Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1894. május 23

8 hogy azt maguk kívánnák, kibocsáttassanak vagy ahoz csatoltassanak. — Azonban fentebbiektől eltekintve, minthogy a liptói egyházmegye feldarabolásával, s az árvái egyházmegye megszüntetésével, egyszersmind az egyes egyházközségeknek a saját egyházmegyéikhez való, jövendőbeli viszonya felett határoztatik, ez esetben pedig a zsinati törvény 80. §-a értelmében az illető egyházközségeket kihallgatni kell, holott ezen egyházaknak nyilatkozattételre nem nyújtatott alkalom és lehetőség : kijelenti az egyházkerület, hogy ezen egyházak kihallgattatása előtt, a saját véleménye nyilvánítására törvényszerűen fel sem volt hívható és e miatt ezen kezdeményezett eljárás ellen a saját egyes egyházközségeinek önkormányzata érdekében és védelmében is, a zsinati törvény 15. és 114. §§-ai értelmében óvást emel;» a dunántuli egyházkerületé : «A közgyűlés teljesen méltányolja azon okokat, a melyek az egyetemes gyűlést arra indították, hogy lépéseket tegyen az egyházkerületek arányosítására, illetőleg, hogy előkészítse ezen arányosításnak zsinati törvényhozás útján eszközlését. Bizonyos, hogy különösen 3 kerületnek, a bányai, tiszai és a dunáninneninek úgy a kiterjedésre, mint a népességre nézve új beosztása a közigazgatás könnyítése, az összetartozás ápolása, az evangéliumi élő hit terjesztése érdekében óhajtandó volna. Egyházkerületünk minden tagja csak örömmel fogadna oly arányosítási javaslatot, a mely biztosítékot foglalna magában az iránt, hogy törvénynyé válva kiküszöbölné magyarhoni ev. egyházunk kebléből az itt fájdalom gyakran meg-megujuló, a nemzeti kérdésekből fakadó egyenetlenkedéseket és e szomorú jelenségek helyett oly viszonyokat biztosítana, a melyek között mint hitsorsosok a béke oltára körül, testvérekként egyesülve, összetett erővel munkálkodhatnánk egyházunk valláserkölcsi czéljainak megvalósítására. Azonban az egyetemes gyűlés által kiküldött bizottság javaslata nem ad megnyugtatást a létező hiányok orvoslása, a közigazgatás könnyítése iránt. Ennek folytán egyházkerületünk felkéri az egyetemes gyűlést, hogy e javaslatot a bizottságnak visszaadva: hívja fel azt kerületeink százados térviszonyainak lehetőleg tekintetbevételével, a kitűzött czéloknak megfelelőbb munkálat készítésére. A mennyiben mégis halaszthatlanul szükségesnek tartaná az arányosítás tervének már most tárgyalás alá vételét : a közgyűlésnek egyhangúlag kifejezett óhajtása, hogy az arányosítás kérdése a százados történeti viszonyokra, a közigazgatás könnyítésére, a vallás, erkölcsi élet emelésére való tekintettel oldassék meg. A tiszai egyházkerületé : «A közgyűlés az egyházmegyék szavazattöbbségével a törvényjavaslathoz helyeslő hozzájárulását adja. Feltéve mégis azon eshetőséget, hogyha ezen törvényjavaslat az egyetemes közgyűlés által bármely okból nem helyeseltetnék : meghatalmaztatnak ezennel az egyházkerület képviselői, hogy ott a netán felmerülendő ujabb javaslatok felett legjobb meggyőződésük szerint szabadon nyilatkozhassanak és szavazhassanak az egyházkerület nevében. Ugyancsak ez eshetőséget látván szem előtt, a közgyűlés a kishonti egyházmegye, valamint Terray Gyula esperes és Mayer Endre theol. dékán e tárgyú javaslatát a kiküldött képviselőknek megfontolás és felhasználás végett kiadni rendeli.» A bányai egyházkerületé: «Az egyetemes bizottság által elkészített törvényjavaslat első fejezetét, mely az egyházkerületek arányosításáról szól, el nem fogadja, mert az egyházkerületeknek oly termétszetű új beosztását, mely fennálló egyházmegyék kettészakításával járna, a zsinati törvények 80. §-a alapján az egyházmegyék előzetes meghallgatása nélkül nem tartja megengedettnek ; az egyházkerületek új beosztására nézve oda nyilatkozik, hogy a dunántúli és tiszai egyházkerületek jelenlegi beosztásának épségben tartása mellett, a dunáninneni egyházkerülethez csatoltassanak a bányai kerületből a barsi, honti, nógrádi és zólyomi megyék, úgy hogy a dunáninneni egyházkerület 12 egyházmegyéből álljon ; a bányai egyházkerület pedig a többi 5 egyházmegye területére terjedjen ki. A törvényjavaslat egyéb részeinek t. i. a vagyoni viszonyokra vonatkozó s egyéb intézkedéseknek tárgyalásába nem bocsátkozik, mert ezek legszorosabb összefüggésben állanak a törvényjavaslat első fejezetének el nem fogadott rendelkezéseivel, arra az esetre azonban, ha saját javaslata pártolásra találna, felkéri az egyetemes közgyűlés figyelmét arra, hogy a javaslat értelmében a selmeczi lyceum a dunáninneni egyházkerület területébe menvén át, a lyceum további fenntartásának módjairól az új javasolt beosztással egyidejűleg törvény útján lesz szükséges gondolkodni.» Az egyetemes gyűlés a bizottság javaslatát, melyre nézve a zsinati törvény 108. §-a értelmében az egyházkerületek már meghallgattattak, ugyanazon törvény értelmében a zsinat elé terjeszti azzal a nyilatkozattal, hogy a közigazgatás helyes menete, a teherviselés egyenletesebb megoszlása s egyházunkban az összetartozás érzetének erősítése érdekében az egyházkerületek arányosítását szükségesnek tartja;