Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1890. október 8
21 módszertant, a zenét és éneket tanulják. A tanítóképzőben a lyceumi tanárok tanítanak. Növendék volt a tanév elején összesen 24, és pedig az I. tanfolyamban 9, a 11-ban 5, a III-ban 5, a IV-ben 5; a tanév végén összesen 21, és pedig az I. tanfolyamban 8, a II-ban 5, a íll-ban 4, a IV-ben 4. A növendékek közöl jótéteményben részesült 22, és pedig 481 frt értékben. A tanítás a képzőben magyar, a gyakorló iskolában tót és magyar nyelven folyt. Külön gyakorló iskola nincs; de a képzősök gyakorlására szolgáltak a selmeczbányai evang. elemi iskolák. Az intézet fentartására fordíttatott összesen 1240 frt, s abban volt egyházi segély 1223 frt, más forrásból 17 frt. A növendékek közül ösztöndijat kapott 1, jótéteményes volt az intézet költségeire 21 (az élelmezőben láttattak el ebéddel és vacsorával). Az év folyamán általános oklevelet kapott 5; mint épen végző növendék kapott oklevelet 3, olyan, ki a képezdei tanulmá nyokat magán uton végezte 2. A képesítés magyar nyelven történik. A tanítóképző igazgatója a lyceum igazgatója Breznyik János, ki a közös lyceumi értesítőben tesz jelentést a tanítóképző ez évi állapotáról. A tanítóképzők igazgatói által beküldött főbb adatokat összegezve, van az egyházegyetemnek összesen 5 tanítóképzője, melyek közül négy 4, egy pedig 3 tanfolyammal van szervezve. A tanítóképzők közül három szoros kapcsolatban van a mellettök fennálló középiskolákkal s összes helyiségeik és tanáraik azokkal közösek; kettőnek külön helyiségei és tanárai vannak. Tanított pedig összesen a tanítóképzőkben 30 tanár, kik közül rendes volt 14, segédtanár 2, más intézeti óraadó 13, hitoktató 1. Növendék volt a tanítóképzőkben a tanév elején összesen 147, és pedig az I. tanfolyamban 60, a II-ban 36, a Ill-ban 31, a IV-ben 20; a tanév végén volt összesen 139 növendék, és pedig a I. tanfolyamban 58, a II-ban 34, a Ill-ban 29, a IV-ben 18. A növendékek közül jótéteményben részesült 117, és pedig 4719 frt értékben. A tanítás 4 képzőben magyar, egyben magyar és német nyelven folyt; a gyakorló iskolákban l-ben magyar, l-ben magyar-német, l-ben német, 2-ben tót és magyar volt a tanítási nyelv. Gyakorló iskolával külön csak egy intézet birt, a többi négy e czélra a helybeli evang. elemi iskolákat használta. A tanítóképzők fentartására fordíttatott összesen 20,834 frt 44 kr, s abban volt egyházi segély 5645 frt; az intézetek saját alapítványaiból 8010 frt 44 kr; más forrásokból 7179 frt. Pénzsegélyt kapott 14, lakást 85, teljes ellátást 40, fél ellátást 36, ösztöndijat 50 növendék. Jótéteményes volt az intézet költségére 61, magánsegélyt kapott 6 növendék. Az év folyamán általános tanítói oklevelet kapott 35; oklevelet kapott mint épen végző növendék 17; egy vagy több évi tanítói gyakorlat után 31; olyan, ki a képezdei tanulmányokat magán uton végezte 9. A képesítés 4 intézetben magyar, egyben magyar és német nyelven történt. III. A tisztelettel mellékelt 16 táblázat szerint volt a magyarhoni ág. h. ev. egyház kebelében és felügyelete alatt az 1889—90-diki iskolai évben 11 nyolczosztályü főgymnasium, 1 hatosztályú, 4 négyosztályú gymnasium, 1 hatosztályú reáliskola, — összesen 17 középiskola. Ezen tanintézetek közül 10-ben a tannyelv tisztán magyar, 4-ben az intézet tannyelv magyar, a segédtannyelv német, l-ben a tannyelv magyar, segédtannyelvek a tót és a német, 2-ben a tannyelv német, segéd tannyelvül a magyar használtatik. A 17 középiskola közül 12-t tisztán az egyházi hatóságok, illetőleg pártfogóságok tartanak fenn, államsegélyben részesül 5. A budapesti és iglói főgymnasiumnak az I-ső osztályhoz párhuzamos osztálya van. A középiskolákban a tanulók összes száma volt 4209 (161-gyel több, mint a megelőző évben), kik közül vizsgát tett az év végén 3997, (159-czel több, mint a megelőző évben). Még pedig az I-ső osztályba felvétetett a tanév elején 915, vizsgálatot tett a tanév végén 846; a II-ba felvétetett 698, vizsgázott 682; a III-ba felvétetett 612, vizsgázott 596; a IV-be felvétetett 511, vizsgázott 492; az V-be felvétetett 409, vizsgázott 377; a Vl-ba felvétetett 366, vizsgázott 356; a VII-be felvétetett 346, vizsgázott 321 ; a VIII-ba felvétetett 352, vizsgázott 327. — A vizsgálatot tett 3997 tanuló közül rendes tanuló volt 3887, magántanuló 110 (38-czal kevesebb, mint a megelőző évben) vagyis az összes számnak 2'7°/ 0-a; ismétlő volt az év végén 250 (azaz 6-2%). A vizsgálatot tett tanulók közül az egész tandíjat megfizette 3599, felmentetett egészen 210, részben 188. A tandíj 5 és 50 frt között ingadozik s átlag az egyházegyetem középiskoláiban 21 frt 48 kr., mihez járul az átlag 1 frt 79 krnyi felvételi dij, mely 50 kr. és 5 frt között ingadozik s a budapesti főgymnasiumot kivéve, mindenütt szedetik. A vizsgálatot tett 3997 tanuló közül vallásra nézve volt: ág. h. ev. 1979 (49*5 °/o), ev. ref. 484 (121°/o), róm. k. 760 (19%), gör. kath. 40 (1%), gör. kel. 43 (1%), unitárius 1, izraelita 690 (17*2°/ 0). — Anyanyelvre nézve volt: magyar 2773 (azaz 69'4°/o), német 877 21-9%), román 15 (0-3%), olasz 2 (0-05 c/o), tót 321 (8%), szerb 8 '(0-2%), angol 1. Csakis magyarul beszélt: 1208 (30'27o), csakis németül 81 (2"2 ü/o), csakis tótul 4 (01 %), a magyar nyelvet tudta 39 1 2 (97 1 7 0). 8*
