Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1893. október 4

22 3-2°|o-a) ; a tót nyelvet 47 (1"1 0| 0); a rendkívüli rajzot t>17 (12'4°| 0); a raüéneket 1402 (33-7°| 0); a zenét 296 (7°| 0); a gyorsírást 4 02 (9-4°| 0). Az egyesületi életet tekintve volt a tanulók között: magyar önképző kör 12, össze­sen 1209 taggal; olvasó egylet 2, ('sszesen 150 taggal; német önképző kör 2, összesen 127 taggal ; segél) ző egyesület 2, összesen 676 taggal; dalegylet 6, összesen 323 taggal ; zene­egylet 8, összesen 239 taggal; vivóegylet 2, összesen 88 taggal; tornaegylet 5. összesen 185 taggal; gyámintézet 2, összesen 483 taggal; gyorsirói kör 6, összesen 266 taggal. Összesen 47 kör 3746 taggal, a mult évihez képest határozott haladás (6 körrel és 567 taggal több). ' Az érettségi vizsgálathoz ez iskolai évben első izben jelentkezett összesen 326 tanuló, kik közül az összes Írásbeli dolgozatokat legalább elégséges eredménynyel elkészítette 267, elégtelen Írásbeli dolgozata alapján ismétlő vizsgálatra utasíttatott 5. A szóbeli érettségi vizs­gálathoz bocsáttatott összesen 298 tanuló. Ezek közííl a vizsgát megállotta: jelesen 41 13 7° 0), jól 82 (27-5°|o), elégséges eredménnyel 134 (44-9°| 0); megállotta tehát összesen 257 (azaz a jelentkezettek 86'2°| 0-a). Javító vizsgálatra utasíttatott a szóbeli alapján 33 (11 * 1°| 0), ismétlő vizsgálatra utasíttatott 8 (2 7°| 0) Megbukott tehát összesen 41 (azaz a jelentkezettek 13 8°j 0-a). Javító vizsgálatra jelentkezett 13, letette 13, ismétlő vizsgára jelentkezett 19, letette 11. Az összes vizsgáltak közííl, kik az érittségit sikerrel megállották (257 -f- 24 = 281) pályát választott: theologiait 25 (8'8°| 0), bölcsészet 17 (6%), jogit 69 (24-5°j 0), orvosit 32 (11'4°| 0), mérnökit 18 (H-4°| 0), építészit 2 (0 7°| 0), gépészit 4 (1'4°| 0), vegyészit 1, gazdaságit 32 (11'4%), erdészit 19 (3*9°| 0), bányászit 6 (21° 0), iparit 1, kereskedőit 7 (2-4°| 0), alsóbb hivatalnokit 23 (8*2° 0), katonait 17 (6°| 0), művészit 1, határozatlanul távozott 15 (5 3°j 0). Reáliskolái tanuló jelentkezett pótlásra a latin nyelvből 6, végleg elutasíttatott az érettségi vizsgától 3. A szóbeli vizsgához első izben jelentkezett 326 tanuló közül a VIII. osztályt ezen iskolai évben végezte 314, egy megelőző évben 12, magánúton készült az érettségi vizsgára 1 tanuló. A középiskoláinkban ez iskolai évben működött tanerők összes száma 255 (4-gyel több, mint a megelőző évben). Ezek közül volt: rendes tanár 139 (54-5 0| 0), helyettes tanár 21 (8'2°| 0); csakis vallást tanító az intézetnél alkalmazott tanár 13 (5'l°j 0), bejáró vallástanító 45 (17'6°|o); más rendes tárgyat tanító be áró óraadó 14 (5'5°| 0), csakis tornát tanító 9 (3'5°| 0) ; csakis rendkívüli tárgyat tanító 14 (5'5°i 0). A rendes tárgyat (a vallástantól eltekintve) tanítók közül a magyar nyelvet beszélte: tökéletesen 180, csak félig beszélte 3. A tanárok képesítését tekintve volt: állami oklevele 56-nak, felekezeti oklevele 43 nak, külföldi oklevele 3-nak; a középiskolai t.-cz. 29. §-a éltelmében elismertetett 36; sem oklevele, sem elismerése nem volt l-nek. A heljettesek közül volt: okle\eles 5, nem okleveles 16. A bejáró óraadók és tornatanítók közül volt: okleveles 15, nem okleveles 8, a rendkívüli tárgyat tanítók közül: okleveles 8, nem okleveles 6. A rendes tárgyat (a vallástantól eltekintve) tanítók közül volt tehát okleveles 122, nem okleveles 61. A tanári fizetés az iskolák szerint külön­böző s rendes tanároknál 800 és 1600 frt között változó; a segédtanári fizetés 600 és 980 frt közt ingadozik. Átlag egy rendes tanár fizetése 1351 frt 10 kr. ; egy segédtanáré 829 frt 33 kr. Ötödé ves pótlék (50 frt) volt 3, tizedéve pótlék (50 írt) 1 intézetnél. A középiskolák czéljaira szolgált összesen 454 helyiség. Ezek közül volt: osztály­vagy tanterem 120, természetrajzi leiem 19, physikai 16, vegyészi 7, rajzterem 12, téli tornahelyiség 8, könyvtári terem 34, tanári és tanácskozó 14, igazgatói 9, díszterem 3, éremtár 1, iíj. olvasó terem 1, levéltár 1, tornaszertár 1, történeti szertár 2, ruhatár l. A nyári tornatér átlagos területe 1327 m 2, az óraközi üdülőhely átlag 1866 m 2. A tápintézeteknek volt 58 helyiségük, az internatusoknak 19; természeti tanári lakások helyiségei 26, egyéb helyiség 102. A tanítási eszközöket illetőleg volt: az állattanhoz fali ábrákban 943, állatokban és ismertető alkatrészekben 52.068 db; a növénytanhoz fali-kép 681, szárított g\üjteményekben 56.722 db. és 48 praeparatum ; az ásványtanhoz mintákban és fali-képekben 3319, ásvá­nyokban 26.753, egyéb apróságokban 3340 dl). A természettanhoz volt: fali-képekben 195, eszközökben 4385, a vegytanhoz vegyszerekben 2613, eszközökben 2775; a földrajzhoz : térképekben 1031, földgömbökben 63, egyebekben 457. A 15 éremgyüjteménv ben volt: 32.673 db. érem; a történeti és philologiai 13 gyüjteménvben 2543 db; a geologiai és fegyvergyűjteményekben 305 db., 1 pecsétgyűjtemény ben 240 db. Van továbbá: a szabad­kézi rajzhoz mintákban 10.339 db., modellekben 1301 db., a mértani-rajzhoz mintákban 2584 db., modellekben 742, eszközök hen 577. A testgyakorlathoz volt: a teremben 1259, a szabadban 1273 eszköz. Ezen gyűjtemények csekély gyarapodást tüntetnek fel a leg­több helyen. A könyvtárak állapotát tekintve volt: a tanári könyvtárakban önálló szakmunka

Next

/
Oldalképek
Tartalom