiosztását tudomásul veszi. 29. (F.) U. a. jkv 46-ik pontjánál olvastatott Tornyos Pál váczi ág. h. ev. lelkésznek jelentése, mely szerint az ottani állami siketnéma-intézetnek az elmúlt tanévben 9 ág. h. ev. növendéke volt, kiket is a vallásos oktatásban ő részesített. E jelentése kapcsán felhívja a nevezett lelkész az egyetemes gyűlés figyelmét arra is, hogy az 1869-ik évi márczius hó 20-án Váczon elhúnyt Káldy Miklós egy ág. h. ev. siketnéma fiúnak a váczi siketnéma-intézetben való nevelésére végrendeletileg 2000 frtot hagyományozván, miután az alapítványi tőke egy-egy gyermek után a nevezett intézetnél a vallás- és közoktatásügyi minister által időközben 4000 írtra emeltetett, ennélfogva a hagyományozónak kegyeletes szándéka nem volt ugyan azonnal megvalósítható, de 1870 óta a hagyomány folyvást tőkésíttetvén, azóta már bizonyosan elérte sőt esetleg mégis haladta az életbeléptetéshez szükséges 4000 frtot. A jelentés tudomásul vétetvén, határoztatott, hogy a Káldy Miklós-féle alapítvány ügyében felterjesztést intéz az egyetemes gyűlés a vallás- és közoktatásügyi ministerhez megtudandó, vájjon nem érte-e már el a kamatokkal s azok kamatjaival öregbedett tőke azon összeget, mely az alapító kegyes szándékának életbeléptetéséhez megkívántatik. 80. (Zs.) U. a. jkv 47-ik pontjánál olvastatott a pénzügyi bizottság 1894. febr. 16-án tartott ülésének jegyzőkönyve, mely szerint a bizottság Jurenák József p.-sápi földbirtokosnak az egyetemes egyházat követelőleg illető 22,000 frt vételár-hátralék 5000 frtnyi részösszegének lefizetése ellenében a t.-nagyrévi 250. és 166. számú tkjvben foglalt ingatlanoknak tehermentesítését és a néhai Szinovicz Lajos utáni örökség után kiszabott illetékből még hátralékos 25 frtnak kifizetését a vételárba annak idején leendő betudás mellett engedélyezte. Jóváhagyólag tudomásul vétetik. 81. (Zs.) Jelenti ugyancsak a pénzügyi bizottság, hogy a Bendl Henrik egyetemes pénztáros által 1893. jan. 1-től decz. 31-ig vezetett számadást megvizsgálta és rendben találta. Ezen számadás szerint: