Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1891. szeptember 23

illető egyházi hatóságot véli megbizandónak. — d) Az indítvány azon részét, hogy evang. gyülekezettől távol eső tanítóképzőbe evang. tanulók ne fogadtassanak be — ilyen alakban czélirányosnak nem találja; hanem azt javasolja, hogy a tanítójelöltek, amennyiben véletlenül valamit nem tanultak volna, a mire evang. népiskoláinkban szükségök van (pl. a vallástan és az orgonálásnál az evang. egyházi énekek), ezen tárgyakból külön vizsgálatnak vettessenek alá. 3. Azon feladatnak, hogy az állami tanítóképzőkben működő vallástanítók s a kántori teendőkbe beavató zeneoktatók számára részletes tantervet és utasítást készítsen, az Egyetemes Tanügyi Bizottság oly módon felelt meg, hogy a soproni tanítóképző intézet tantestületét ilyen javaslat előzetes kidolgozására felkérte. A felkért tantestület igazgatója, Kapi Gyula, a felszólításnak készségesen engedett s részletes dolgozatot küldött be a tanügyi bizottsághoz, melyet a többi tanítóképző intézeteknek véleményadás végett megküldöttünk. A véleményadásra felhívott intézetek közül a dolgozatot a selmeczbányai változatlanul, a szarvasi némi módosításokkal elfogadták, Eperjes, mivel tanítóképzője csak 3 tanfolyammal van szervezve, el nem fogadta, F.-Lövő pedig helyi körülményei miatt keresztülvihetőnek nem találta. Az Egyetemes Tanügyi Bizottság e vélemények meghallgatása után, melyekből kitűnik, hogy az intézetek többsége a dolgozatot helyesli s elfogadja, maga részéről is a dolgozatot helyesnek s czélhoz vezetőnek véleményezi s a Mélt. és Főtiszt. Egyetemes Gyűlésnek elfogadásra ajánlja, a következő, a tantervbe betoldható megjegyzések kíséretében : a) hogy a betanulásra kiszemelt énekek összevágok legyenek az illető káté- és bibliai szöveg eszmetartalmával ; b) hogy fősúly legyen fektetve azon egyházi énekeinkre, melyek a magyar, német és tótajkú egyházak népiskoláiban közösen előfordulnak ; c) hogy az orgonatanítás már a 2-dik évfolyamban megkezdessék; d) hogy a (körülbelül 80) dallamot már az első évben betanítsák, szükség esetén heti 2 órát is ráfordítva. A bizottság folyó administrativ kisebb ügyek elintézésén kívül a lefolyt iskolai évben az egyetemes gyűlés meghagyása szerint a gymnasiumi rendtartást kinyomatta s az összes intézetekhez a tanárok számának megfelelő példányokban szétküldötte. Bírálatra, illetőleg evang. iskoláinkban való használat czéljából engedélyezésre beküldetett két munka, melyek egyikét Fleischhacker Fridrik és Kárpáti Károly, soproni reáliskolai tanárok, „Német nyelvtan "-át, a bizottság Dr. Petz Gedeon tanár úr alapos birálata értelmében középiskoláinkban, — a másikat, az Ebenspanger-Haesters - Richter-féle olvasókönyveket pedig Falvay A. igazgató úr birálata alapján a magyar népiskolák felső- és középosztályaiban használhatónak Ítélte. A középiskoláinkban rendtartásilag behozott rovatos iveket, melyekbe a tanári testületek a havonként végzett tananyagot bevezetik, az Egyetemes Tanügyi Bizottság bekivánta s a következő intézetektől meg is kapta, névszerint : az aszódi, b.-csabai, beszterczebányai, budapesti, bonyhádi, soproni, pozsonyi, iglói, nyíregyházai és rozsnyói gymnasiumoktól ; az az eperjesi gymn. igazgatója az osztálynaplókat állította rendelkezésünkre; a többi intézetek ez évben sem küldték be az íveket. Minthogy ezen rovatos ívek nemcsak az egyes intézetekben a tantárgyak módszereres kezelését előmozdítják, hanem felhasználásuk az egyetemes tantervhez készítendő, most még hiányzó részletes utasítások kidolgozását is nagyban fogja megkönnyebbíteni, azért a tanügyi bizottság a Mélt. és Főtiszt, Egyetemes Közgyűlést felkéri, hogy a hátralékban levő intézeteket is az íveknek idején való beküldésére utasítani méltóztassék. Értesítőt ez iskolai évben is valamennyi intézetünk adott ki s küldött be. Figyelemre méltó dolgozatot tesz közzé 11, még pedig éremtanit Pozsony, statistikait Igló, neveléstanit Szarvas és Rozsnyó, módszertanit Budapest és Nyíregyháza, földrajz-történelmit Sopron, F.-Lővő és Késmárk, aesthetikait Eperjes ; a görög pótló tanfolyam előnyeit fejtegeti Rimaszombat, Ezen értesítőkből és a beküldött statistikai táblázatokból arról is értesülünk, hogy a görög nyelv mellett a pótló tanfolyamot behozta 8 főgymnasium, névszerint: Eperjes, Igló, Nyíregyháza, Pozsony, Rimaszombat, Rozsnyó, Selmeczbánya és Szarvas, tehát 5 államilag segélyezett és 3 autonom gymnasium. Beiratkozott pedig a pótló tanfolyamra 285 V-ik oszt. növendék közül 110, vagyis az Y. osztály 38*5 %-a, még pedig egyenként: Eperjesen 37 közül nem tanul görögül 6 Selmeczbányán 18 „ „ 3 Pozsonyban 55 ,, „ 14 Szarvason 63 „ „ .. 24 Iglón 46 „ w 23 Rimaszombatban 24 .. ,, ,, „ 12 Rozsnyón 17 .. „ „ 11 Nyíregyházán 25 „ „ „ 17