Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1892. október 5

26 Jelenti továbbá, hogy Hunfalvy Pál helyére Zsilinszky Mihály jelöltetett ki ; a társaság kiadta „Gusztáv Adolf svéd király élete" czímű munkát, melynek szerzője Gyurácz Ferencz, és dr. Masznyik Endre „Bahil Mátyás" czímű munkáját. Tagjainak száma 44-gyel szaporodott ugyan, de még mindig sokkal kevesebb, hogysem czéljainak sikeresebben megfelelhetne, miért is felkéri az egyetemes gyűlést, hogy a társaságot a tagok gyűjtésében is támogassa. Ezen jelentés tudomásul vétetvén, felkéretnek az egyházkerületek elnökei, hogy a Luther-társaságot körlevelileg is ajánlják az egyháztagok buzgó pártolásába. 35. (V.) Ugyanazon jegyzőkönyv 43. pontjánál olvastatott a pénzügyi bizottság 1892. június 13-iki jegyzőkönyvének 5-ik pontja, mely szerint — bár a bizottságnak meghatalmazása volt, hogy az eperjesi jogakadémiának és a bonyhádi algymnasiumnak a pénztár állapotához képest segélyt szavazhat meg s utalványozhat, és bár a segélykérvényeket indokoltaknak találta, segélyösszeget azért nem utalványozott, mert azt a rendkívüli kiadások és előlegezések által kimerített pénztár állapota meg nem engedte. Tudomásul szolgál. 86. (V.) Ennek kapcsán egyetemes felügyelő, illetve a tiszai kerület püspöke bemutatván a tolna-baranya-somogyi esperességnek a bonyhádi algymnasium, illetve a tiszai egyházkerületnek az eperjesi jogakadémia segélyezése iránti ujabb kérvényeit, az egyetemes gyűlés e segély kérvényeket jelentéstétel végett azzal adja ki a pénzügyi bizottságnak, hogy a mennyiben a kérelmeket indokoltaknak találja és a pénztár állapota megengedi, a megadható segélyösszeget állapítsa meg s utalványozza ki. 37. (V.) A mult évi jegyzőkönyv 44-ik pontjánál olvastatott a tanügyi bizottság jelentése, az 5-ik pont alatt hozzá utalt állami segély iránti kérvények tárgyában. — E jelentés szerint a) a rozsnyói főgymnasium az állami segélynek 10,300 frtra felemelése iránt kiván folyamodni, minthogy két rendes tanárral többet kell alkalmaznia s egy helyettes és egy rajztanárnak díjazását emelnie; a főgymnasium évi szükséglete 23,169 forint, a kért állami segély pedig a szükséglet felénél kevesebb, úgy hogy a főgymnasium felekezeti jellege a segély megadása esetén nem változnék, miért is a bizottság a kérvényezésre az engedélyt megadhatónak véli; b) a nyíregyházi főgymnasium építési adósság törleszthetése czéljából egyszer s mindenkorra 25,000 frt utalványozását, a tanári fizetések javítása czéljából pedig az évi segélynek 3000 frttal való felemelését akarja a kormánytól kérni; minthogy azonban évi szükségletét nem mutatja ki s igy a bizottság arról nem győződhetett meg, hogy az állami segély nem-e fogja az évi szükséglet felét felülmúlni s hogy ennek folytán a nyíregyházi főgymnasium nem fogja-e felekezeti jellegét elveszíteni, a bizottság a kérvényezés engedélyezését nem javasolja; c) a rimaszombati főgymnasiumnak új tanszék felállítása folytán 1000 frt évi segélyre levén szüksége, minthogy e különben is közös gymnasium felekezeti jellege ezáltal a kért segélyösszeg által veszélyeztetve nincs, a bizottság a kérvény felterjesztése ellen nehézséget fenforogni nem lát; d) az eperjesi főgymnasium az eddigi 8700 frtnyi segélynek 5500 frttal való emelését kéri, mert a görög-pótló tanfolyam berendezése által szükségessé vált új tanerő, egy segéd-tanári állás rendesítése, a könyvtár s muzeum kellő dotatiója, a lakpénzek és korpótlékok felemelése, tetemes többletköltséget igényel. A bizottság méltányolva a felhozott indokokat s meggyőződve arról, hogy a felemelt segély sem éri el a 29,906 frtnyi szükséglet felét s hogy ennélfogva az intézet felekezeti jellege biztosítva marad — a kérvényezés megengedését ajánlja; — s végül e) a bonyhádi algymnasium kiegészítése czéljából a tolna-baranya-somogyi esperesség 9250 frt évi segélyt kíván kérni. Minthogy e segélyösszeg a szükségletnek épen felét tenné s így a kiegészítendő főgymnasium felekezeti jellege megóva maradna s minthogy az új főgymnasium egy nagy vidék előnyére válnék s a folyamodó esperesség, valamint az